Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-429

^4 429* országos ülés 1895, &ok a szélső baloldalon: Miért nem ? Közbeszólások a jobboldalon: Az ilyet magyarázni kell ?) Meszlény Lajos: Mert károsítja a nemzetet. Egy válság egy milliójába kerül az országnak. (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. képviselő urak ! (Halljuk ! Halljuk !) Lukács László pénzügyminiszter: Gyakorlati szempontok sem szólnak a mellett, hogy az említett törvénynek talán hátrányos következményei lettek volna észlelhetők. Mert mit látunk, t. ház? Látjuk azt, hogy 1885 óta, tehát a mióta ez az új nyugdíj-törvény életbe lépett, az összes nyugdíjazott miniszterek és államtitkárok közt volt egy miniszter és két államtitkár olyan, a kinek 10 évnél kevesebb szolgálati ideje volt akkor, a mikor nyugdíjba ment, s a ki ennélfogva a törvény kivételes 25. §-a alapján nyugdíj az tátott. Ebből tehát az következik, hogy a kivételes intézkedés vajmi ritka esetben vétetik alkalmazásba, legtöbb esetben a miniszterek ugyanazon szabályok szerint nyugdíjaztattak, mint a közönséges állami tisztviselők. E szerint állampénzügyi szempontok sem indokolják ezen határozati javaslat elfogadását, s így annak mellőzését kérem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Végül, t." képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) felvetette Molnár József képviselő úr azt a kérdést, hogy miért nem állíttatnak fel pénzügyigazgatóságok mindazon megyékben, a hol jelenleg ily igazgatóság nincsen. Erre válaszom egyszerííen az, hogy azért, mert megfelelő számban szakerők nem állanak a kormány rendelkezésére. (Mozgás balfelöl.) Méltóztassanak elhinni, t. képviselőház, a legnagyobb nehézségbe kerül megfelelő képzett egyénekkel ellátni még a mostani igazgatóságokat is. (Igaz,! Úgy van! jobbfelöl.) Egyébiránt előttem van a kimutatás, a melyből kiderül, hogy még 12 megyében kellene pénzügyigazgatóságot felállítani. A kormánynak szándéka az, hogy ezen igazgatóságok egyenként, lehetőleg minélelőbb felállíttassanak, de bizonyos sorrendet meg kell tartani, és e részben mérvadó az, hogy egyik vagy másik hely minő fontossággal bir. (Helyeslés jobbfelöl.) Addig, a mig vannak egyes megyék, a melyek területileg, a lakosság száma tekintetében, mondjuk. 1,414.000 frtot mutatnak -fel, addig igen nehéz volna, mondjuk: Csikmegyébenállítani fel pénzügyigazgatóságot, a hol nem egészen félmilliót, tehát az előbbi összegnek csak egy harmadát teszi ki ez a bevétel, (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt, t. ház, magam is szükségesnek tartom, hogy lehetőleg minden megye elláttassák pénzügyigazgatósággal, rajta is leszek, hogy ez bekövetkezzék, de bizonyos sorrenüet kötelességem tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) február 12-én, kedden. Ezek után, t. ház, mivel úgy gondolom, hogy lesz még alkalmam a vita folyamán felszólalni, ez alkalommal azt kérem a t. képviselőháztól, hogy a határozati javaslatot mellőzni és a tételt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Bftrtók Lajos jegyző: Ugron Ákos! Ugron Ákos: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket az igen t. pénzügyminiszter úr elmondott, nagyon röviden egy párkérdést van szerencsém intézni hozzá, különösen a szeszmonopóliumra nézve, mert az ő előadása nagyon is általánosságokban mozgott, a szeszmonopólium behozatala pedig különösen a gazdaközönséget a mai nyomorult gazdasági viszonyok közt igen érdekli. A szeszmonopólium behozatalát tudvalevőleg Ausztria kormánya indítványozta, mert ott, legalább a mennyire én értesülve vagyok, a szeszfogyasztási adó felemelését a parlamentben keresztülvinni nem lehetett. A hírlapokból — mert egyéb forrásunk nincsen — úgy vagyunk értesülve, hogy már 1896-ra akarják behozni a szeszmonopóliumot. Nos, én ezt nem tartom helyesnek, hogy ily fbntos dolognál, a mely Magyarország összes gazdaközönségét nagyon érdekli, ily vehemensen, ily gyorsan járjanak el, különösen akkor, midőn az erre vonatkozó javaslatokról még ideánk smcsen, midőn a publikum és az ahhoz értő szakközegeknek semmi alapjuk nincsen, hogy hozzászólhassanak, és esetleg megvitassák, hogy a szeszmonopólium miként akar itt behozatni. De akármint legyen is ez a szeszmonopólium, akármint akarják is az országba behozni, mindenesetre, azt hiszem, a szessmonopólium fogalmából már önként következik, hogy ez országban más szesz eladásra nem kerülhet, — mert azt hiszem, a szeszmonopóliumot különösen az eladásnál akarják érvényesíteni — mint a?; itt, az országban termelt szesz. A mint tudjuk, roppant csapás volt, különösen a felvidékre, G-aliczia szesztermelése, mert Gralicziából sokkal olcsóbban szállíttották be a szeszt, mely az ottani szeszgyáraknak roppant károkat okozott. T. ház! Az én felfogásom szerint ez alkalmat a t. pénzügyminiszter úrnak meg kell ragadnia arra, hogy különösen a gazdasági szeszgyárakat ezáltal emelje az országban. Mert a gazdasági szeszgyárak magával a gazdaközönséggel a gabona árára vonatkozólag határozott összefüggésben vannak, és az én nézetem szerint a gazdasági szeszgyáraknak a szeszmonopólium behozatala után az egész évben a termelést meg kellene engedni, különösen az állatok hizlalása szempontjából. Ennélfogva a gazdasági szeszgyáraknak sokkal nagyobb kontingenst kellene adni, az ipari szeszgyáraktól a szesztermelést, a mennyire lehetséges, el kellene vonni, hogy