Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-473

473. országos ülés 1895. május l-én, kedden. 237 különben elvész az az előny is, a melyet az 1893-iki törvénynyel elértünk. Igenis óhajtom, hogy létrejöjjön helyes és jó alakban, úgy, hogy a czélnak is megfeleljen, és tegyen eleget Magyarország ipari és kereskedelmi érdekeinek, de tegyen eleget első sorban maguknak a feltalálóknak, mert mennél jobban elégítjük ki ezeknek érdekeit, annál inkább lesznek előmozdítva az ipari és kereskedelmi érdekek, mert ez által bátorítva lesznek a feltalálók, (Helyeslés a szélső baloldalon ) és nem a mi feladatunk, hogy nehézzé tegyük az ő feladatukat, hanem ellenkezőleg mennél inkább könnyítsük. (Helyeslés a szélsőbalon.) En tehát ezeket felhoztam csak azért, hogy kimutassam, a miről, úgy hiszem, most már a t. ház meg is van győződve, hogy itten ezen jognak szabályozásánál olyan fontos jogi érdekek forognak fenn, hogy merő lehetetlenség egy ily dolgot kodifikálni anélkül, hogy a jogászok meghallgattassanak, és megvallom egészen meg voltam lépetve, midőn láttam, hogy a törvényjavaslat csak a közgazdasági bizottság által lett tárgyalva, holott arra van nekünk igazságügyi bizottságunk, (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy minden olyan törvényjavaslatnál, a melyben a jogi szempontok némi fontossággal bírnak — itt például kiváló fontossággal birnak — annak véleménye meghallgattassák. Én ezeknél fogva bátor vagyok egy határozati javaslatot benyújtani. Azt én nem ellenzem, ha a t. miniszter úr kívánja, hogy a javaslat ma általánosságban elfogadtassék, de hozzájárul ahhoz, hogy a jogügyi bizottsághoz utalván azon szempontból, hogy a részleteket tisztán jogi szempontból megvizsgálva, jelentést tegyen; én így ebbe bele tudnék nyugodni, máskülönben nem. Megjegyzem azt, hogy ez sok időveszteséggel nem járna, mert ha a közgazdasági bizottság egy, igaz, hosszú ülés alatt tudott rajta keresztíílmenni, bátran lehet reményleni, hogy a t. jogászok, kik egy kissé többet szoktak beszélni, talán három ülés alatt keresztülmennek rajta, annál is inkább, mert kész anyag fekszik előttük, mert azt az érdemet el kell ismernem, hogy a kormány indokolása, valamiut az előadó űr indokolása oly tüzetes és kimerítő történetét adja az egész találmányi szabadalmi jognak, hogy itt a t. jogászok kész anyagot találnak. Ezen felül hála Istennek saját magyar irodalmunk is igen szépen és gazdagon van már ellátva ezen a téren. Az utolsó hetekben, mióta ez a törvényjavaslat megjelent, volt alkalmam elolvasni Jámbor Elek műegyetemi tanár igen értékes munkáját, a mérnök és építészeti egylet szép relaczióit e tárgyban, Deutsch Izidor ügyvéd több becses munkáját erről a dologról. A mikor így teljesen kész minden, meg vagyok róla győződve, hogy a t. jogügyi bizottság igen rövid idő alatt keresztül fog menni a javaslaton. Ezért bátor vagyok a következő határozati javaslatot szíves hozzájárulás végett a t. háznak ajánlani: (Olvassa.) »Határozza el a ház, hogy a találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslatot jogi szempontból való megvizsgálás czéljából az igazságügyi bizottsághoz utasítja és elvárja, hogy véleményes jelentését minéí-előbb, de mindenesetre oly időben terjessze a képviselőház elé, hogy az még a pünkösdi szünet előtt tárgyalható legyen.« (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. ház! Én magát a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, különösen azért, mert helyesnek tartom azt. hogy ez az ügy törvényhozásilag szabályoztassék, és helyesnek tartom ezen torvényjavaslat kiindulási elvét is, a mennyiben a szabadalmi ügyeket azon rendszer szerint akarja megvalósítani, a mely Angolországban van elfogadva és a mely eddigelé minden fennálló rendszer közt leginkább vált be. De én daczára annak, hogy elfogadom a törvényjavaslatot, sok tekintetben igazat adok azoknak, a miket Helfy Ignácz t. barátom felhozott, mert mi ebben a törvényjavaslatban általánosságban meglehetős liberális felfogásból indulunk ki, az egyes részletekben pedig annyira korlátozzuk az egyes felfedezésre törekvők czélzatait és iparkodását, hogy az igazán nem egyezik meg a modern felfogással és a modern törvényhozási szellemmel. Folytonosan korlátokat szabunk útjába, folytonosan akadályozzuk működésében ott is, hol erre szükség nincs. így például a 2. §-ban, melyet Helfy barátom is felhozott, ki vau mondva, hogy a vegyi úton előállított tárgyakra szabadalom nem adható. Én tudom, hogy mi volt annak az úrnak a czéízata, a ki ezt a törvényjavaslatot csinálta, tudniillik ha vegyileg egy egészen ú] anyagot készítünk, mely eddig nem létezett, mely két ismert anyagnak összetételéből származik, kapunk egy új vegyet, melyet eddig a tudomány nem ismert, de melynek praktikus haszna legtöbb esetben nincs. Ily vegyeket ezer meg ezer szárara lehet előre kombinálni a papíron, mihez semmiféle nagy feltalálási képesség nem szükséges, mert az ember előre megmondhatja, hogy a zsírsavnak ennyi meg ennyi faját keverve, új anyag fog előállani. Ez nem új felfedezés, ez nem érdekel a világon senkit, csupán a tudósokat, erre szabadalmat adni nem lehet. De vannak oly vegyi tárgyak, melyekre a szabadalmat meg nem adni annyi, mint igen sok embert igen sok hasznos feltalálásnak hasznától