Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.
Ülésnapok - 1892-431
431. országos ülés 1895. február 15-én, pénteken. 67 szélsőbalon.) és az állam terhére nehezedni akkor, mikor ennek az államnak, valljuk meg őszintén, sokfelé van szüksége minden fillérjére, hogy igenjeit kielégíthesse, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) azt én sem a nyugdíj igazi eszméjével, sem a törvényhozás helyes felfogásának ethikájáväl összeegyeztetni nem tudom, (Élénk helyeslés a lal- és szélső baloldalon) En nem török pálczát a felett, a ki a nyugdíjat igénybe veszi. (Felkiáltások jobbfelóí: Nem is lehet!) Nem lehet, mert legális; de annyi bizonyos, hogy az én eszményképemhez, a mely nem ideális, nem elérhetetlen, sokkal közelebb áll az a férfiú, a ki azt a nyugdíjat nem ves^i igénybe, hanem elmegyen munkálkodni, teljesíti a maga kötelességét, és hagyja az államnak legalább a maga elhatározásában azt az összeget, melyet ő — megengedem — legálisan, de az ország viszonyai között én szerintem nem ethikusan vesz igénybe. (Igaz! Úgy van! bálfelől.) Ebben a kérdésben azon az állásponton állottunk akkor, midőn az a törvény e házban 1885-ben tárgyaltatott, . . . (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne'konverzáljának! Horánszky Nándor: ... hogy ám adjon az állam nyugdíját a minisztereknek és államtitkai oknak akkor, hogyha az illetők jelentkez nek a végből, hogy azt igénybe venni kívánják, mert viszonyaik és körülményeik erre késztetik. (Helyeslés a baloldalon.) Ha ez nem szégyen Angliában, nem szégyen Magyarországon sem, (Helyeslés a baloldalon.) és ez oly hátrányos benyomást a közfelfogásban semmi esetre gem szül, mint szül az, ha látja valaki, hogy dúsgazdag férfiak, a kik az élet minden kényelmével rendelkeznek, egy etnikailag elhibázott törvény alapján az anyagi bajokban igazán mélyen laboráló országnak mai helyzetében azt igénybe ve-zik. (Élénk helyeslés a hal- és szélsőbalon.) Én, t. ház, csak annyit kívántam kifejezni, hogy én ezen törvénynek revízióját óhajtom, (Helyeslés a baloldalon.) és mig én a köztéren mozgok, elkövetek mindent arra, hogy ezen nem igazolható nyugdíjtörvény megváltoztassák, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és azért az e szempontból Molnár József t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot eífogadum. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt nincs kifogásom, hogy a központi igazgatás tétele megszavaztassák. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Mielőtt a tanácskozásra rátérnénk, kihirdetem a szavazás eredményét. Beadatott összesen 149 szavazat. Üres volt egy. Legtöbb szavazatot nyert: A II. bíráló bizotttágba Lehoczky Vilmos 147; a közigazgatási bizottságba Molnár Béla 148, Pulszky Ágost 132; a mentelmi bizottsógba Kabos Ferencz 148; az országos képviselő választások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságba Eozma László 148, Szaplonczay Miklós 148 szavazatot; az igazságügyi bizottságba: Veszter Imre 124; a közoktatásügyi bizottságba gr. Csáky Albin 147; a pénzügyi bizottságba dr. Wekerle Sándor 147 ; a földmíveíésügyi bizottságba Ragályi Béla 148; az ezredéves fennállási ünnepségeket rendező bizottságba gr. Andrássy Gyula 148, b Síojanovics György 148; a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságba Filtsch József 148, Gulácsy Dezső 148, Pulszky Ágost 139; a könyvtári bizottságba Papp Géza 148 szavazatot, Kérem Lehoczky Vilmos képviselő urat, hogy az esküt tegye le, mint a második bíráló bizottságnak megválasztott tagja. Perczel Béni jegyző (olvassa az esMmintát. Lthiczky Vilmos leteszi az esküi). Elnök : Folytatjuk a tanácskozást. Bartók Lajos jegyző: Helfy Ignácz! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, tessék hely őket elfoglalni! (Halljuk! Halljuk!) Helfy Ignácz: T. ház! Érzem, hogy meglehetősen nehézzé vált a feladat, melyre e perezben vállalkozom, azon jeles beszéd után, mely az imént Horánszky Nándor t. képviselőtársam ajkairól elhangzott, annál is inkább, minthogy én e beszédnek legfőbb részeit teljesen osztom és magamévá teszem, úgy, hogy igen könnyen kitehetem magamat azon veszélynek, hogy ismétlésekbe essem. Mindazonáltal kötelességemnek tartom felszólalni, különösen azért, mert a vita folyamán többrendbeli határozati javaslatot nyújtottak be, a melyekre vonatkozólag kötelességemnek tartom adandó szavazatomat lehető rövidséggel indokolni. (Halljuk! Halljuk !) Mielőtt azonban ezt tenném, lehetetlenség némi kis időt nem vennem igénybe arra, hogy némely más dolgokra is ne reflektáljak, a mik a vita folyamán felmerültek. (Halljuk! Halljuk!) A budgetre nézve egész általánosságban teljesen osztozom Horánszky Nándor t. barátom azon nézetében, hogy, habár tagadhatatlan, hogy az államháztartásban az egyensúly a nemzetnek óriási erőfeszítései folytán helyreállott, azt anynyira konszolidáltnak mégsem tekinthetjük, hogy 9*
