Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-454
128 454. országos ülés 1895. márezins 28-án, csütörtökön. első kérdésre a ház igennel felel, azt elfogadja, az ellenindítvány magától elesett, elvetettnek tekintendő. (Helyeslés jobbfelöl.) Ily értelemben teszem fe] a kérdést. (He lyeslés) Most kérdezem a t. házat, a házszabályok 195. §a értelmében tudomásul veszi-e a bizottság jelentését, igen, vagy nem? (Igen! Nemi) A kik tudomásul veszik, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség tudomásul vette, ennélfogva Szederkényi Nándor képviselő úr ellenindítványa elesett. Következik a kérvényeknek 19. sorjegyzéke, (írom. 757) Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom; kérem, foglalják el hely őket. Következik a kérvények XIX. sorjegyzékének tárgyalása. Molnár Antal jegyző (olvassa): Pozsony, Nógrád, Szilágy, Zemplén. Győr, Torontál, Szilágy és Esztergom vármegyék közönségei, Kecskemét törvényhatósági város közönsége, Szaboles vármegye közönsége, Győr és Székes fehérvár sz. kir. város közönsége, Kolozs, Csík, Szilágy és Kisküküllő vármegye közönsége, Székesfehérvár sz. kir. város közönége, Debreczen sz. kir. város közönsége, Spannágel József, Kecskemét törvényhatósági város közönsége, Nógrád, Zólyom, Veszprém, Hajdú, Abauj-Torna, Borsod, Sopron, Grömör-Kishont és Ung vármegyék közönségei, Selmecz-Bélabánya sz. kir. bányaváros közfc'nsége, Szolnok-Doboka, Pozsony, Békás, Békés,|és Csongrád vármegye közönsége, Marosvásárhely és Komárom sz, kir. város közönsége, Árva és Heve,s vármegyék közönségei, .Arad és Arad sz. kir. város közönsége, Bereg, Háromszék, Hunyad, Udvarhely, KisKüküllő és Szepes vármegyék közönségei, Budapest székes főváros közönsége, Mosón, Fejér és Hont vármegye közönsége, Kolozsvár sz. kir. város közönsége, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Nyitra, Esztergom, Canád, Liptó és Torda-Aranyos vármegyék a magyar állam- és nemzetellenes izgatók megfékezése tárgyában kérvényeznek. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Horváth Béla előadó: T. ház! A múlt év végén volt szerencsém már jelezni azokat az izgalmakat, a melyeket egyesek a szlávok, különösen a románok közt kifejtve, mozgalmat igyekeznek előidézni az összes nemzetiségek közt. Volt szerencsém akkor jelezni, hogy ezen izgalmakkal szemben alkotmányunk ezer éves őrei, a törvényhatóságok sietnek felhivni az országgyűlés figyelmét a létező bajokra, és ezeknek orvoslására, kérve különösen intézkedéseket az agitátorok megfékezésére. A midőn ezen feliratokat tárgyalás végett a t. ház elé terjeszteni szerencsém van, azoknak tartalmát és az azokhoz fűzött petitumokat a lehető rövidséggel a következőkben foglalom össze. (Halljuk! Halljuk!) A törvényhatóságok főleg két irányban vélik megoldandónak a nemzetiségi kérdést. (Halljuk !) Az első irányba sorolják mindazon intézkedések megtételét, a melyekkel ezek az izgalmak és mozgalmak megfékezhetők lennének. A második irányban azon intézkedések megtételét sürgetik, a melyekkel a nemzetiségi izgatásoknak és államromboló tendencziáknak mintegy életszálai lennének elvágva. Az első irályba sorolják a következő intézkedések megtételét, és ebből folyólag kérelmezik először, hogy a büntetőtörvény, az 1878. évi V. törvényczikknek 172. szakasza olyan módosítást nyerjen, hogy a magyar állam hatályosabb védelemben részesüljön a bíróságok előtt. Kívánják másodszor a sajtórendtartásnak oda módosítását, hogy a felelősséggel tartozó szerző oly könnyen ne hujhasson ki a felelősség alól; kívánják harmadszor a Romániával való postaforgalom korlátozását; negyedszer a közkereseti társaságokról szóló 1875. évi XXVIII. törvéuyczikk és ötödször a birtokrendezési eljárásról szóló 1880. évi XLV., illetve 1892. évi XXIV. törvényczikk módosítását. A második irányban teendő intézkedések között felemlítik és kérelmezők először: a nemzetiségi 1868: XXXXIV. törvénynek több irányban, de főleg oly irányban való módosítását, hogy az állam hivatalos nyelvének minden közhatóság előtt érvény szereztessék; másodszor az Í868: IX. törvényczikk oly módosítását, hogy az ezen törvényben lefektetett görög katholikus egyháznak nemzeti jellege eltörültessék; kívánják harmadszor az 1868 : XXXVIII. törvényczikk megváltoztatását, hogy a néptanítói pályára esak oly egyének bocsátassanak, kik az államnak valamely képezdéjében nyerték képesítésüket; negyedszer kérik az 1874: XXXIII. választási törvénynek, főleg a cíenzus szempontjából való revízióját; kérik ötödször az 1876: XXVIII. és 1879: XVIII. törvényczikknek oly módosítását, hogy a népiskoláknak ellenőrzése és a magyar nyelv tanításának kötelezettsége hatékonyabbá tétessék; végűi kérik az 1883: XXX. törvényczikk olyatén módosítását, hogy érettségi vizsgálati bizonyítványokat csak az e czélra alakítandó állami vizsgálati bizottságok adhassanak ki. T. ház! Az izgalmakat, melyeket ezen mozgolódások országszerte okoznak, tagadni nem lehet, jóllehet — miként maguk a törvényhatóságok az imént bemutatott feliratokban is jelzik