Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

480. orsüágos ülés 1895. máju- 22-éu, szerdán. 331 romániai gabona beözönlése, kérdem a t. kereskedelmi és közlekedési miniszter urat: szándékozik-e intézkedni az iránt, hogy a vámkedvezményekkel és a kormány által nyújtani szokott vámhitellel jövőre visszaélések ne történjenek? 4. Tekintettel továbbá arra, hogy mezőgazdákat és mezei munkásokat ugyancsak közelről érinti, hogy a kész árúk nélkül szűkölködő tőzsdei gabonaügy letek korlátlan és adómentes szabadsága a gabonaárak alakiílására jelentékeny depressziót gyakorol, kérdem a t. pénzügyminiszter urat: szándékozik-e már az őszi ülésszak alatt törvényjavaslatot benyújtani a tőzsde megadóztatása és kész árúk nélkül gabonaárainkat lenyomó tőzsdejátékok szabályozása ezéljából?« (Helyeslés a szélső baloldalon.) "Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a földmívelésügyí, belügyi, kereskedelmi és pénzügyi miniszterekkel. Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! A napokban Magyarország hivatalos lapja egy királyi kéziratot hozott b. Bánffy Dezső ellenjegyzésével, melyből a következő részt olvasom föl: (Olvassa.) »Kinevezem gr. Groluchowsky Agenor rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert Házam és a külügyek miniszterévé a közös minisztertanácsban való elnökléssel és egyszersmind neki a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozom.« Én Magyarország törvénykönyveit ismerem. Sehol Magyarország törvénykönyveiben a császári ház miniszterének hivatását, állását, jogkörét és hatásköréi: fel nem találom. (Úgy van! a szélsőbalon) Bizonyára a miniszterelnök űr ismeri jobban a törvényeket, mint éu, és sokkal szerencsésebb volt, mint én és megtalálta valahol a magyar törvényekben a császári ház miniszterének magas állását. Különben fel nem tehetem, hogy saját ellenjegyzésével egy oly kéziratot látott volna el, mely királyi kézirat oly hivatal betöltéséről intézkedik, melyet Magyarország törvényei nem ismernek, Magyarország törvényei a császári ház miniszterét nem ismerik, de nem is ismerhetik, mert a ki Magyarország uralkodó házának ügyeit akarja kezelni, az Magyarországon nem kezelheti a császári, hanem csakis a császári és királyi ház ügyeit, Magyarországnak királyi háza van, az uralkodó ház tagjai királyi herczegek, és nem lehet Magyarországon császári hivatal és császári háznak minisztere. Ha valamely hivatal létezik, — és hogy létezhessék, szükséges, hogy törvényes alapon nyugodjék, — ha valamely hivatal a közös miniszteri állással összekapcsolható, akkor azt ismerniök kell a közös ügyekről rendelkező törvényeknek, mely törvények, midőn a közös minisztériumokat megalkották, megalkották a közös külügy-, közöli pénzügy-, közös hadügyminisztériumot, de külön más közös minisztériumot a mi törvényeink nem ismernek és arról nem tudnak. Máimagában az, hogy a császári ház miniszteréről van szó, azt kell, hogy feltételezze, hogy ez osztrák hivatal, mely a múltban fennállott, és azután is folytatást nyert, ahhoz nekem semmi közöm nincs ; hogy az osztrákok micsoda hivatalokat állítanak fel, ahhoz beleszólásom nekem sincs, de Magyarország miniszterelnökének sincs, és Magyarország miniszterelnöke Ausztriának belügyeibe nem elegyedhetik bele. Magyarországnak ahhoz semmi köze, hogy egy osztrák hivatalt, mely a mi törvényeinkben nem fordul elő, miként töltenek be, és a magyar országgyűlésnek tudomásul nem is hozható az, hogy egyik osztrák miniszteri állás miként töltetik be. Ha az ember tekinti ezen állásnak betöltését és kapcsolatba hozását a külügyi minisztériummal, akkor vizsgálnunk kell az 1867. évi XII. törvényezikket, mely a következőket mondja a közös minisztériumról, tudniillik 27. §-ában: (Olvassa.) »E minisztérium a közösügyek mellett sem az egyik, sem a másik résznek kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakoroL« Tehát egy közös miniszter, mint a közös külügyminiszter, Ausztriának semmiféle ügyeit nem viheti, még kevésbbé viselheti Ausztria valamely magas hivatalát. A közös külügyminiszter hivatala elég teendőt ad, elég elfoglaltságot nyújt, és ép azért, mert közös intézményt képez, ha fenn akarjuk tartani azon elvet, hogy Ausztria külön, önálló állam, Magyarország szintén külön, önálló állam, és a két állam a közös és közös érdekű ügyeket közös hatóságok által intézi el, akkor tisztán fenn kell tartani azt, hogy ezen közös ügyek elintézésére hivatott közegek sem az egyik, sem a másik állam ügyeinek ne foglalkozhassanak, mert ha meg van engedve, hogy egyik vagy másik állam hivatalait viselhessék vagy ügyeit vezethessék, mindig ki vagyunk azon eshetőségnek téve, hogy ezen közös miniszter lassankint egyik vagy másik állam hivatalait, azon államban a befolyást magukhoz ragadják és ez által akaratunk elleuére a »Gfesammtmonarchie«, az összmonarchia érdekében elő fog állni egy közös minisztérium, mely nemcsak a közöseknek kijelölt külügyet, pénzügyet és hadügyet, hanem ezektől eltérő más ügyeket is fog kezelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért én, t. ház, a külügyminiszternek ezen kinevezését szabálytalannak tartom, törvényeinkkel megegyezőnek el nem ismerhetem, és miután ezen kormánynyal való értesítést a magyar kormány elnöke ellenjegyezte, őt kell, hogy felelőssé tegyem, és ő tőle kell, hogy felvilágosítást kérjek. 42*