Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-454

454. országos ülés 1895. márczins 28-án, csütörtökön, ] 29 — ezek a mozgalmak általánosaknak nem jelez­hetők, miután azok inkább az agitátoroknak olyatén működésére vezethetők vissza, kik arra igyekeznek, hogy a különben csendes nagy tö­megeket felizgassák és mozgalomba vigyék, és hogy a magyar nemzetet a müveit nemzetek előtt meghurczolják, és hamis, sokszor hazug színben tüntessék fel a művelt nemzetek előtt állami viszonylatainkat. Magyarországon, mint minden oly államban, a hol a faji és nyelvi tekintetben vett külön­böző nemzetiségek laknak, volt és lesz is min­dig nemzetiségi kérdés mindaddig, a míg a nem­zetiségek kebeléből nem fog kihalni a nemzeti önérzet. Csakhogy ennek a nemzeti önérzetnek nem szabad soha nemzetiségi gyűlöletté fajulni, mert ezzel szemben jogos az államnak beavat­kozása, az aknamunkák szétrombolása. Meg kellene emlékeznem, t. képviselőház, a nemzetiségi kérdés történeti fejtegetéséről, a mit azonban ezúttal mellőzök, mellőzök pedig azért, mert ez egyrészt meghaladja előadói tisztemet, másrészt azért, mert a múlt év végén kifejlett nemzetiségi vitában volt szerencsém e kérdésben bővebben is nyilatkozni. Ma csak annak jelzésére szorítkozom, hogy az országnak ez az izgatottsága a nemzetiségi üzelmekkel szemben jogosult, és hogy ezekkel szemben a magyar államnak és kormánynak a cselekvés terére kell lépni. El kell követni mindent arra nézve, hogy a törvénynek mindenkivel szemben és minden irányban feltétlenül érvény szerez­tessék, és a törvények tiszteletben tartása meg­követeltessék. Azonban, f. ház, az orvosszerek­nek lehetetlen odairányúlniok, hogy oly bajok vétessenek gyógykezelés alá, a melyek vagy nem léteznek, vagy ha léteznek, olyanokat is érintenének, a kik ezektől a mozgalmaktól távol állanak, azaz, t. ház, — a mint a törvényható­ságok magukat kifejezik — most ez az izgalom az agitátorok működésére redukálandó. Itt te­hát nem oly intézkedések megtétele kívánatos, a melyek a különben nyugodt, és törvényt tisz­teletben tartó nagy nemzetiségi tömeget is meg­rendszabályozni akarnák, mert ez rossz rend­szabály volna, és inkább káros hatása lenne, mintsem hogy ezáltal ezen bajok orvosolhatók lennének. Mert, t. képviselőház, figyelemmel kell lenni különösen a törvényhozásnak nem az egyesek, de az ország érdekeire akkor, a midőn törvényeket alkot, vagy pedig törvényeket mó­dosítani óhajt. Azonban meg kell tenni mindent, a mi a bajoknak legyőzésére szükséges. A t. kormányelnök úr programmbeszédjé­ben kiterjedt vonalakkal jelezte a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját a kormánynak. Kilátásba helyezte mindazon intézkedések meg­tételét, melyeket a bajok leküzdésére ez idő KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97 XXIV. KÖTET. szerint Szükségeseknek tart. Külön utasításnak szüksége tehát nem forog fenn, legfeljebb an­nak a szüksége, hogy azok a felíratok, melyeket ezen bajok leküzdése czéljából a törvényható­ságok kivétel nélkül majdnem mind, úgy a vármegyék, mint a városok beterjesztettek, figye­lembevétel czéljából adassanak ki a kormány­nak. Ez a javaslata a bizottságnak is, melynek elfogadását tisztelettel kérem. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Bartók Lajos jegyző : Pázmándy Dénes ! Pázmándy Dénes: T. ház ! Többrendbeli kérvény fekszik a ház előtt, melyek mindegyiké­nek az a czélja, hogy az égetővé vált nemzeti­ségi kérdésben intézkedések történjenek, hogy Magyarország ne legyen a nemzetiségi agitá­torok prédájául kiszolgáltatva, és hogy a kül­földön is szított agitáezió megszűnjék, illetőleg anyag hiányában tárgytalanná váljék. Azok a törvényhatóságok, melyek ezen kérvényeket be­terjesztették, nagyon érzik itt a cselekvés szük­ségességét. He namcsak azon törvényhatóságok érzik ezt, hanem érzi bizonyosan az egész haza, érezzük mi is mindnyájan, mert a jelenlegi álla­potok igazán elviselhetetlenek. Nem ismerek Európában egyetlen egy államot sem, a hol a nemzetiségi izgatások oly fokra hágtak volna, mint nálunk, a hol folytonosan vádak vádakra halmoztatnak, s ezekkel szemben a kormány és az ország mintegy passzív védekezési tárgy van oda dobva. T. ház! Elérkeztünk már odáig, hogy ha mi Magyarországon a nemzeti államot meg­akarjuk alapítani, illetőleg azt meg akarjuk erősíteni, akkor csakugyan szükséges, hogy itt mindazon intézkedések megtétessenek, a melyek ezen ország nyugalmának és nemzeti fölépítésé­nek biztosítására igényeltetnek. Nemzetiségi kérdés nálunk különösen a román lakta vidékeken van, mert ott nemcsak helyi bajokkal állunk szemben, hanem igen nagy mérvű agitáczióval is, a mely e központját kül­földön, a román királyságban leli. Nekünk őriz­kednünk kell attól, t. ház, hogy ezen kérdés nem­zetközi kérdéssé tétessék, mert egyik állam sem, legkevésbbé pedig egy oly erős állam, mint Magyarország tűheti azt, hogy mint a török birodalom, vagy annak egyes tartományai, mint az egiptomi királyság, Európa areopaaja elé állíttassák, mert a szuverén jogok követelménye, hogy minden belügyi kérdés kizárólag csak az illető ország törvényhozási faktorai ésjcormánya által tisztáztassék és döntessék el. Úgy, de a román királyságban ezelőtt néhány éve már irredentizmus keletkezett, a mely azt czélozza, hogy itt, Magyarország egyes vidékein először az összekötő kapocs meglazíttassék, azután később azon vidékek egy európai konflagráczió esetén 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom