Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-412

_ 412. országos ülés 1895. január ál-én, hétfőn. ták annak módját, de mindazt, a mit tanácsoltak, nem vették elég komolyan arra, hogy ők maguk is végrehajtsák és teljesítsék. Mert nem elég az, egy nemzet számára helyzeteket teremteni, nem elég a nemzetek számára kormányokat gyárilag előállítani, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) nem elég, hogy egy és ugyanazon párt a parlamentáris életet folytonosan lefoglalva tartsa és a maga kebelélő] kabinetet alkosson, ha máskép nem: sorshúzás útján. (Derültség a bál- és szélső baloldalon.) Hanem szükséges az, hogy a ki a kibontakozásnak ezen módját tanácsolta, aDnak lett volna bátorsága a tanács szerint eljárni és a feladatot megoldani. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Engedjen meg a t. ház, a parlamenti élet, nagyon természetesen, pártélet. A pártélet pedig magával hozza azt, hogy a pártok a hatalmat maguk számára megőrizni akarják. De minden pártnak az kell, hogy szempontúi szolgáljon, hogy nem az ország van a pártért, hanem a párt, — merem kimondani még a szabadelvű párt is — az országért kell, hogy legyen. (Helyeslés és hosszas zaj a szélső baloldalon.) Az ország érdeke az, hogy ne érvény esti Íj ön a politikában nagyban és egészben más, mint a nemzetnek s az államnak érdeke. Ezt pedig egy kormányon levő párt csak akkor tudja keresztül vinni, ha akkora többséggel bir, mely függetlenné teszi, akár a Meltzl-féle, akár másféle érdekcsoportokkal szemben. Egy kormánypárt, a melynek többsége nagyon csekély, s mely biztosított többséggel bizonyos kérdésekben csak a horvátokkal bir, Magyarország saját kérdéseiben pedig biztos többséggel csak akkor bir, hogyha egy 14—15 tagból álló érdekcsoportozattal, a mint már szokás, és itt ma lelepleztetett, tárgyalások és megállapodások rendén egyezség köti étik. Engedjenek meg, a mint alakúihat nemzetiségi indokokból érdekesoportozat, úgy anyagi indokokból is, úgy helyi érdekű indokokból is alakúihatnak érdekcsoportozatok, (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) melyek előállanak és a kormánynak megdiktálják a maguk feltételeit. És ha önök örökké akarnak kormányozni, és örökké akarnak élni, akkor egymásután meg fogják tenni ezen kiegyezéseket, tekintet nélkül a nemzet érdekeire, tekintet nélkül az állam érdekeire, (ügy van! Úgy van! a bál- és szélsőbálon.) Vajay István: A Panama jelei már mutatkoznak ! Ugron Gábor: Kiderül az, . . . Szász Károly: Halljuk! Ugron Gábor: Én azokról a szászokról beszélek, a kik szászságukat nagyon jól tudják értékesíteni és nem azokról, a kik azt csak értéktelenebbé tudják tenni. (Élénk derültség a bál- és szélsft baloldalon.) T.ház! Kétségtelenül helyes nyomon indult meg a horvát bán, midőn a szabadelvű párt tekintélyesebb férfiait értekezletre hivta össze, és a kormányalakításra csak akként mutatkozott hajlandónak, hogy egy nagy többséggel birjon. Tudom, hogy ez a megalakulható többség velünk szemben állott volna, nagyságával reánk nehezedett volna, annak súlyát mi, kellett volna, hogy elviseljük mindig. Én azt elfogadom és azzal szembe szállok, és hátrányait kész vagyok elviselni, mert tudom, hogy abból hazámra és nemzetemre előny származik. Ámde a fúzió létrejöttének akadályául Darányi Ignácz t. képviselőtársam, a ki a funerátori szerepet szokta viselni, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) meghúzta a halotti csengetyűt már ezen kabinetnek a belépése napján, és felvilágosításai rendjén, melyeket azon tanácskozásokról adott, teljesen meggyőzött engem arról, hogy a horvát bánnal más módon ugyan, de épen akként bántak el a jelen alkalommal, mint elbántak júniusban. Júniusban elbántak vele kíméletlenül; most elbántak vele hajlongások közt és a legmélyebb hajlongások közt kisérték ki az ajtón. (Élénk tetszés a bál- és szélsőbalon.) Az értekezlet rendén elfogadták, hogy a 67-es alapon álló pártok egyesüljenek, csak azt a feltételt kötötték ki, hogy az a 67-iki kiegyezési törvényeknek, és azoknak 28 éven át való értelmezése és gyakarlatának kárára ne történjék. Ha az volna a czél, hogy a 67-iki törvényeknek értelmezése és gyakorlatában kár ne essék Magyarországon, még ez érthető volna ; de azt hiszem, hogy a 67-iki törvények is csak egyszerűen a magyar nemzet érdekében hozattak meg, és nem az a czél, hogy mi válik a 67-iki törvények értelmezésénak hasznára és kárára, hanem a czél az, hogy mi válik a magyar nemzetnek hasznára és kárára. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Én szeretném tudni, hogy adja valaki magyarázatát, mi az a 67 óta való értelmezése a 67-iki törvényeknek. Hiszen a lehető legkülönbözőbb módon értelmezték azt. Azt mondja Darányi t. képviselőtársam, hogy azon az értekezleten egyhangúlag állapodtak meg ezen formulában. Ott volt Tisza Kálmán, a ki hét éven keresztül 1867—74/75-ig egészen más értelmezést adott a 67-iki törvényeknek, (Egy hang a szélsfí baloldalon: Bánffy is!) mint adtak a t. kormánypártiak. De azt kérdem, és az a szabadelvüpárti zajongó nagy férfiú majd bizonyosan felvilágosítást fog nekem adni, hogy vájjon mikor értelmezték a 67-iki törvényeket helyesen. Akkor-e, mikor itt a képviselőházban a miniszterelnök úr kijelentette, hogy a magyar királyi udvartartás közös ügyet képez, vagy