Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

480. orsüágos ülés 1895. máju- 22-éu, szerdán. 331 romániai gabona beözönlése, kérdem a t. keres­kedelmi és közlekedési miniszter urat: szándé­kozik-e intézkedni az iránt, hogy a vámkedvez­ményekkel és a kormány által nyújtani szokott vámhitellel jövőre visszaélések ne történjenek? 4. Tekintettel továbbá arra, hogy mező­gazdákat és mezei munkásokat ugyancsak közel­ről érinti, hogy a kész árúk nélkül szűkölködő tőzsdei gabonaügy letek korlátlan és adómentes szabadsága a gabonaárak alakiílására jelenté­keny depressziót gyakorol, kérdem a t. pénz­ügyminiszter urat: szándékozik-e már az őszi ülésszak alatt törvényjavaslatot benyújtani a tőzsde megadóztatása és kész árúk nélkül ga­bonaárainkat lenyomó tőzsdejátékok szabályo­zása ezéljából?« (Helyeslés a szélső baloldalon.) "Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a földmívelésügyí, belügyi, kereskedelmi és pénz­ügyi miniszterekkel. Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! A napokban Ma­gyarország hivatalos lapja egy királyi kéziratot hozott b. Bánffy Dezső ellenjegyzésével, mely­ből a következő részt olvasom föl: (Olvassa.) »Kinevezem gr. Groluchowsky Agenor rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert Házam és a külügyek miniszterévé a közös minisztertanácsban való elnökléssel és egyszersmind neki a titkos taná­csosi méltóságot díjmentesen adományozom.« Én Magyarország törvénykönyveit ismerem. Sehol Magyarország törvénykönyveiben a csá­szári ház miniszterének hivatását, állását, jog­körét és hatásköréi: fel nem találom. (Úgy van! a szélsőbalon) Bizonyára a miniszterelnök űr ismeri jobban a törvényeket, mint éu, és sokkal szerencsésebb volt, mint én és megtalálta vala­hol a magyar törvényekben a császári ház mi­niszterének magas állását. Különben fel nem tehetem, hogy saját ellenjegyzésével egy oly kéziratot látott volna el, mely királyi kézirat oly hivatal betöltéséről intézkedik, melyet Ma­gyarország törvényei nem ismernek, Magyar­ország törvényei a császári ház miniszterét nem ismerik, de nem is ismerhetik, mert a ki Ma­gyarország uralkodó házának ügyeit akarja kezelni, az Magyarországon nem kezelheti a császári, hanem csakis a császári és királyi ház ügyeit, Magyarországnak királyi háza van, az uralkodó ház tagjai királyi herczegek, és nem lehet Magyarországon császári hivatal és csá­szári háznak minisztere. Ha valamely hivatal létezik, — és hogy lé­tezhessék, szükséges, hogy törvényes alapon nyugodjék, — ha valamely hivatal a közös minisz­teri állással összekapcsolható, akkor azt ismerniök kell a közös ügyekről rendelkező törvényeknek, mely törvények, midőn a közös minisztériumo­kat megalkották, megalkották a közös külügy-, közöli pénzügy-, közös hadügyminisztériumot, de külön más közös minisztériumot a mi törvé­nyeink nem ismernek és arról nem tudnak. Mái­magában az, hogy a császári ház miniszteréről van szó, azt kell, hogy feltételezze, hogy ez osztrák hivatal, mely a múltban fennállott, és azután is folytatást nyert, ahhoz nekem semmi közöm nincs ; hogy az osztrákok micsoda hiva­talokat állítanak fel, ahhoz beleszólásom nekem sincs, de Magyarország miniszterelnökének sincs, és Magyarország miniszterelnöke Ausztriának belügyeibe nem elegyedhetik bele. Magyar­országnak ahhoz semmi köze, hogy egy osztrák hivatalt, mely a mi törvényeinkben nem fordul elő, miként töltenek be, és a magyar ország­gyűlésnek tudomásul nem is hozható az, hogy egyik osztrák miniszteri állás miként tölte­tik be. Ha az ember tekinti ezen állásnak betöl­tését és kapcsolatba hozását a külügyi minisz­tériummal, akkor vizsgálnunk kell az 1867. évi XII. törvényezikket, mely a következőket mondja a közös minisztériumról, tudniillik 27. §-ában: (Olvassa.) »E minisztérium a közösügyek mel­lett sem az egyik, sem a másik résznek kor­mányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakoroL« Tehát egy közös miniszter, mint a közös külügyminiszter, Ausztriának semmi­féle ügyeit nem viheti, még kevésbbé viselheti Ausztria valamely magas hivatalát. A közös külügyminiszter hivatala elég teendőt ad, elég elfoglaltságot nyújt, és ép azért, mert közös intézményt képez, ha fenn akarjuk tartani azon elvet, hogy Ausztria külön, önálló állam, Ma­gyarország szintén külön, önálló állam, és a két állam a közös és közös érdekű ügyeket közös hatóságok által intézi el, akkor tisztán fenn kell tartani azt, hogy ezen közös ügyek elintézésére hivatott közegek sem az egyik, sem a másik állam ügyeinek ne foglalkozhassanak, mert ha meg van engedve, hogy egyik vagy másik állam hivatalait viselhessék vagy ügyeit vezethessék, mindig ki vagyunk azon eshetőségnek téve, hogy ezen közös miniszter lassankint egyik vagy másik állam hiva­talait, azon államban a befolyást magukhoz ragad­ják és ez által akaratunk elleuére a »Gfesammt­monarchie«, az összmonarchia érdekében elő fog állni egy közös minisztérium, mely nemcsak a közöseknek kijelölt külügyet, pénzügyet és had­ügyet, hanem ezektől eltérő más ügyeket is fog kezelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért én, t. ház, a külügyminiszternek ezen kinevezését szabálytalannak tartom, törvényeink­kel megegyezőnek el nem ismerhetem, és miután ezen kormánynyal való értesítést a magyar kormány elnöke ellenjegyezte, őt kell, hogy felelőssé tegyem, és ő tőle kell, hogy felvilá­gosítást kérjek. 42*

Next

/
Oldalképek
Tartalom