Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-453

453. orseágos ülés 1895. márczius 27-éa, szerda*. g7 ség a nyitrai és Csáktornyái választás közt csak egyben van. Nyitrán a Tarnóczyak roppant ambieziózusak voltak, ők legalább is 6—700 szavazattöbbséget akartak csinálni. Csáktornyán szerények voltak; ők megelégedtek épen annyi szavazattal, hogy a többséget műveletük utján megcsinálják. Különbség csakis a választás számadataiban van, de az eljárás rendszerében abszolúte nincsen. És Latkóczy államtitkár úr megtette azt. a mi kötelessége volt: lemondott a mandátumáról. Remélem, hogy Wlassics kul­tuszminiszter úr ugyanezt fogja tenni. Különben csatlakozom a határozati javaslathoz. (Zajos he­lyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bartók Lajos jegyző: Gr. Bethlen Bá­lint ! Gr. Bethlen Bálint: T. ház! Azokból, a miket a folyó hó 20-án Nyitrán megejtett úgy­nevezett képviselőválasztásnál az ott jelen volt képviselőtársaim és barátaim a tegnapi napon felhoztak, világosan kitűoik az, hogy a gazsá­gok akkora halmaza lett ott elkövetve, (tlgy van! balfélől.) melyeket hogyha itt szó nélkül hagyunk, hogyha azok megtorlását nem kísé­reljük meg, mi is bűnrészeseivé válunk annak a rendszernek, a melynek ellenőrzésére küldet­tünk ide az ország szabad választópolgárai által. (Úgy van! balfélől.) Magára a műveletre, mint a hogy a válasz­tási elnök a választók tömeges kiballotirozását előre is igen elmésen elkeresztelte, csak egy­két észrevételt fogok tenni. (Halljuk! Halljuk/ balfélől.) Először azért, még pedig igen röviden, mert nem lévén a helyszínén, saját tapasztala­tomból nem is mondhatnék el semmit; másod­szor, mert azon igen t. képviselőtársaim, a kik ott jelen voltak, megadták már a t. háznak a kellő felvilágosítást. Észrevételem pedig első sorban az, hogy vagy letette Tarnóczy Gusztáv választási elnök, tehát elnöki minőségében azt az esküt, melyet a választási törvények előírnak, vagy pedig nem tette le. Ha nem tette le, akkor az egész választás eo ipso érvénytelen. Ha pedig letette, akkor azok után, a miket ott elkövetett, egészen közönséges esküszegő, (Úgy van! Úgy van! bal­félől.) a ki nem érdemes arra, hogy a t. ház idejét ráfecsérelje, (Helyeslés balfélől.) hanem igenis példás büntetést érdemel. (Helyeslés bal­félől.) Kubinyi Géza: Ez igaz! Gr. Bethlen Bálint: A másik észrevé­telem a katonaságnak oly mérvű mozgósítására és oly czélokra való felhasználására vonatkozik, mint a milyet Nyitrán észleltünk. Én, t. ház, a t. többség álláspontjáról véve fel a dolgot, fel sem bírom fogni, hogy, székelyesen mondva, mitől jó az a rengeteg katonai apparátus min­den egyes választásnál. Mert ha áll az, a mi az önök sajtójában nap-nap után híreszteltetik és kürtöltetik, hogy országszerte mekkora a jó­lét és megelégedettség, akkor mirevaló az a rengeteg katonai apparátus a választásoknál? Hiszen ha tényleg úgy volna, akkor a választók mind szerelmesek volnának önökbe és politiká­jukba, és akkor szurony nélkül is szavaznak az önök jelöltjére. (Helyeslés balfelöl.) Nem inkább arra vall-e ez, hogy a t. kormány ismeri a helyzetet és az országszerte uralkodó hangúla­tot, tudja azt is, hojjy mekkora az elkeseredett­ség a jejenlegi rendszer ellen, és tudja azt is, hogy csakis a hatalom ilyen mérvű alkalmazá­sával birja a hatalmat ideig-óráig megtartani. Ideig-óráig, mert ha a t. kormány az általános választások alkalmával ekkora katonai erővel akarna minden kerületben fellépni, akkor a közös hadsereg és honvédség létszáma távolról sem lenne elegendő arra, és akkor kénytelenek volnának azon országhoz segítségért folyamodni, a melynek kormánya és rendszere leginkább hasonló az önökéhez, tudniillik a muszkához, kölcsön kérve tőle a jövő választásokra a hadsere­gét. (Élénk helyeslés és tetszés balfélől.) Engem, t. ház, a választás eredménye nem aggasztott egy perezre sem. Mert feltettem, hogy a belügyminiszteri államtitkár úr bir a politikai tisztességnek akkora mértékével, hogy ezen szennyes és undorító mandátumot nem fogja el­fogadni. De tudtam azt is, hogy a ház ezen oldala bir azon erővel és elszántsággal, hogy akkor is, ha el akarja fogadni, megakadályozta volna benne. (Helyeslés balfélől. Mozgás a jobb­oldalon.) T. ház! Azzal a ténynyel azonban, hogy az államtitkár úr nem fogadta el a mandátumot, még nincsen helyrehozva a dolog, és hiába fog­ják a felvert közvélemény lecsillapítására ki­szolgáltatni, mondjuk .• elejteni Tarnóczyt. Ezzel nincsen megelégedve az ország, mert tudja, hogy a bűnbaknak bűnrészesei is vannak, és képzeli, hogy ez a bűnrészes a miniszterelnök úr, a ki, úgy látszik, az egész országgal meg akarja ismer­tetni a hírhedt szolnok-dobokai választásokat. A belügyminszter úr azon válaszokkal, a melyekkel a múlt héten itt a házban és a fő­rendek előtt megfelelt azon interpellácziókra, a melyek hozzá intéztettek, bebizonyította, hogy vagy nincs benne elég bátorság és elég erély arra, hogy az ország törvényeit tiszteletben tar­tassa, (Úgy van! balfélől.) vagy azt, a mi még szomorúbb, hogy az ily visszaélésekkel is tud szimpatizálni, ha a pártérdek úgy hozza magá­val. (Úgy van! Úgy van! balfélől.) Véget kell vetni ama czinizmusnak, mely megmételyezi a közerkölcsöket; (Helyeslés bal­félől.) véget kell vetni annak, hogy a leggyalá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom