Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.
Ülésnapok - 1892-428
420 428. országos ülés 1895. február 11-én, hétfőn. egyik kiváló tagja a magyar bírói karnak, (Mozgás és saj balfelől.) nem ül itt a parlamentben, hogy magát védelmezhesse. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a baloldalon.) Kijelentem azonban, hogy én ezen ügynek megvizsgálását már megindítottam, erélyesen meg fogom vizsgáltatni és a kifejlendő ténykörülmények alapján saját felügyeleti hatáskörömben a megfelelő megtorló intézkedést meg fogom tenni. (Helyeslés.) Áttérek most, c. ház, azokra a felhívásokra, a melyek hozzám intéztettek. Ezek között első sorban áll az uralkodóház tagjainak házasságáról szóló törvényjavaslat. T. ház! Én e kérdésben elődömtől egy törvényjavaslatot vettem át, mely már tárgyalva is volt. E törvényjavaslattal szemben én még eddig állást nem foglaltam; elhatározásomat fentartom. Ez egyszersmind oka annak, hogy beköszöntő beszédemben ezt fel nem említettem. A másik hozzám intézett kérdés a házasságjog életbeléptetését tárgyazza. A házassági jog életbeléptetéséhez sem törvény, sem rendelet nem szükséges, mert a törvényben magában meg van határozva az életbeléptetés ideje és módja. Egy másik kérdés a házassági perrendtartásra vonatkozik. Erre nézve ezélszerűnek tartanám, hogy egy modern alapokon nyugvó perrendtartás a házasság] oggal együtt életbe léptethető legyen. De a házassági jog életbeléptetése ettől egyáltalán nem függ. A házassági perekre vonatkozó eljárás rendes menete biztosítva van az anyagi törvényben foglalt intézkedésekkel, melyek a hatáskört megállapítják. Ez, kombinálva a fennálló házassági perekre vonatkozó eljárási szabályokkal és a bírói judikaturával, mely ma is a házassági peres eljárás főforrását képezi, a házassági perek rendes lefolyását és sorsát biztosítja, a nélkül, hogy az új eljárás a házasságjoggal egyidejűleg életbe léptettessék. A kúriai bíráskodást illetőleg beköszöntőbeszédemben nem vettem fel semmit azért, mert a kormány általános progranimjában benfoglaltatik az, hogy a javaslat megvalósíttatik. Én a magam részéről a kormány e kötelezettségét magamra nézve is kötelezőnek ismerem el, habár a javaslatot nem tartom szoros értelemben az igazságügyi tárcza keretébe tartozónak. De kijelentem, hogy ennek mielőbbi megvalósítására törekedni fogok. Természetesen az én felelősségem e javaslattal szemben csak miniszterségemmel kezdődik. Két határozati javaslat is nyújtatott be, melyekre nyilatkozni kötelességem. Az egyiket beadta Kemény Pál képviselő úr és társai, s így szól: »Útasítja a képviselőház a kormányt, hogy a polgári törvénykönyvet, a katonai büntetőtörvénykönyvet s a hitbizományok korszerű rendezéséről szóló törvényjavaslatot még oly időben készítse el és terjeszsze be a képviselőházhoz, hogy azok még a jelen országgyűlésen tárgyalhatók ]egyenek.« T. ház! Már említettem volt, hogy a polgári törvénykönyv megalkotására mielőbb bizottságot fogok szervezni. Sághy t. képviselőtársam megnyugtatására kijelenthetem, hogy az négy-öt tagnál többől nem fog állani, és oly tagokból, a kik kizárólag és egyedül ezen ügyekben fognak dolgozni, s egyéb foglalkozásuk nem leend. Ez a bizottság munkálatát másfél év alatt be nem fejezheti, ennek a kívánatnak eleget tenni teljesen lehetetlen. A hitbizományok korszerű rendezéséről szóló törvényjavaslat kérdését összhangban kell megoldani a magánjoggal és tekintetbe véve a hitbizományok intézményének úgy politikai, mint társadalmi és közgazdasági, valamint magánjogi nagy fontosságát, nem tartanám ezélszerűnek, hogy a ház ép e kérdésben előzetesen oly határozatba vitessék bele, a mely ezen kérdés helyes és jó megoldásának bármely irányban préokkupálna. A határozati javaslatban a harmadik utasítás a katonai büntetőtörvénykönyvre vonatkozik. Erre vonatkozólag, én még nem régóta lévén miniszter, többet nem igen mondhatok, mint azt, (Halljuk! Halljuk!) a mi több ízben el lett mondva ; a magam személyére nézve azonban kijelentem, hogy én ezen törvénynek megalkotását szükségesnek tartom, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és abban a körben, a melyet a törvény nekem előír, erélyesen oda fogok hatni, hogy ez a törvény minél előbb megvalósuljon. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A másik határozati javaslat ekként szól (olvassa): »Útasítja a ház az igazságügyminisztert, hogy Magyarország egész területére hatálylyal biró sajtótörvény megalkotása végett minél előbb javaslatot terjeszszen a ház elé.« A sajtóügyi dolgok két részből állanak, tudniillik az anyagi és az alaki részből. Az anyagi részt, a mely felelősség megállapítását tárgyazza, a mai politikai viszonyok közt bolygatni időszerűnek nem tartom. A mi pedig az eljárást illeti, ennek kérdése a beterjesztendő büntető perrendtartásban fog megoldást találni, a melyben erre vonatkozólag egy fejezetben különleges intézkedések foglaltatnak. Ennélfogva ezen határozati javaslatnak elfogadását sem ajánlhatom, hanem tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a két határozati javaslatot el nem fogadni, a tételt pedig megszavazni. (Helyeslés jobbfelől.)
