Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-414

414. országos ülés 1895. január 24-tín, csütörtökön. 71 elé vezeti, és kéri az 1871-iki önkormányzati szervezeti munkálatnak megerősítését, jóváhagyását. Ezen időtől fogva ez ügyben nagyon csekély dolgok történtek, melyeket alig érdemes fölemlíteni; az ügy pihent 1893-ig, mikor az igen t. előadó úr, Fenyvessy Ferencz igen t. barátom, egy határozati javaslatot terjesztett a ház elé, a mely utasítja a kormányt, hogy törvényes ügykörében tegyen előterjesztést ő Felségének aziránt, hogy a katholikus autonómia létesítése tárgyában a szervezésre és egybehívásra vonatkozókig az engedély minél előbb megadassék. Lnnek folytán nagynevű elődöm, gr. Csáky Aíbin, a ki mindenben, mint majd látni is fogjuk, a mozgató lelket képezi a kultusz- és közoktatási ügyek vezetése terén, (Mozgás a szélső baloldalon.) megindította a tárgyalást a herczegprimással, és ő Felsége beleegyezésével, mint méltóztatnak tudni, megalakult a harmincztagú véleményező választmány, és ez a következő határozatot hozta: »Az autonómia szervezésére egybehívandó újabb kongresszus az ő Felsége által annak idején jóváhagyott és ma is érvényben levő választási tervek szerint választandó meg, és hogy csak ezen újabb kongresszus lesz illetékes, hogy arra nézve nyilatkozzék, hogy az 1871-iki munkálat mennyiben lesz használható. Kéri továbbá, hogy ÍIZ 1871-iki szervezeti szabályokra nézve tüzetes válasz adassék és jelöltessenek meg azok a pontok, a melyek esetleg újabb megfontolás alá lesznek veendők«. Ez a minisztériumhoz 1894. április 4-én érkezett. Most, t. ház, jelentenem kell azt, a mit már különben hivatalbeli elődöm is bejelentett a háznak, hogy 1894. április 20-án egy püspöki konferenezia tartatott, a melyben már az előkészítő bizottság véleményeitől eltérő megállapodások látszanak fenforogni, mert hisz elhatározta a magas püspöki kar, hogy ő Felségéhez külön felterjesztést fog ezen ügyben intézni. (Egy hang a szélső haloldalon: Nem kell nekik az autonómia!) Ily körülmények közt ez most a status quo. Ezt találtam az íratok nyomán. Igen t. hivatalbeli elődöm nem hagyta nyugodni a kérdést, hanem intézkedett, hogy az 1871-iki munkálat már most tanulmány tárgyává tétessék, bizonyára azon szempontból, hogy jelöltessenek ki azon pontok, a melyek elfogadhatók. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, nem arról van most szó. hogy általában tanulmány tárgyává tétessék, hanem hogy jelöltessenek ki azon pontok, a melyek ő Felsége által is elfogadhatók. Igen természetes, t. ház, hogy én föntartom ezen rendelkezést, de ma még nem vagyok képes határozottan nyilatkozni arra nézve, hogy nem fogok-e előterjesztést tenni ő Felségének I egyenesen a kongresszus összehívására . .. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Ez a helyes! Tessék megcsinálni! (Halljuk! Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: . . . vagy pedig, nem tudom, hogy gyakorlatiasság szempontjából nem helyes-e a másik mód, de, mint mondám, még erre nézve nem határoztam, hogy tudniillik megjelöltessenek azon pontok, a mely pontok el nem fogadhatók, mert így bizonyos meghatározott kerete adatnék előre is a kongresszus működésének. T. ház! Azt hiszem, hogy hű képét adtam a kérdésnek; azt hiszem, hogy méltóztatnak azt is elfogadni és elhinni, hogy a lehető legkomolyabban és minden körülmények között iparkodni fogunk, hogy ezt a kérdést a megérlelés felé vihessük. De ne méltóztassék elfeledni, t. ház, azt, hogy a katholikus autonómia kérdése első sorban mégis csak a katholikusok ügye, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) s nem lehet oktroyákkal valami nagy eredményeket elérni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Épen ezért mig a katholikus világban magában sem érlelődnek meg tisztán a gondolatok, — mert hiszen méltóztatik látni a nagy ellentétet a világi elemek, az alpapság és főpapság felfogása között -— addig, mondom, mindenesetre kötve van a további intézkedések lehetősége. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A másik kérdés, a mire ki kell terjeszkednem a kultuszpolitika terén, a kongrua kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a még Trefort idejében működő kongrua-bizottság 1887-ben egy szabályzatot dolgozott ki a kisebb javadalmasok összeírása tárgyában. Ezt a szabályzatot ő Felsége elé terjesztették, ő Felsége azonban nem hagyta azt jóvá, hanem megjelölt előbb öt pontot, a melyek előbb tisztázandók, és csak azután lehet a kérdéshez nyúlni. Nem fogom ezt részletezni, de a dolognak pragmatikájához tartozik, hogy ezen öt pontot a t. ház nagybecsű emlékébe idézzem. Első pont volt a kegyuraság, második a párbér és egyéb szolgálólányok, harmadik a stólajövedelmek és alapítványok, a negyedik a görög-katholikus plébániák ügye, ötödik: megfontolása annak, hogy az erdélyi státus bevonassék-e a kongrua rendezésébe. Az ügyben aztán ismét pihenés állott be. Ismét gróf Csáky Albin volt az, a ki az ügyet újra kezébe vette és a kongrua-bizottságot szorgalmazta a további eljárásra. Megjegyzem, hogy a kongrua-bizottság még 1887-ben több taggal kibővült. A kongrua-bizottság azt kérte ő Felségétől, hogy ne csak a kisebb, hanem a nagyobb javadalmasok összeíratására vonatkozólag