Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-452

gQ 452. országos ülés 1895. márczius 26-án, kedden. Ki vde! Még röhög! Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Sőt, kérem, a választási elnök úr (Nagy zaj. Elnök csenget.) csendőrök után kiáltott, hogy engem ott nyomban letartóztasson, és hogy ez velem meg nem történt, talán épen annak köszönhettem, hogy ott csendőrök nem voltak. Hát engedelmet kérek, én magam egyénileg ugyan ezt a kis inezidenst nem valami nagyon méltatom, azonban, mintán a választási elnök úr tudta azt, hogy én országgyűlési képviselő vagyok, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalon: Úgy van! Úgy van!) és miután én ott sem vétséget, sem bűntényt, de még kihágást sem követtem el, ós ő engem ott mégis le akart tartóztatni, sőt a midőn a közönség előtt csendőrökért kiáltott, és azzal fenyegetőzött, hogy azonnal letartóztat, és illetőleg le is akart tartóztatni, én ebben, t. ház, a mentelmi jognak megsértését látom, (Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) és van szerencsém ezen tényt a t. elnök úr tudomására hozni. Mert a képviselőháznak nem lehet azt elszenvednie, hogy a midőn egy tagja egy politikai aktusban részt vesz, és ott magát a törvények és szabályrendeletek és egyáltalában a tisztesség és teljes lojalitás határai között viseli, kitegyék őt azon szégyennek, hogy ott mindenki előtt elfogatassál fenyegessék. (Élénk helyeslés a balés a szélső baloldalon.) A választási elnök az ellenzéknek három tábort jelölt ki, (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) azt mondván, hogy ő nem akarja, hogy olyan nagy tömeg együtt, legyen. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Csak 200-an voltak !) Kérem, mindenesetre a választási elnök, ha oly rendkívül előrelátó ember volt, tudta, hogy igen nagy számú közönség fog oda bejönni az ellenzékkel szavazni, különben nem élt volna azzal a stratégiával, hogy a választókat el ővigyáza ti okokból három különböző táborra osztotta volna; úgy, de ez a felosztás a három táborra csupán csak ürügy és választási csel volt arra nézve, hogy a választókkal való érintkezés annál nehezebb legyen. Különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy ez a három tábor mind a városon kivííl esett, mind elhagyatott helyen volt, az egyik egy faraktárnál, a másik egy gőzmalom előtti téren, a hol, úgy gondolom, szénát és szalmát szoktak eladni, a harmadik szintén a városon kívül, úgy, hogy ezen helyek mindegyike körülbelül egy órányira fekttdt a választási helyiségtől, a kormánypárti választók pedig alig 100 lépésnyire voltak attól, vendéglőkben és magánházakban elhelyezve, úgy, hogy az első intésre jöhettek szavazni, mig az ellenzéki táborból legalább is félóra kellett, hogy a sok katonai kordonon keresztül a választási helyiséghez lehessen érni. T. ház! Én többször találkoztam választási elnökökkel, a kik azt képzelték, hogy a rend fentartása érdekében okvetetlenül szükség, hogy az ellenzéki emberek a legrosszabb helyeken, a legelhagyatottabb vidékeken helyeztessenek el, a hol ellátásukról egyáltalán nem lehetett gondoskodni, és a honnan őket nem lehetett a választási helyiséghez elhozni; mondom, többször találkoztam már oly választási elnökökkel, kik ily visszás helyzetet teremtenek az ellenzéki választókra nézve. Én, t. ház, a választási elnökök azon jogát el nem ismerhetem, (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) mert ez nem tartozik a rend fentartásához, a mely rendfentarfcás körüli intézkedések törvényes jogát képezik a választási elnöknek. De hogy itt az ellenzéki és a kormánypárti választók között megkülönböztetéseket tegyen, olyanokat, hogy az egyiknek a legrosszabb helyet adj'a, a másiknak a legjobbat, (Igaz!Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) ez nem egyeztethető ö-^sze sem a törvényes intézkedésekkel, sem pedig a méltányosság legprimitívebb fogalmával. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A választási elnöknek, szerintem, a választási pártokon felül kell állania, (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) a ki a választási aktust méltányosan és mindegyik fél jogainak megfelelően vezeti. A választási elnök elzárta ezen táborokat minden érintkezéstől, körülvette azokat nagyszámú katonasággal ; a választási helyiségtől egész a táborokig hat katonai kordon volt húzva. (Mozgás a bal- és a szélsőbalon.) Megtiltotta a táborba való bemenetelt úgy a bizalmi férfiaknak, mint a párt főegyéniségeinek, egyedül magának tartotta fenn a jogot, hogy ő fog kimenni a választási helyiségből, és ő fogja behozni az ellenzéki választókat. Midőn kérték tőle, hogy adjon igazolványt, a melyen a katonai kordonon keresztül lehetne menni, ezt úgy a bizalmi férfiaknak, mint a párt főegyéniségeinek kereken megtagadta. Nekem is, mint bizalmi férfiúnak, alig lehetett a választási helyiség udvarára kimennem, s csak akkor kaptam egy igazolványt, a midőn lemondva a bizalmi férfiúi tisztségről, eltávoztam a választási helyiségből. Úgy, de a választási elnök úr nagyszámú, százakra menő igazolványokat adott ki kormánypárti egyéneknek, és többnyire mind oly embereknek, a kik sem állásuk, sem koruk, sem egyáltalán egyéni qualifikácziójuknál fogva erre hivatottsággaí nem bírtak. Ezek az igazolványok, t. ház, háromfélék. Van egy egyszerű igazolvány, a melylyel csak a kordonon át lehetett menni.