Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-423

428. országos ülés 1895. február 5-én, kedden. 313 nak jogi biztosságát teljesen rendezetlenül hagyni? Szabad-e az, hogy a törvényhozás 1868 óta nemcsak a katonai büntető bíróságokat, de másfelől a katonai törvényeknek ostromállapot, vagy háború esetén való alkalmazásának korlá­tait meg nem alkotta külön törvényben, melyet saját szuverén jogánál fogva épúgy meghozha­tott volna, mint azt a Lajtán túl az osztrák császár ság törvényhozása megalkotta? A t. miniszter úr sajátságos okoskodással él a 25. §. védelmében, azt mondván, hogy a törvény fényesen bevált. Ez teljesen új az ő okoskodásában, mert midőn 1889. márczius 23-án ezen törvény 25. szakaszát tárgyaltuk, én akkor határozottan rámutattam arra, hogy a közös hadseregnek nem áll érdekében a 25. §. meghozatala, mert a közös hadseregnek elegendő tisztje van. A miniszter úr azt mondja, hogy nem volt elegendő tisztje, azért kellett azt megalkotni és az eredmény rendkívül fényes, mert most már elegendő tisztje van. Én a következőket mon­dottam akkor: »Az indok az, hogy nincs ele­gendő tartalékos tiszt, és hogy az egyévi ön­kéntesek tartalékos tisztekké kell, hogy válja­nak mind. Az első indokot, hogy nines elég tartalékos tiszt, fogadjuk el, és mit tapasztalunk? 23.500 tisztje van a közös hadseregnek és ebben 6.000 tartalékos tiszt. Tehát egy negyed részé­nél az összes tisztikarnál többet képeznek a tartalékos tisztek. Ha minden egyéves önkéntes tartalékos tisztté válnék, akkor a tartalékos tiszt 13—14.000 volna, de ha legnagyobb si­kerrel teszik is le a vizsgát és a tartalékos tisztek száma 12.000 lesz, akkor 23.500 tiszt­állománynak több mint egy harmada tartalékos tiszt lesz. És kik azok a tartalékos tisztek ? Hadnagyok és főhadnagyok. S mit képzel a t. ház ? Egy hadseregnek szervezete a legpri­mitívebb katonai kívánalmaknak megfelel-e, a melyben hadnagyok és főhadnagyok, — mert ennél többre nem viszik fel — a rendes állományban lévő hadnagyok és főhadnagyokat hozzáadva, majd­nem fele részét teszik a közös hadseregnek ? De nemcsak az áll, hogy a tisztikarban van hiány, hanem a delegácziók tárgyalásánál igen sokszor hangoztatott és sokkal erősebben, hogy az altisztekben is van hiány, hiszen a delegá­czió megszavazza minden évben a közös had­sereg költségvetését.« Már 1889-ben megmondottam tehát, a midőn a t. miniszter úr javaslatát ostromoltam, hogy a 25. §. alkalmazása mellett be fog következni az, hogy a hadnagyok és főhadnagyok felét fogják képezni az egész tisztikarnak ; bebizo­nyítottam, hogy az egészen fölösleges, és most maga a hadügyi kormány jő felénk és igazolja, hogy felfogásunk teljesen jogosxUt és helyes volt, mert most ő maga sem óhajtja, hogy az egy­KÉPYH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXI. KÖTET. éves önkéntesek tisztekké neveztessenek ki. Ha a hadügyi kormány a törvények értelmében jár el, az ellen nem lehet kifogása senkinek. De a hadügyi kormány most sem jár el a tör­vények értelmében, mert azon miniszteri rende­let most elhatározta, hogy a kik ezentúl letették a tiszti vizsgát, azok nem fognak tartalékos tisztekké, s kineveztetni, hanem hadapródokká és altisztekké. És valóban mindenki meggyőződhe­tik a hadsereg rendeleti lapjából, hogy oly egyéves önkéntesek, a kik sikerrel letették a tiszti vizsgát, daczára annak, hogy a törvény azt rendeli, hogy azok a hadszervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos tisztekké, a mennyiben pedig ezen szükséglet már fedezve van, hadapródokká neveztetnek ki, nem had­apródokká, hanem altisztekké neveztettek ki. Ez a törvény intencziójávai határozottan ellenkezik; ez a törvény nyilt megsértése, a melyet jogosnak el nem ismerhetek. (Igás! Úgy van! a szélsőbal felöl.) , Münnich Aurél előadó: Hadapród lehet tizedes is! Ugron Gábor: Tudom, de nem annak vannak kinevezve! Miért ostromoltuk mi a 25, §-t ? Azért, mert magyar ifjainkat mintegy büntetéssel sújtja azért, hogy nem beszélik eléggé a német nyel­vet; mivel kényszeríti őket arra, hogy tanul­mányaik rendjén a német nyelvben oly jártas­ságot szerezzenek, hogy ők a hadseregben a tiszti rangot elnyerhessék. És a midőa a közös hadügyminiszter azt mondja, hogy többé nincs szükség tartalékos tisztekre, akkor a honvédelmi miniszter úr azt mondja, igen helyes okosko­dásban, hivatkozva a népfelkelési törvényre és annak végrehajtására, hogy még ma is a nép­felkelés tiszti állománya nincst n fedezve. Mi következik ebből? Hogyha mi azt indítványoz­zuk, hogy a 25. §. eltörültessék, akkor azzal állanak elő, hogy a tiszti hiány nincs fedezve ; ha pedig arról van szó, hogy a törvény értel­mében az egyéves önkéntesek saját szorgalmuk és buzgóságuk szerint a tiszti rangot elnyer­hessék, akkor nincsen szükség a tartalékos tisztekre. Az igazság az, hogy a mi kormányunk szeret örökké utánozni és most a porosz hadi kormányzatot utánozza, sőt a mint látjuk, attól sokszor tanácsot is kap, a melyet követ is. Poroszországban is az egyéves önkéntesekkel szemben intézkedéseket léptettek életbe, de a porosz kormány másként jár el, mint a mi hadügyi kormányunk. B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: Bizony másként! Ugron Gábor: Bizony másként, mert a a porosz kormány a hadviseléshez ért. (Zajos 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom