Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-453
96 45$. országos ülés 1895. márczius 27-én, szerdán. Ivánka Oszkár: Szilágyi nem tűrte volna! (Zaj.) Fokozatos haladás a szabadelvűsig terén ! (Zaj.) Polónyi Géza: Rátérek már most aunak indokolására, hogy ez esetben a t. ház meggyőződésem szerint mást nem is tehet, mint hogy parlamenti bizottság küldését rendeli el. A házszabályoknak 76. és 77. §-a egy, a képviselőház szuverenitásából folyó erős jogot ad a bíráló bizottságoknak. A büntető-törvénykönyv a választási visszaélések tekintetében — méltóztatnak tudni — akként rendelkezik, hogy annak bizonyos szakaszaiba ütköző büntettek vagy vétségek csak akkor üldözhetők, ha nyolcz napon belül az illetékes közigazgatási hatóság előtt bejelentettek, vagy a választás alkalmából az óvás ez iránt megtétetett, és a további 30 nap alatt a feljelentés benyújtatik. Azt is méltóztatnak tudni, hogy a kérvények benyújtására 30 napi záros határidőt rendel a törvény; tehát a kérvények a képviselőházhoz már oly időben érkeztek vagy legalább érkezhetnek, midőn a választási visszaéléseket büntetni rendelő törvény értelmében azok nem üldözhetők, a menynyiben a proskripezionális határidő időközben lejárt. És mégis a házszabályok 76. § a a bíráló bizottságnak azt a jogot adja meg, hogy akkor, ha az aktákból arról győződik meg, hogy fegyelmi vagy büntetésre méltó cselekmény gyanujelei forognak fenn, az illetékes hatósághoz tartozik áttenni az iratokat a bűn megtorlása ezéljábó). (Igaz! Úgy van! balfelöl.) A 76. §. pedig ennél is tovább megy és akként rendelkezik, hogy ba valaki ellen a peticzió visszavonatott, feltéve, hogy hivatalból való vizsgálódásnak a mandátum szempontjából helye nincs, a hol tehát a bíráló-bizottság megszünteti az előtte folyamatban levő eljárást, még ebben az esetben is, ha a büntetésre méltó cselekmény jelenségei forognak fenn, az íratok feltétlenül az illetékes büntető hatósághoz átteendők. (Ügy van! szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, a házszabályoknak ezen diszpozieziói feltétlenül biztosítani kívánják a képviselőháznak azt az alkotmányos jogát, hogy oly esetben, midőn a képviselőház illetékes orgánuma, a bíráló bizottság útján, bármiféle visszaélésnek, legyen az büntető vagy fegyelmi visszaélés, tudomására jut, még ha időközben a határidő eltelt volna is, a bíráló bizottságnak egyenes kötelességévé teszi azt, hogy ily visszaélésnek üldöztetése iránt hivatalból a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) így tehát, t. képviselőház, a bíráló bizottságnak egyenesen feljelentési jog és üldöztetési kötelezettség van előírva. Akkor, midőn a házszabályok az iránt intézkednek, hogy ha a kérvény időközben visszavonatik, még is el kell ezt az eljárást rendelni, óvni akarták a képviselőház és a bíráló bizottság méltóságát attól, hogy egyes visszaélések és bűntények napfényre kerülte esetén, a kérvény visszavonásával ne lehessen megkerülni a törvényt, hanem a bűntettek és vétségek üldöztessenek irgalmatlanul. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Már most t. képviselőház, a házszabályokban lefektetett törvényes elvek, minden kétséget kizárólag fentartották és biztosítják a háznak azon jogát, hogy a saját bizottsága a bíráló bizottság útján, a választási jog ellen felmerült bűntetteket és visszaéléseket feltétlenül üldöztetés tárgyává tegye. Most arról van szó, hogy egy harmadik neme a kerülő útnak választatik. Nem a kérvény vonatik vissza, t. ház, nem azáltal tétetik tárgytalanná a bíráló bizottság működése, hogy a kérvény visszavonatik, hanem az illető képviselő maga, midőn a mandátum benyújtatik, lemond egyszerűen a mandátumról, és így lehetetlenné teszi a bíráló bizottság megalakulását, lehetetlenné teszi tehát a parlamentnek azon joggyakorlatát, hogy az aktusokban jelentkező és esetleg panaszszal is igazolt visszaélések, bűntettek, vagy vétségek megtorlása iránt a parlament méltóságával és tekintélyével rendelkezzék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha, t. képviselőház, most ehhez a tényálláshoz fűzöm magukat azokat a bizonyítékokat, a melyek itt rendelkezésünkre állanak, akkor én tiszteletteljesen arra kérem a t. házat: méltóztassék a parlament számára biztosított, házszabályainkban világosan fentartatott törvényes joggyakorlatnak folyamatba tétele iránt akként intézkedui, hogy a bíráló bizottság helyett, melynek megalakulása ily módon lehetetlené tétetett, a parla ment saját kebeléből küldjön ki egy bizottságot, a mely ezen bűntetteket és vétségeket alaposan megvizsgálja, és megtorlásuk iránt minden körülmények között intézkedjék. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) T. képviselőház! Forog-e fenn erre ok ? Nagyon röviden fogom e tekintetben reasszummálni a dolgot. Én, t. ház, bizony tartózkodom e perezben attól, hogy saját élményeimről a választási visszaélések tekintetében referáljak, vagy alkalmatlankodjam e tekintetben a t. képviselőháznak. Elég alkalmam volt nekem ezekről — fájdalom, sűrűn — meggyőződni. Arról sem akarok én e perezben, t. ház, hosszú jeremiádákba bocsátkozni, hogy mennyire korrupt módon hat közre a közszellemnek megbénítására az a tény, hogy légióját tudnám felsorolni Magyarországon azoknak a férfiaknak, a kik a választási visszaélésekben a virtuozitásnak netovábbját érve el,