Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-455
455. országos Illés 1895. ínárezius 29-én, pénteken. 151 megbecsülhető vagyon képezi, a peres tárgy értéke szerint járulékok nélkül 50 frtig 1 frt, 50—200 frtig 2 frt, 200 — 1000 frtig minden megkezdett 100 frt után 1 frt állandó bélyegilleték járjon. Továbbá kéri, hogy az elsőfokú bíróságok előtt megkötött egyezségekre nézve az eddigi szabályok tartassanak fenn, és végűi kéri, hogy a törvényjavaslat 30. §-át akképen módosítsa a t. ház, hogy az ítélőbíró a bélyegilleték lerovásának ellenőrzésével ne terheltessék. Kellőkig meg lévén indokolva, tisztelettel ajánlom a bizottság nevében, hogy a kérvény figyelembevétel végett adassék ki a pénzügyminiszternek. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Fogaras vármegye egységes választási törvény alkotása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Fogarasmegye felemlítvén feliratában, hogy az országban fennálló választási törvény különbséget tesz az erdélyi és az anyaországi honpolgárok közt, és az erdélyiekre nézve sokkal nehezebb feltételekhez köti a kép viselő választási jogot, mint az anyaországi honpolgárokra, és így a magyar állam nem egyenlő jogokban részesíti saját honpolgárait: ennélfogva kéri, hogy egységes választási törvény hozassék egységes czenzus alapján olyan időben, hogy ezen reform a folyó év végén — a kérvény 1894ben adatott be — keresztül vitessék, úgy, hogy 1895. évben a választók összeírása, 1896-ban pedi-i,' az országgyűlési képviselőválasztás már az új törvény alapján foganatosittassék. T. ház! A bizottság nevében figyelembevétel végett a belügyminiszternek való kiadását javaslom. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság javaslata elfogad tátik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Szentes város egy magyar nyelvű katonatiszti akadémiának Budapesten leendő felállítása tárgyában kéryényez. Szász Károly előadó: T. ház ! Szentes város képviselőtestülete annak előrebocsátásával, hogy 2000 koronát tevő összeget szavazott meg egy Budapesten felállítandó magyar tannyelvű akadémiára, azzal a kéréssel járul a t. házhoz, hogy az 1867 : XII. tez.-be czikkelyezett magyar hadsereg számára magyar tiszteket képző akadémiának mielőbbi felállítása iránt megfelelő módon határozni és a szükséges költség előirányzására a kormányt utasítani méltóztasék. Kétségtelen, hogy Magyarországon kívánatos egy harmadik magyar katonai akadémia, már csak azért is, hogy az ott kiképzett tisztek a magyar közélettel bensőbb kapcsolatban legyenek, és másrészt a magyar honosok is indíttatva érezzék magukat fiaikat minél nagyobb számmal küldeni az akadémiába s igy a ssreg tisztikarában a magyar elem szaporodását előmozdítani. A tannyelv kérdése — a jelen kérvény azt határozottan magyarnak kívánja — a hadsereg szervezete s a vezénylet egysége szempontjából egészen más elbírálás alá esik. Mint azt a nemzeti párt egyik oszlopos tagja, mondhatnám: vezérférfiaaz 1893.évi delegáczionális tárgyalásokon nyíltan is kijelentette, a német nyelv tudása feltétlenül szükséges a hadseregben. Nem szenved kétséget, hogy az 1867: XII. tcz -ben Magyarországnak joga van katonai akadémiát felállítani, de ezt eddig tisztán czélszerűségi szempontból nem tette épen a fentebb vázoltak alapján, épúgy, a hogy hasonló okokból nern élt azzal a jogával, hogy önálló magyar bankot létesíthet. Míg az 1867 : XII. tcz. értelmében közös hadseregünkben nem képzelhető ezen sereg tisztikarának kiegészítésére más akadémia, mint a mely a már meglevőkkel ugyan azonos alapelveken nyugszik, a magyar tannyelvű akadémia, legalább most, nem nyújthatja azon garancziát, hogy az ott nevelt tisztek a közös hadsereg tisztikarát képesek lesznek megfelelően kiegészíteni; (Mozgás a baloldalon.) már padig e garancsiák hija védképességünkre visszahatással lehetne. A magyar tannyelvet csak a katonai akadémián behozni s nem egyúttal a kiképzés alsó fokán is alkalmazni, határozott rendszertelenség volna. (Mozgás a baloldalon.) Akkor egész katonai oktatásügyünket ki kellene venni a közös ügyek sorából, holott az Í867: XII. tcz. a hadügyet közösnek nyilvánítja s annak költségeit a delegáczió által rendeli megállapíthatni, így e kérvény petitumaraár magában ellentmond az 1867: XII. tcz.-nek. Ennélfogva javaslom, adassék az ki a, kormánynak. (Helyeslés a jobboldalon.) Bartók Lajos jegyző : Balogh János! Balogh János: T. ház! Az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, az önálló magyar hadsereg létesítését vette föl programmjába s így a szóban levő kérvény petituma messze alatta marad annak a pártkövetelésnek, mely az ország függetlensége és önállósága tekintetéből elengedhetetlenül szükségesnek tartja az önálló magyar hadsereget. Mindazonáltal ismerve azon indokokat, a melyek Szentes város közönségét a tárgyalás alatt lévő kérelem benyújtására indították, mely város közönségének bizalmából van szerencsém itt helyet foglalni, készséggel emelek pár igen rövid szót a szóban levő kérvény pártolására. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.)
