Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-474

254 474. országos ülés 1895. május 10-én, pénteken. gok jövedelmet húz az állam és aránylag keveset fizet a regálé-kötvények kamatai czímén. Igaz, hogy igen jelentékeny különbség van ezen kamatok összege és az állam által a regáléból eddig élvezett bevételek közt; de hiszen azt tartom, hogy a regálé-megváltás műveletének nem is lehetett az a czélja, hogy az állam kárral kezelje ezt a műveletet. Azt azonban bátran merem állítani, hogyha magánkezeiésben hagytuk volna ezen regálé-jövedelmeket, akkor ma 19 millió forintot, melyet az államnak jövedelmeztek, a magánosoknak sohasem jövedelmeztek volna. (Úgy van! jobbfelöl.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a régi pénztári készletek elkallódtak és igy el fognak kallódni azon összegek is, melyekkel most a pénztári készleteket ki akarjuk egészíteni. Ha, t, ház, valamely összegnek törvényhozási intézkedés alapján való felhasználását elkallódásnak lehet nevezni, akkor igenis igaza van a t. képviselő úrnak, elkallódtak ezen öszszegek; de azt hiszem, hogy ezen felhasználásnak parlamentáris technikus terminusa egészen más, nem pedig elkallódás. (Úgy van! jobbfelöl.) Azt kérdi a t, képviselő úr, hogy minő természete van annak a 48 millió aranyforintnak, mely a kormány rendelkezésére áll ? Ez a 48 millió tényleg intakté rendelke zésre áll, igénybe nem vétetelt arra a ezélra, a mire a törvény által kifejezetten rendeltetett, tudniillik valuta-rendezési czélokra, miután a valuta-rendezésre szükséges aranyunkat más módon már beszereztük, igy ez a jövő czéljaira ma is rendelkezésre áll. Végűi szemrehányást tesz a t. képviselő úr, hogy a kormány a közgadasági állapotok javítására nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Erre, habár első sorban nem vagyok hivatva nyilatkozni, mindazonáltal kötelességemnek tartom megjegyezni azt, hogy azon három és fél hónap alatt, mióta a kormány helyét elfoglalta, valóban nem volt még abban a helyzetben, hogy ilyen nagyfontosságú reformmtívet keresztűlvihetett volna. Biztosíthatom azonban a t. házat, hogy e tekintetben a kormányt tétlenséggel vádolni nem lehet, mert az előkészületek folyamatban vannak és annak idején a törvényhozás elé fognak a szükséges javaslatok terjesztetni. Mindezek után a t. képviselőházat kérem a törvényjavaslat elfogadására. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Felteszem a kérdést. (Halljuk! Bálijuk!) Elfogadja-e a ház a pénztári készletekről és az ezekből fedezendő beruházásokról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban? (Igen!Nem!) Azok, a kik elfogadják, kérem álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslatot elfogadta a ház. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat aímét és első szakaszát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 3 ik §-t.) Balogh Géza jegyző : Erreth János! Erreth János: T. ház! Engedje meg, hogy ezen szakasz tárgyalásánál szíves figyelmét egy látszólag helyi érdekű kérdésre és pedig ismételve irányítsam, mely kérdés mégis tekintettel Pécs város kulturális és kereskedelmi, ipar és szolőszeti jelentőségére, de tekintettel annak Horvátországgal! közvetlen szomszédságánál fogva magyar szempontból való fontosságára is, méltán általános jellegűnek minőstíl. A javaslat indokolása szerint a 2. §. b) pontjában kért 9,000.000 forintot az ipar és kereskedelem fejlődése okozta vasúti forgalmi emelkedés teszi szükségessé. Készséggel megszavazom ezen összeget annál is inkább, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a pénzügyi helyzet engedte kereten belül közgazdaságunk követelményei minél teljesebb kielégítésére kell törekednünk. E részbeni összes törekvéseinknek tehát oda kell irányúlniok, hogy vasutaink olykép rendeztessenek be és szereltessenek fel, hogy azok a támasztott igényeknek minél teljesb mérvben megfelelni képesek is legyenek. S ba e részben az állam anyagi ereje az összes követelmények teljes kielégítését az egész vonalon meg nem engedi, a sorrendre nézve döntő kell, hogy legyen, hol nagyobb a beruházás szükségessége, s mely hézag az, mely a magyar nemzeti eszme megszilárdítására és terjesztésére több hivatottsággal, az azt környékező magyarellenes irányzatok sikeres legyőzésére az államtól támaszt követelni nagyobb jogosultsággal bir s ezt elnyerni elég erővel rendelkezik, és elég akarattal bir, hogy ebbeli hivatását be is töltse. Pécs város a magyarságnak egyik végvára s mint ilyen kulturmisszióval bir a magyar nyelv és állameszme terjesztésére, (Úgy van! balfelöl.) megszilárdítására; bir elég akaraterővel is, de ezen hivatottságának csak úgy, s csak akkor felelhet meg, ha mesterségesen el nem vonatnak tőle az eszközök a benne rejlő erők kifejthetésére, ha az állam ellenében kiaknázási politikát nem tíz, az ott létesítendő államintézmények megalkotását nem az erejét felülmúló anyagi áldozatok meghozatalától teszi függővé, hanem fejlődő iparát, fejlődő kereskedelmét jóakaratú támogatásban részesíti, neki erre a kívánatos, a jog és igazság szerint mél-