Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-412

_ 412. országos ülés 1895. január ál-én, hétfőn. ták annak módját, de mindazt, a mit taná­csoltak, nem vették elég komolyan arra, hogy ők maguk is végrehajtsák és teljesítsék. Mert nem elég az, egy nemzet számára helyzeteket teremteni, nem elég a nemzetek számára kormányokat gyárilag előállítani, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) nem elég, hogy egy és ugyanazon párt a parlamentáris életet folytonosan lefoglalva tartsa és a maga kebelélő] kabinetet alkosson, ha máskép nem: sorshúzás útján. (Derültség a bál- és szélső bal­oldalon.) Hanem szükséges az, hogy a ki a kibontakozásnak ezen módját tanácsolta, aDnak lett volna bátorsága a tanács szerint eljárni és a feladatot megoldani. (Helyeslés a szélső bál­oldalon.) Engedjen meg a t. ház, a parlamenti élet, nagyon természetesen, pártélet. A pártélet pe­dig magával hozza azt, hogy a pártok a ha­talmat maguk számára megőrizni akarják. De minden pártnak az kell, hogy szempontúi szol­gáljon, hogy nem az ország van a pártért, hanem a párt, — merem kimondani még a szabadelvű párt is — az országért kell, hogy legyen. (He­lyeslés és hosszas zaj a szélső baloldalon.) Az or­szág érdeke az, hogy ne érvény esti Íj ön a poli­tikában nagyban és egészben más, mint a nem­zetnek s az államnak érdeke. Ezt pedig egy kormányon levő párt csak akkor tudja keresztül vinni, ha akkora többséggel bir, mely függet­lenné teszi, akár a Meltzl-féle, akár másféle érdekcsoportokkal szemben. Egy kormánypárt, a melynek többsége nagyon csekély, s mely biz­tosított többséggel bizonyos kérdésekben csak a horvátokkal bir, Magyarország saját kérdései­ben pedig biztos többséggel csak akkor bir, hogyha egy 14—15 tagból álló érdekcsoporto­zattal, a mint már szokás, és itt ma lelepleztetett, tárgyalások és megállapodások rendén egyezség köti étik. Engedjenek meg, a mint alakúihat nemzetiségi indokokból érdekesoportozat, úgy anyagi indokokból is, úgy helyi érdekű indo­kokból is alakúihatnak érdekcsoportozatok, (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) melyek elő­állanak és a kormánynak megdiktálják a maguk feltételeit. És ha önök örökké akarnak kor­mányozni, és örökké akarnak élni, akkor egymás­után meg fogják tenni ezen kiegyezéseket, te­kintet nélkül a nemzet érdekeire, tekintet nél­kül az állam érdekeire, (ügy van! Úgy van! a bál- és szélsőbálon.) Vajay István: A Panama jelei már mu­tatkoznak ! Ugron Gábor: Kiderül az, . . . Szász Károly: Halljuk! Ugron Gábor: Én azokról a szászokról beszélek, a kik szászságukat nagyon jól tudják értékesíteni és nem azokról, a kik azt csak értéktelenebbé tudják tenni. (Élénk derültség a bál- és szélsft baloldalon.) T.ház! Kétségtelenül helyes nyomon indult meg a horvát bán, midőn a szabadelvű párt tekintélyesebb férfiait értekezletre hivta össze, és a kormányalakításra csak akként mutatkozott hajlandónak, hogy egy nagy többséggel birjon. Tudom, hogy ez a megalakulható többség velünk szemben állott volna, nagyságával reánk nehe­zedett volna, annak súlyát mi, kellett volna, hogy elviseljük mindig. Én azt elfogadom és azzal szembe szállok, és hátrányait kész vagyok elviselni, mert tudom, hogy abból hazámra és nemzetemre előny származik. Ámde a fúzió létrejöttének akadályául Darányi Ignácz t. kép­viselőtársam, a ki a funerátori szerepet szokta viselni, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) meghúzta a halotti csengetyűt már ezen kabi­netnek a belépése napján, és felvilágosításai rendjén, melyeket azon tanácskozásokról adott, teljesen meggyőzött engem arról, hogy a horvát bánnal más módon ugyan, de épen akként bán­tak el a jelen alkalommal, mint elbántak június­ban. Júniusban elbántak vele kíméletlenül; most elbántak vele hajlongások közt és a legmélyebb hajlongások közt kisérték ki az ajtón. (Élénk tetszés a bál- és szélsőbalon.) Az értekezlet rendén elfogadták, hogy a 67-es alapon álló pártok egyesüljenek, csak azt a feltételt kötötték ki, hogy az a 67-iki ki­egyezési törvényeknek, és azoknak 28 éven át való értelmezése és gyakarlatának kárára ne történjék. Ha az volna a czél, hogy a 67-iki törvényeknek értelmezése és gyakorlatában kár ne essék Magyarországon, még ez érthető volna ; de azt hiszem, hogy a 67-iki törvények is csak egyszerűen a magyar nemzet érdekében hozat­tak meg, és nem az a czél, hogy mi válik a 67-iki törvények értelmezésénak hasznára és kárára, hanem a czél az, hogy mi válik a ma­gyar nemzetnek hasznára és kárára. (Élénk he­lyeslés a szélsőbalon.) Én szeretném tudni, hogy adja valaki magyarázatát, mi az a 67 óta való értelmezése a 67-iki törvényeknek. Hiszen a lehető legkülönbözőbb módon értelmezték azt. Azt mondja Darányi t. képviselőtársam, hogy azon az értekezleten egyhangúlag állapodtak meg ezen formulában. Ott volt Tisza Kálmán, a ki hét éven keresztül 1867—74/75-ig egészen más értelmezést adott a 67-iki törvényeknek, (Egy hang a szélsfí baloldalon: Bánffy is!) mint adtak a t. kormánypártiak. De azt kérdem, és az a szabadelvüpárti zajongó nagy férfiú majd bizonyosan felvilágosítást fog nekem adni, hogy vájjon mikor értelmezték a 67-iki törvényeket helyesen. Akkor-e, mikor itt a képviselőházban a miniszterelnök úr kijelentette, hogy a magyar királyi udvartartás közös ügyet képez, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom