Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-414

70 414. országos ülés 1895. január 24-éu, csütörtökön. kardinális biztosítékának tartjuk, és annak erkölcsi tekintetben a legnagyobb erőt tulajdonítjuk, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) az érintkezésben pedig az egyházzal és felekezetekkel mindenesetre még a jogos érzékenységet is kímélni akarjuk. (Helyeslés jóbbfélöl.) Vezérelvemül, t. ház, az lebeg előttem, hogy az állam szuverenitásából folyó legfőbb felügyeleti jog gyakorlásában minden egyház és felekezet fellelje legigazabb, legpártatlanabb védőjét. Igen természetes, hogy ott, a hol szükséges és a hol más eszköz már rendelkezésünkre nem áll, az állam tekintélyének egész erejét igénybe venni kötelességeműi ismerem. (Helyeslés jolbfelöl.) Most, t. ház, nagybecsű engedelmükkel áttérek az egyes kérdésekre és először is a katholikus önkormányzat, az autonómia kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Nem hiszem, t. ház, hogy ma már valaki kételkednék azon, hogy a katholiknsoknak joguk van az autonómiára, az önkormányzatra. Azt a jogot, a melylyel a többi vallásfelekezetek bírnak, a katholikusok is megkivánhatják a maguk részére. (Általános helyeslés.) Igen természetes, hogy a különböző egyházak és felekezetek autonómiája nem lehet mereven egyenlő, és hogy a különböző autonómiának tartalmát nem lehet mereven egyenlő szabályok alá foglalni, mert hisz az egyházi önkormányzati jog tartalmára nézve mindig két feltétel az irányadó. Az egyik az egyházi tervezet, a hitelvek, az erkölcstan, a díszcziplina, a melyeket az illető vallás magáénak vall, a másik ,pedig azok a közjogi intézmények, a melyek ős időktől fogva úgy az egyház, mint a magyar állam szilárdságának egyik legfőbb biztosítékául ismertettek el. így tehát a katholikus autonómiának, a katholikus önkormányzat tartalmának határai adva vannak. Egyfelől adva vannak a katholikus egyház isteni rendelésen alapuló hierarchiai szervezetében, mert hisz a mi egyházunk isteni kinyilatkoztatáson alapszik. Ugron Gábor: Ez nem tartozik az államra ! (Mozgás). Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Most nem az államról, hanem a katholikus autonómiáról és a katholikus tanokról van szó. A sacerdocium nem a hívektől nyeri jogait és kötelességeit, hanem a mi vallásunk, a katholikus vallás szerint, minden joghatóság felülről jön. (Zaj balfelöl.) A közbeszóló képviselő uraknak ismételten ki kell jelentenem, hogy én most a katholikus vallás álláspontjáról fejtegetem a katholikus vallás tanait. (Zaj.) Ha pedig valamely egyházi önkormányzat tartalmának megállapításáról van szó, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy annak az egyháznak melyek a hitelvei, melyek az erkölcsi tanai. Másfelől annak adott határait képezik az apostoli király legfőbb kegy űri jogai. Korai és talán nem is ide tartozik arról részletesen szólni, hogy a katholikus autonómia minő tartalommal birjon a részletekben? Ebben is, mint mindenben, Deák Ferencz találta el a helyes szót, tudniillik hogy az államnak nincsen joga meghatározni, hogy milyen legyen a katholikus autonómia, hanem csak azt határozhatja meg, hogy milyen ne legyen az. Polónyi Géza *. Ezt már hallottuk ! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mindenesetre Polónyi Géza t. képviselő úr hallotta, mert behatóan foglalkozik az autonómia kérdésével, és így Deák Ferencz jellemző mondását mindenesetre jegyzetei közé vette. Én csak jelezni akartam, hogy az a sokat hangoztatott egyenlőségi elv nem lehet a katholikus autonómiának rendezési elve, . . Ugron Gábor: Dehogy nem! Az 1848-iki törvények rendelik! (Zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: • • • azaz nem lehet, hogy a katholikus autonómiának ép oly tartalma legyen, mint a protestáns autonómiának. (Mozgás balfelól.) A katholikus autonómia t. ház, nem is lehet oly bő tartalmú, mint a protestáns. (Mozgás balfelöl.) Ugron Gábor: Miért ne lehetne? Polónyi Géza: Bízzuk ezt a katholikusokra ! (Zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Épen Polónyi Géza t. barátom és képviselő urnak akartam megjegyezni, mert ő kérdezte ebben a házban számtalanszor, hogy akkor minő tartalommal bir hát az autonómia. Higyje el a képviselő úr, hogy ebben a keretben is még elég bő tartalma lesz az autonómiának. Másutt is van katholikus autonómia, és azért nem panaszkodnak, hogy nincsen elég fontos ügyköre az önkormányzati tevékenységnek. Az egyháznak világi vonatkozású belügyei, az egyházi alapítványok, az iskolák, nem mondom, minden, de bizonyom vagyoni ügyekre vonatkozó tevékenység mind magvát képezheti a községi, az esperességi, a megyei és országos autonómiának. (Úgy van! jóbbfélöl.) T. ház! Nézzük már most, mert hisz főkérdés, a melyre nekem válaszolnom kell, hogy tudniillik mit szándékozik a kormány ebben az irányban tenni. (Halljuk! Halljuk!) Vizbgáljuk meg előbb azt, a mi történt eddig. Ezzel nem lesz felesleges foglalkozni. Én, t. ház, kimondom őszintén, hogy sajátságos vonása ennek a mi katholikus autonómia-történelmünknek, hogy míg más kérdéseket az idők folyása érlel és tisztáz, addig sajátszerű!eg ez a kérdés az idők folyamán kissé elhomályosodott. Méltóztassanak a történeti rendet becses figyelmükre méltatni. 18 7 í-ben Simor János a deputácziót ő Felsége