Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

470. országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. 199 találjanak a dologra nézve, hogy azon kedvezményekben részesíttessék a vállalat, a melyek az 1890: XIII. törvényczikkben az ipari vállalatok részére meg vannak adva. És itt bátor vagyok megjegyezni, hogy Visontai képviselő ár hivatkozása arra, hogy ez a kedvezmény törvényileg egyáltalán nem is alkalmazható erre a vasútra, tökéletesen igaz volna, ha a kedvezményt az 1890: XIII. tcz. alapján akarnók az új társulatra kiterjeszteni, de hiszen nem arról vau itt szó, t. ház, hogy az 1890: XIII. tcz. alapján adassék meg a vasútnak a kedyezmény, ezzel a törvénynyel csak annyi összefüggése van a dolognak, hogy egyszerűen az konstatáltatok, hogy oly mérvű kedvezmények adatnak meg ezen törvény alapján, a minők az 1890: XIII. törvényczikkben foglaltatnak. Tehát azt hiszem, hogy az az argumentácziója a t. képviselő úrnak, hogy nem is szabad e törvényt ezen vasútra alkalmazni, egészen szerencsétlen hivatkozás, mert hiszen nem is alkalmazta tik az 1890: XIII. tcz., csak az mondatik, hogy azon kedvezmények adatnak meg ezen törvény alapján, melyek az 1890: XIIÍ. törvényczikkben foglaltatnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Mülek t. képviselő űr összehasonlította azon kedvezményeket, melyek a vidéki városoknak és a fővárosnak adatnak. Azt hiszem, hogy ez az összehasonlítás a jelen esetre egyáltalában nem alkalmazható, m^rt ha bármely vidéki városban annak szüksége merülne fel, hogy ily vasúti összeköttetés létesíttessék, meg lehet győződve a t. képviselő úr, hogy a törvényhozás akkor sem zárkózik el a kedvezmények megadásától. Mülek képviselő úr hangsúlyozza, hogy nagyon lelkén hordozza a főváros emelését. Ha ez így van, akkor azt hiszem, hogy nyugodt lélekkel megszavazhatja e javaslatot, mert ez nem magánosok érdekének szolgál, hanem főleg a főváros érdekében létestíl, és azok a kedvezmények, a melyekben a törvényhozás e vállalatot létesíti, első sorban a főváros érdekében hozatnak, mert a főváros helyezte a legnagyobb súlyt arra, hogy ez a, vasúti vállalat létesíttessék, és különben is, t. ház, azt hiszem, hogy a fővárost az ország és a törvényhozás ennél sokkal messzebbmenő kedvezményekben részesítette minden ellenmondás nélkül. (Igás! Űgy van! jobbfelöl.) Felhozatott, t. ház, hogy itt két részvénytársulat nagy nyereségre számít: a villamosvasúti társulat és a közúti vasúti társulat. Sőt még vád gyanánt említtetett fel az, hogy ez a két társulat nem is appellál a közönségre a pénz beszerzése végett, hanem a saját megtakarított összegeit használja fel. Azt hiszem, t. ház, hogy ezt egyáltalában nem lehet vád gyanánt felhozni. Sőt bizonyos mértékben áldozatkészségre mutat, ha ezek a társulatok a saját megtakarított tartalékalapjukat oly miire fordítják, a melynek — ismétlem — jövedelmezősége bizonytalan, és a melynek első sorban minden körülmények közt a főváros közönsége fogja előnyeit élvezni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Azt, hogy ezen új társulatnak részvényei miként állanak jelenleg, azt hiszem, konstatálni nem lehet, mivel nincsenek még kibocsátva. És hogy ebből valami ázsiótázs ne keletkezzék, az az intézkedés tétetett a kormány által, hogy a társulat részvényeinek felét az 1897. év vége előtt kibocsátani nincs is jogosítva; a mennyiben ezt tenné, 500.000 forint pénzbüntetéssel sújtatnék. Felhozatott itt, t. ház, az, hogy nem jogosult ily kedvezmények adása egy részvénytársúlat részére akkor, mikor az állam nincsen abban a helyzetben, hogy a mezőgazdaság érdekeit kielégíthesse, és itt hivatkozás történt a lapokban megjelent közleményre. Erre nézve csak annyit tartok szükségesnek megemlíteni, hogy a mi a lapokban megjelenik, azért a kormány felelősséget csakugyan nem vállalhat, és ha valamely alaptalan híresztelés járja be a lapokat, ebből a pénzügyek állására és a kormány felfogására semmi következtetést vonni nem lehet, és kijelentem, hogy ezekkel a nyilatkozatokkal semmiféle szolidaritást magamra nézve nem vállalok. (Helyeslés a jobboldalon.) Visontai képviselő űr részletesen és behatóan fejtegette azt, ho»y ez a vonal nem közszükségletet fog kielégíteni, hanem egy luxusvonal lesz. Bocsánatot kérek, akkor a t. képviselő úr ellentétbe jut önmagával. Mert ha luxusvonal lesz, akkor nem fog jövedelmezni, (Űgy van! jobbfelöl.) ha pedig nem fog jövedelmező lenni, akkor nem állanak mindazok a következtetések, melyeket a t. képviselő úr felhozott. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a baloldalon.) Felvetette a t. képviselő űr azt a kérdést is, hogy miért nem áll elő a kormány pozitív számadatokkal ezen vasút jövedelmezősége tekintetében. Hát, t. ház, ennek a magyarázata egyszerűen az, hogy valamint más forgalmi eszközöknél, úgy itt is semmiféle pozitív adat rendelkezésre nem állván, nagyon nehéz lett volna problematikus számokkal állani a képviselőház elé, és azokból következtetést vonni. (Helyeslés jobbf elől.) Ezek után, t. ház, nem kívánok a dologgal tovább foglalkozni, hanem egyszerűen csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az, a mit Visontai képviselő űr nem tudom miféle forrásból merítve, felemlített arra nézve, hogy a pénzügyminiszter megtagadta volna a földmívelés-