Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-455

150 455, országos ülés 1895. márczius 29-én, pénteken. ilrnak, egy kérdést intézzek az ország köz­oktatásügyi miniszteréhez, hogy vájjon igaz-e az, hogy már a múlt évben a népoktatás költ­ségeinek fedezésére akkora összegek fordít­tattak, hogy a folyó év folyamán a folyó évi költségvetésnek összege már márczius hónapban teljesen elfogyasztatott, és már márczius hónap­ban a népnevelési kiadások csak egy póthitel terhére biztosíthatúk. Mert ha ez áll, abban az esetben az ország közoktatásügyi miniszterének kötelessége, hogy a képviselőház elé jöjjön, és kérje azon szükséges összegeket, melyek a nép­oktatásnak nemcsak fentartására, de fejlesztésére is szükségesek. Mert hasztalan a kérvényi bi­zottságnak minden intézkedése és felszólítása, hogy a magyar nyelvi oktatás tárgyában be­adott kérvény pártolólag terjesztessék fel, midőn azt tapasztaljuk, hogy a kultuszminisztérium hivatalos jelentésében foglaltatik az a tény, hogy 142 állami iskola, mely felépítve és be­rendezve v-f,n, tanítóval nem bir. Akkor, mikor 142 állami iskola tanító hiányában a maga fel­adatának meg nem felel, akkor, mikor a köz­oktatási költségvetésben népnevelési czélokra fordítandó összegek már márczius hónapban ki vannak merítve, a közoktatásügyi minisztérium a népoktatás terén a maga feladatának nem fog megfelelni tudni. Már pedig nem lehet elégséges az, hogy a népoktatás eddigi színvonalán fen­tartassék, hanem szükséges, hogy az fejlesz­tessék. Miképen lehetséges ennek fejlesztése az erre szükséges anyagi eszközök hiányában? Miképen lehetséges az, hogy a gyermekek a népiskolákban oktatásban részesíttessenek? Mi­képen lehetséges az, hogy a népiskolákban, a kik nem tudnak magyarul, a magyar nyelv tanításában részesíttessenek, hogyha épen a népnevelési feladatok szolgálatára álló eszközök és költségek teljesen hiányoznak? Azért, midőn a kérvényi bizottság javaslatát elfogadom, ké­rem a t. házat és a t. közoktatásügyi miniszter urat, — sajnálom, hogy nincsen itten — hogy erre terjeszsze ki ügy elmét, mert a népoktatást elhanyagolni, azt sztagnálásra kárhoztatni nem engedhetjük, mert a népoktatás fejlesztése, a magyar állam- és nemzeti eszme megerősödése a leghatalmasabb eszköz a nemzetiségekkel szemben. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Maga a bizottsági javas­lat ellen semmi kifogás nem tétetvén, határo­zatul kimondom, hogy a kérvény pártolólag kiadatik a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Budapest székes-főváros az ártatlanul elitéltek érdekében országos törvény alkotása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Ha­sonló tárgyú kérvény már a házban ezen ülésszakban tárgyaltatván, a házszabályok 195. §-a értelmében ezen kérvénynek &z irattárba tételét ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: A kérvény irattárba tettetik. Gr.Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Ung vármegye az 1892. XXVII. tcz. módosí­tása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Ung vármegye feliratot intéz az 1892: XXVII. tcz.-nek olyan nemű módosítása tárgyában, hogy a mennyiben eddig a közigazgatási hatóságok által elítéltek a kir. bíróságok fogházában töl­tötték ki a rájuk kiszabott büntetéseket, ha az elzárási költségek az illetőkön behajthatók nem voltak, a házi-pénztárból fedeztettek, ezután azon alapból fedeztessenek, a melyek a közigaz­gatási hatóságok által a kiszabott pénzbünteté­sekből képeztettek. A kérvényi bizottság véleménye e kérvényre nézve az, hogy adassék ki az igazságügyi és belügyi miniszternek. (Helyeslés.) Elnök: Senkisem kíván hozzászólni? (Nem !) A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­A magyar gazdatisztek segély- és nyugdíj­egyesülete a mezőrendőri törvényjavaslat 16. §-ának fentartása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Ez a kérvény már tulajdonképen tárgytalan, mert időközben a mezőrendőri törvény megalkottat­ván, az törvényerőre emeltetett. Ennélfogva a kérvényi bizottság véleménye odairányúl, hogy a kérvény az irattárba helyeztessék. (Helyeslés.) Elnök: Elragadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : A. tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesü­let a tanári nyugdíj-igény tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Ezen kérvénynél hasonló az eset. A tanári nyug­díjra vonatkozó törvény időközben megalkottat­ván, ennélfogva a kérvényi bizottság nevében ezen kérvényt az irattárba elhelyezni ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság javaslata el­fogadtatott. Gr.Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A budapesti ügyvédi kamara választmánya a a bélyeg- és illeték-törvények és rendeletek módosítása tárgyában kérvényez, Szász Károly előadó: T. ház! A buda­pesti ügyvédi kamara a bélyeg- és illeték­törvények, rendeletek és szabályok módosítá­sára vonatkozólag memorandumot terjesztett a ház elé, melyben azt kéri, utasítsa a t. ház olyan rendelet kiadására a pénzügyminisztert, melyben kimondassák, hogy az elsőbíróság ítélete, ha a per tárgyát pénzkövetelés vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom