Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-471

471. országos ülés 1S9S. május 4-én, szombaton. 219 vagyok bátor a t. belügyminiszter úrhoz intézni: (Olvassa.) »Interpelláczió a t. belügyminiszter úrhoz. Sima Ferencz országgyűlési képviselőt Csongrádmegye tiszáninneni járásának főszolga­bírója Mátéffy Kálmán tettleg megtámadta s fe­jén súlyosan megsebesítette; a támadást egy vármegyei járás nagy te­rületén a rendészeti ügyek főintézője s a rend legfőbb őre követte el, melyet a folyó évi ápri­lis hó 23-án tett nyilatkozata szerint a t. bel­ügyminiszter úr maga is a jogrend megsértésé • nek nyilvánított; a tisztelt belügyminiszter úr ugyancsak az idézett április 23-iki nyilatkozatában megígérte, hogy tüzetes imformáltatása iránt az intézkedést még ugyanazon nap folyamán megteszi s a leg­gyorsabban megtesz mindent a végre, hogy a megsértett jogrendnek elégtétel szereztessék s azóta már 10 nap múlt el a nélkül, hogy a t. belügyminiszter úr intézkedéseiről a képviselő­házat értesítette volna. Kérdem a t. belügyminiszter úrtól, vájjon tett-e, s ha igen, minő intézkedéseket ez irány­ban s épen a megsértett jogrendnek szükségkép adandó példás elégtétel tekintetéből nem tartja-e szükségesnek oly előleges és törvényes intézke­dés tételét, mely a támadás elkövetője hivatalos állásánál s a jogrend megsértésének nagy mér­vénél fogva csupán az elkövetett cselekmény megtörténte alapján, az ügy végleges befejezése előtt is, halaszthatatlannak tűnik fel?« Elnök: Az interpelláczió közöltetik a bel­ügyminiszter úrral, a ki azonnal szólni kivan. Perczel Dezső belügyminisater: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Leszek oly bátor a hozzám intézett interpelláezióra válaszomat nyomban megadni. Mikor a t. háznak folyó évi április 23-án tartott ülésében Ugron Gábor t. képviselőtársunk Sima Ferencz t. képviselő úrnak Mátéffy Kál­mán Csongrád megyei főszolgabíró által történt tetleges bántalmazása miatt felszólalt, kijelen­tettem e házban, hogy nekem az esetről csakis a hírlapokból szerzett magántudomásom van, de igyekezni fogok a hivatalos informácziók be­szerzésére a kellő intézkedéseket megtenni. Kun Miklós t. képviselő urnak hozzám most intézett interpellácziójára válaszolva, a fo­nalat ott veszem fel, a hol április 23-án elhagy­tam, és jelentem, hogy ülés után a belügymi­nisztériumba menvén fel, már ott várt rám Csongrádmegye alispánjának jelentése, melyben ő az esetet bejelentvén, egyúttal tudatja, hogy mint az illető főszolgabírónak felsőbbsége, ellene a fegyelmi eljárást elrendelte. (Általános helyes­lés.) Ugyanazon este kaptam meg még innét tett távirati intézkedésemre a főispán távirati jelentését, melyben ugyanerről értesít, hozzá­tévén még azt is, hogy az illető főszolgabíró ellen Sima képviselő úr a büntető-törvényszék­nél büntető-feljelentést is tett. Ezen főispáni jelentés folytán én még csak azzal egészítettem ki az eljárást, hogy elrendel­tem és utasítottam a főispánt, hogy az 1886 :XXII1. törvényezikk 17. §-a értelmében nevezett fő­szolgabírót állásától egyúttal függeszsze fel. (Ál­talános, élénk helyeslés.) Kérem ezen válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Kun Miklós: A belügyminiszter ár válaszát tudomásul veszem. Elnök: Úgy látom, hogy a ház a belügy­miniszter úr válaszát tudomásul veszi. Következik a másik interpelláczió. Schóber Ernő jegyző: Bartha Miklós! Bartha Miklós: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Egy kőnyomatos lap nyomán hazai hírlapok közelebbi időben azt a hirt közölték, hogy a kormány a miniszterelnökök arczképsorozatát le­festetni szándékozik a milleniumi kiállítás alkal­mából a miniszterelnöki palota részére. Ezen hírnek pozitivitást is kölcsönöztek a lapok azzal, hogy felemlítették azon festők név­sorát, a kik meg vannak bizva a festéssel, és felemlítették azon miniszterelnökök névsorát is, a kik le fognak festetni. Ezen névsorban foglaltatnak: gr. Andrássy Gyula, b. Wenckheim Béla, gr. Lónyay Menyhért, Szlávy József, Bittó István, Tisza Kálmán, gróf Szapáry Gyula és Wekerle Sándor miniszter­elnökök A névsorból — első pillanatra lát­szik — egy név ki van hagyva. Ez a név, — a volt miniszterelnökökről beszélek, és nem a jelenlegiről, — mely ki van hagyva a névsorból: gróf Batthyány Lajos. (Mozgás a szélső baloldalon.) Hogy a nemzet kegyeletében oly szentül érzett nagy nevet kihagyták a névsorból, az vagy tévedésen alapszik, vagy szándékosan tör­tént. Ha tévedésen alapszik, ezen iuferpelláczióm következtében könnyű lesz a tévedést rektifi­kálni. Hiszem is, akarom is, hogy úgy legyen Ha szándékosságon alapszik, akkor a kormány nekünk felelettel és felelősséggel tartozik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mindnyájan tudjuk, t. ház, hogy Deák Fe­rencz indítványára a nemzet fátyolt borított a múltakra; ezen fátyol Magyarország közérzűlete szerint azt nem jelentheti, hogy mi a történelem és emlékezet sorából kitöröljük nagy vezéreinket s nagy jóltevőinket. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Ezen fátyol a nemzeti közémílet szerint mindig csak azt jelentette, hogy az önkény­uralom bűneiből az új idők számára vádakat kovácsolni nem fogunk. (Úgy van! a szélső balolda­28"

Next

/
Oldalképek
Tartalom