Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-453
45*. or»*áges Még 1895. márczius 27-én, sgerdäa. 97 rövid idő múlva a közösügyek terén szerzett érdemeik alapján Ferencz-József-renddel, ha pedig alispán volt, vaskorona-renddel, kir. tanácsossággal sfb.-vel lettek kitüntetve; a kik pedig egy kissé élelmesebbek voltak, egy kis főispáni álláshoz, némelyik-másik miniszterelnökséghez is jutott. (Derültség a bal- és ssélsöbalon.) T. ház! Nem is szándékozom én azokra a példákra most ráutalni, a melyek a t. belügyminiszter urat rövid néhány nap múlva teendő interpellácziómban arról fogják meggyőzni, hogy a míg a miniszter úr saját programmja gyanánt hirdeti, hogy ő az anyakönyvvezetői állások betöltésére a legjobb elemnek a tanítókat tartja, ugyanakkor — ám méltóztassék a közigazgatási bizottságok határozatait vármegyénkint megtekinteni — azt fogja tapasztalni, hogy úgyszólván kizárólag a korteskedésben megőszült és emeritált jegyző urak azok, a kik ajánltatnak. Akármennyire büntetve volt az illető. Tudok esetet, majd fel fogok hozni konkrét esetet, hogy egy olyan jegyzőt, a ki okirathamisítás miatt ma vizsgálat alatt áll, proponáltak a miniszter úrnak anyakönyvvezetőül;, mert ez alkalmas ember lesz az anyakönyvvezetésre. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ki az?) Majd elmondom alkalmilag. T. ház! Nagyon messzire kellene kiterjeszkednem, és bizonyára sok időt kellene igénybe vennem, ha ezen ország megyéi szerint kaleidoszkopszerűleg jelentkező, de mégis mindig stereotip visszaélésekkel bővebben szándékoznám foglalkozni. Azért mondottam, hogy engem ennél a dolognál abszolúte nem lepett meg az, hogy ez Nyitrán történt, és a mi a dologban meglepő, esak az, hogy fényes nappal, (Közbeszólások a baloldalon: Éjjel is!) az egész országnak szemeláttára olyan hallatlan vakmerőséggel követtetett el, — faozzáteszszük mindnyájan, akkora butasággal, (Derültség balfelöl.) — hogy ehhez fogható még ebben az .országban csakugyan nem volt. Hogy megtörtént végre az, mint a Váczi-utczai betörőkkel, hogy addig, míg nemzeiközi úton és módon, de sikátorokban végezték kasszabetöréseiket, nem fogta meg őket senki, de mikor aztán egyszer a Váczi-utczáfaan törtek be, nohát akkor csakugyan galléron csipték őket. így van, t. ház, a számtalan aprólékos választási visszaéléseknek mintegy góczpontjává vált Nyitrával. S miután az egész ország szeme és közfigyelme rá volt fordítva, a mellett kellő ellenőrzésről is gondoskodva volt, hát ott is flagranter tetten érték azon embert, a ki ezen események után birt azzal a — hogy úgy mondjam — bátorsággal, hogy tegnap a karzatról akarta kigúnyolni az ország képviselőházát, midőn az az általa okozott botrányok leleplezésével foglalkozott. IÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXIV. KÖTEf. Ezzel, t. ház, én nem akarok foglalkozni, rátérek az esetnek azon jelentőségére, mely előttem indokolttá teszi azt, hogy parlamenti vizsgáló bizottság küldessék ki, mint a mely egyedül indokolt, és hozzáteszem, egyedül lehetséges. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az eset előzményei közé tartozik az, hoo-y itt katonaság rendeltetett ki, még pedig nem a választás napjára, hanem a választást már jóval megelőzőleg. Madarász József: Majdnem két héttel előbb ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza: A katonaság, a mint azt a belügyminiszter úr a képviselőház előtt iümepélyessen bevallotta, az alispán rendeletére hivatott oda. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Vártuk, t. ház, hogy a t. miniszter úr azon vaskoronarendes alispánnak mentségére legalább egyetlenegy konkrét esetet a ház előtt fel fog hozni, a mely azt indokolttá tette. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalon.) De mit látunk? A t. miniszter úr hivatkozik arra, hogy a községi jegyző jelentést tett a szolgabírónak, a szolgabíró jelentést tett az alispánnak nem létező, valótlan, koholt esetekről. (Úgy van! a szélsőbalon.) Nem a tényt hozta fel, nem az esetet, hanem azt mondja egyszerüeu, hogy izgatás folyik. Ennélfogva már itt, az első stádiumánál a dolognak tiszta és világos, hogy itt a közigazgatásnak minden orgánuma, kezdve a községi jegyzőkön , . .(Zaj,) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne konverzáljanak. Tessék helyökre menni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Polónyi Géza: • . . folytatva a szolgabírákon, végezve az alispánon, oly czélbói lett mozgósítva, hogy a most már előttünk nyilvánvalóvá vált mozgalom érdekében olynemű tevékenységet fejtsen ki, hogy a katonaságnak oda való hozatala legalább plauzibilissé tétessék. Agent provocateu-rökké lettek a jegyzők azért, hogy a néppárti választók ellen katonaság legyen kirequvirálható. (Helyeslés a ssélsöbalon.) A hol a közigazgatási organizmusnak a legalsóbb fokától a legfelsőbbig már ezen első stádiumánál a kérdésnek érdekelve van mindenki, ott közigazgatási úton foganatosított fegyelmi vizsgálat abszolúte nem végezhet semmit. (Úgy van a szélső baloldalon.) Hogy a törvényszék nem végezhetne alkalmasabb funkeziót, azt már az előbb voltam bátor kiemelni. De ez a dolog nem rendszertelenül ment, sőt minden bizonyíték a mellett szól, hogy a közigazgatási hatóságnak jelentékeny tevékenysége mellett itt egy szervezett hatalommal állunk szemben a választási jognak a megsemmisítése és gyakorlatának lehetetlenné tétele czéljából. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi lehet az oka annak, hogy Nyitramegye központi választmánya egy Budapesten lakó fees13