Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-406

440 4W>. országos ülés 1894. űeczember lS>-én, szerdán. belííí 2600 forintra ment; de újabb időben daczára annak, . . . (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Várady Károly: . . . hogy az a kasznár meglehetősen kezelte, egy majdan államtitkári fizetéssel biró igazgatót helyeztek oda, a ki a helytelen intézkedéseknek egész sorát létesítette, így például 1868. óta, a mikor az állam a gödöllői uradalmat megvette, a bevételeket és kiadásokat igen helyesen az adóhivatal kezelte és e czélból külön semmiféle tiszt alkalmazva nem volt, az adóhivatal pontosan, megbízhatóan kezelte azokat, semmiféle nehézség elő] nem fordult. Az új igazgatónak, mihelyt oda betették, első dolga az volt, hogy a bevételek és kiadások egy kis részének vezetésére mindjárt egy számtartót kért a minisztériumtól, a ki — mint értesülve vagyok — 2600 frt évi jövedelmet húz, daczára, hogy a bevételeknek és kiadásoknak csak egy kis részét könyveli és kezeli, mert a legnagyobb rész még most is az adóhivatal által kezeltetik. Igazán felesleges volt ott egy számtartót alkalmazni a minisztériumnak, és igen kérem a t. miniszter urat, hogy ennek a teljesen fölösleges állásnak a megszüntetésére, a melynek szükségtelenségét körülbelül 25 évi tapasztalat bizonyította be, a kellő lépéseket megtenni szíveskedjék. De különösen három dolog hívta ki az ottani helytelen igazgatói kezelés folytán a közönség megbotránkozását. Az első, t. képviselőház, az hogy úgy Grassalkovich herczeg, mint b. Sina idejében a tehenészet a babathi gazdasági körben volt; az igazgató azonban gondolt egyet, Isaszegen létesített egy külön »Ilka«-majort, és a tehenészetet ott rendezte be. Ahhoz értő emberek azt mondják, hogy mig Babathon ugyanezen tehenészet felállítása 8.000 forintba került volna, addig az »Ilka«-major területéi) való felállítása körülbelül 30.000 forintba került. S mig Babathon takarmány, legelő kellő mennyiségben van, addig az »Ilka«majorban koipán és olajpogácsán tartják a teheneket. így érthető, t. ház, hogy egy 20.300 katasztrális mezőgazdaságnak csak 5.000 forint a tiszta jövedelme, ha 30.000 forinttal csinálják meg azt az átalakítást, mely 8.000 forinttal is előállítható lett volna. Előfordult még az a helytelen dolog is, hogy az egerszegi pusztából valami 50 holdat szőlőültetés czéljából eladott az uradalom oly módon, hogy 20 év múlva ezen ültetés ingyen megy át az uradalom birtokába. Az igazgató azonban, a ki, úgy látszik, valami különös zseni, nem akarta, vagy nem tudta bevárni azt az időt, hanem 3 év lefolytával megvette újra ezt a szőlőtelepet 25.000 forintért oly helyen, a hol szakértők szerint nem lesz soha semmi, mert északkeleti oldalon fekszik, és a tavaszi, márcziusi szél a talajt hol elhordja, hol pedig teljesen föltölti a szőlőket. A harmadik helytelen dolog, a mi ott a közönség kritikáját kihívta, a máesai kerület bérbeadása. Ez 1455 katasztrális holdat tevő első minőségű jó földből áll, a melyért adtak volna 10 forint haszonbért holdankint, azonban az igazgatóság kiadta az egészet 6.500 forintért és így körűlbelűlt 8.050 forintnyi kárt tett az uradalomnak, illetve jövedelmezőségét annyival leapasztotta. De ettől eltekintve még, és mint értesültem, a mikor bérbe adta a máesai terűletet, a tejszövetkezetnek ezzel együtt körülbelül 50.000 forint értékű lábon álló termése is átadatott oly föltétellel, hogy azt tíz év múlva fogja ugyanígy visszakapni. T. ház ! Ha a bérlő tejszövetkezet 50.000 forint értékű lábon álló termést kamat nélkül használ, akkor körülbelül 30.000 forint az uradalom károsodása évenkint ily szerződés által. Én ezért, t. ház, nem akarom sem a miniszter urat, sem az államtitkár urat felelősségre vonni, mert meg vagyok győződve, hogy ők, ha helyesen lennének értesülve, ily szerződések kötésébe nem egyeznének bele, de épen azért kívántam e kérdést a t. ház előtt szőnyegre hozni, hogy szíveskedj ék a t. földmívelésügyi miniszter úr nagyobb figyelemmel lenni az uradalom mezőgazdasági kezelésére, mert mégis csak furcsa dolog ÍV/., hogy az uradalom 20.300 katasztrális holdat tevő mezőgazdasági része 5.000 forint tiszta jövedelmet hoz, és a kezelési kiadá?ok, a melyek rendesen 10°/o-át szokták tenni az összes kiadásoknak, a gödöllői uradalomnál a kiadásoknak 30°/o-át emésztik fel. Ily körülmények közt természetes, t. ház, hogy az uradalom legkisebb kötelességének sem tud megfelelni. Így például Grassalkovich herczegidejében a római katholikus iskola és a kántori állás kiadásai, általában az egyházi és iskolai kiadások személyi és dologi része az uradalomra hárult, és most azok oly állapotban vannak Gödöllőn, hogy például a kántorlakás 27 esztendő óta nem részesült tatarozásban, úgy, hogy az épület valóságos lebújhoz hasonlít; a kert hátúi nincs bekerítve, és egyáltalában az uradalom nem teljesíti azon kötelességét, hogy az alapítványi levél értelmében a kántor lakását kellő és tisztességes állapotban tartsa. Azonkívül a római katholikus elemi iskola állapota is figyelmet érdemel, a mennyiben Gödöllőn a római katholikus elemi iskolában 300 gyermek van, fiúk és leányok vegyesen, két tanteremben elhelyezve. A tantestűlet már régen felterjesztette a tervet és költségvetést az iskola kibővítésére, illetőleg egy harmadik tanterem építése iránt, azonban az uradalmi igaz-