Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-446

446. országos ülés 189ő. márczius 9-én, süOBibaton. 401 utólagosan lett kikorrigálva azért, hogy az* elnök úr egészen jogos és természetes kritikája a miniszterelnök úr beszédével szemben valamiképen a naplóban meg ne örökíttessék, (Helyeslés a szélsőbalon.) Engedelmet kérek, t. képviselőház, ha nem e

gJ ily nagyfontosságú alkalomból volna is sző az elnöki enuncziáeziók hűségének megtartása ról és megőrzéséről, akkor is felszólalnék a napló hitelessége érdekében, A jelen esetben pedig az ellenzéki éljenzések és tapsok jogosultságának igazolása érdekében, a napló hiteles szövegezésének fentartása és megőrzése érdekében kötelességemnek tartottam felszólalni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A gyorsirodától felvilágosítást kértem, és a következő felvilágosítást nyertem. (Halljuk! Halljuk!) Az elnöki enuncziácziót, mellesleg mondva, a mint olvastam, mert én ugyan hozzá nem nyúltam,— korrekté irták fel, és abban téved a t. képviselő úr, hogy nem úgy volt mondva, mert én úgy mondtam, és ennélfogva az van beírva, a mit mondtam. A gyorsirodától azonban azt a felvilágosítást nyertem, hogy a gyorsíró csak ezeket irta : »A közbeszólásoknak bizony-bizony igen sok oka van . . .« és azutáu tett pontokat és ismét pontokat, mert a mi azután jött, azt nem hallotta jól, és pedig nem hallhatta jól valószínűleg azért, mert nagyon siettek a tapssal és helyesléssel. (Élénk derültség a jobboldalon.) A revizor úr ezután eziket a szavakat, a melyeket tényleg mondottam, a pontok helyébe beírta, a mi kötelessége is. Különben. ho^y szavaimnak az volt az értelme, és hogy a nagy helyeslés egy kis tévedésen alapúi, világos a következőkből, a miket hozzátettem: »Ha a t. képviselő urak csendben lettek volna, nem lett volna abszolúte ok ily jelenetekre, melyek igazán nem emelik a tanácskozás méltóságát«. Ez a felszólalás különben, t. ház, vita tárgyát nem képezheti, azt gondolom, ez a naplóbíráló bizottság elé tartozik, az meg fogja a dolgot vizsgálni, és a nyilalatkozat úgy, a hogy megtörtént, fog a naplóba belekerülni. (Helyeslés jobbfelöl.) Most áttérünk, t. ház, a napirendre. Bemutatom Babics József Torontálmegye zsombolyai választókerületében megválasztott képviselő^ megbízólevelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az igazoló állandó bizottságnak. Bemutatom továbbá Zemplén vármegye, valamint Szeged és Székesfehérvár közönségének feliratát, a véderőről szóló 1889. évi Vl-ik tör-, vényczikk 25. §-ának módosítása iránt; továbbá Szeged szabad királyi város közönségének KÉPVH. NAPLÓ. 18D2 —97. XXIII KÖTET. feliratát, a közgazdasági állapotok javítására szolgáló intézkedések megtétele iránt; s végre Peck József nyugdíjazott báuyahivatali főnöknek, Farbaky István képviselő által benyújtott kérvényét, melyben az állami alkalmazottak nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. törvényczikk 53. §-ának módosítását kéri. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Scllóber Ernő jegyző: Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója! Neraényi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 818) a segesvár-szentágothai vasút megépítéséhez és üzleti berendezéséhez szükséges költségek biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni, és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzése iránt határozni. (Helyeslés.) Elnök: A jelentés kinyomatik, szétosztatik, és annak idejében fog a ház a napirendre tűzés iránt határozni. Kérem az indítványok és interpellácziók könyvének felolvasását. Schóber Ernő jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben íVjabb bejegyzés nem foglaltatik. Hasonlóképen az interpellácziós könyvben sem foglaltatik újabb bejegyzés. Csupán Horánszky Nándor képviselő urnak márczius ötödiki keletű, s a marosújvári sóbánya-munkások panasza tárgyában a pénzügyminiszter úrhoz intézendő interpellácziója foglaltatik benne, mely bejegyzés a szerdai ülésben már felolvastatott, de az interpelláczió megtétele a mai napra halasztatott. Elnök: Az interpelláczió megtétele a mai napra úgyis ki van tűzve, s a képviselő úr a szokott időben meg fogja azt tenni. Most következik az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 802, 803) részletes tárgyalásának folytatása. Bartók Lajos jegyző: Issekntz Győző. (Halljuk ! Halljuk !) Issekntz GyÖZÖ: T. ház! A parlamentarizmus követelményének kívánok eleget tenni, és azt hiszem, teszek is szolgálatot akkor, a midőn a külső formájára úgy, mint tartalmának belső erejére nézve, a tegnapi napon 222 képviselő lir által 56 többséggel már honorált miniszterelnöki beszédre sietek a feledés fátyolát ráborítani. (Helyeslés balfelöl.) Meszlóny Lajos: Én nem! Issekutz Győző: Mert az egyes képviselők felszólalásában rejlő bármilyen durvaságot, az egyes képviselők magatartásának bármilyen illetlensége mindig csak individuális jelentőség51