Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-477

270 477. országos ülés 1895. május 17-én, pénteken. szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz, a többi törvény­javaslatokat és jelentéseket előzetes tárgyalás végett közlekedési bizottsághoz utasítani. Elnök: A kereskedelmi viszonyainknak Spanyolországgal .való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat kinyomatik, szétosztatik és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizott­sághoz útasíttatik. A pápa-csornai vasútra, a karczag-tisza- füredi vasútra, a zsitvavölgyi helyi érdekű vasútra, a nagy béli cz-privigyei vasútra valamint a párdány-zsombolyai helyi érdekű vas­útra vonatkozó töryényjavaslatok pedig ki fog­nak nyomatni, szét fogmik osztatni és a köz­lekedésügyi bizottsághoz utasíttatnak. Schóber Ernő jegyző: Láng Lajos, a pénzügyi bizottság előadója! Láng Lajos előadó: T. ház! Van sze­rencsém bemutatni a pénzügyi bizottság jelenté­sét (írom. 896) »az országos nemzeti kiállítás költségeinek részbeni fedezésére rendezendő osz­tálysorsjátékról* szóló 885. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék e jelentést kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napi­rendre tűzni. Elnök: A beadott jelentés kinyomatása és szétosztása elrendeltetik és a napirendre tűzés iránt annak idején fog a ház határozni. Schóber Ernő jegyző: Krajcsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója! Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni a menteimi bizottság jelen­téseit Vécsey Endre országgyűlési képviselő men­telmi ügyében (írom. 897), továbbá Pázmándy Dénes, Kund Jenő, Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomcsányi László országgyűlési képviselők mentelmi jogának megsértése tárgyában (írom.898). Kérem, méltóztassék e jelentések kinyomatását és a ház tagjai közt leendő kiosztását elrendelni, valamint a napirendre tűzés iránt is intézkedni. Elnök: A beadott jelentések kinyomatása és szétosztása elrendeltetik és napirendre tűzé­sük iránt a ház annak idején fog határozni. Következik a napirend első tárgya: a köz­gazdasági bizottság jelentése (írom. 868,881) a védjegyek oltalmáról szóló törvényczikk módo­sításáról. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizott­ság előadója: T. ház! A tárgyalás alatt levő, a véd­jegyek oltalmáról fenálló törvényt módosító törvény­javaslat szükségét azon körülmény indokolja, hogy a nálunk fenálló törvény szerint eddig az egy vagy több szóból álló védjegy belajstromozása megen­gedve nem volt. Eltekintve attól, hogy ez hiányát képezte a mi védjegytörvényünknek, ez által saját honosaink azon kellemetlen, sőt hátrányos hely­zetbe jutottak, és elestek azon jogtól, hogy oly védjegy számukra bejegyezhető legyen, a minő a külföldi honosok részére a fennálló állam­szerződések értelmében bejegyezhető volt. De eltekintve ettől, azon kellemetlen helyzetbe jut­nak ez által védj egy gyei biró honosaink, hogy külföldön védjegyeiket, melyek szavakból vagy egyes szókból állnak, be nem jegyeztethetik, mint­hogy azok nálunk bejegyzés tárgyát nem képezik. Különösen sürgőssé válik azonban ezen törvény meghozatala az által, hogy a német­országi új védjegytörvény értelmében a f. é. október hó l-ig be nem jegyzett jelszavak többé nem használhatók, ha ezeket esetleg valaku a maga számára belajstromoztatta. Ha mi tehát ezen határidő előtt védjegytörvényünket nem módosítanék olyképen, hogy nálunk is belaj­stromozhatók a szóból vagy szavakból álló véd­jegyek, akkor a mi honosaink Németországban sem jegyeztethetnék be a szavakból álló véd­jegyeiket és annak a veszélynek lennének ki­téve, hogy október 1-én túl valaki azon nevet, mely alatt árúja a forgalomban ismeretes, be­lajstromoztatná és azon ismert jelszó alatt a saját áruját hozza esetleg forgalomba, a mi kereskedelmünknek, a mely ezen védjegyek oltalma alatt eddig űzetett, kiszámíthatatlan károkat okozni képes és alkalmas. Mindezen körülmények indokolják a jelen törvényjavaslatnak sürgős meghozatalát és azért a közgazdasági bizottság részéről ezen törvény­javaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani van szerencsém. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan- e valaki általánosságban szólani? Ha senki sem kivan, felteszem a kér­dést : Elfogadja-e a ház a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. tczikk módosításáról és ki­egészítéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) A ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és 1—9. §-aü, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak; és olvassa a 10-ik §-t). Rosenberg Gyula előadó: T. ház! Ké­rem a közgazdasági bizottság nevében, hogy ezen szakaszhoz még a következő toldalék be­szúrását elhatározni méltóztassék: »Ezen kihá­gási ügyekben az 1883: VI. tcz. 7 §-ának a másod bíróság ítélete elleni felebbvitelt korlátozó intézkedése nem nyer alkalmazást«. Ez indokolását abban találja, hogy ezen ügyekben nem volna czélszerfí eltérő fellebbe­zési forumokat megállapítani a szabadalmi ügyekre nézve fennálló fölebbezési forumoktól és kívánatos, hogy ily ügyekben a fellebvitel a legfelsőbb bírósághoz meg legyen engedve. Kérem tehát a t. házat, hogy méltóztassék ezt a betoldást elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Figyelmet kérek, t. ház. A 10. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom