Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-401
401. országos ülés 1894. deczcinber 12»én, szerdán. 317 Erre az egész programm készen van, és ez a javaslat felöleli a legmagasabb gazdasági kiképzést az egyetemi qualifikácziótól kezdve le az utolsóig, a földmívesek kiképzéséig. (Egy hang halfélöl: Nem kell egyetemi képzés!) Hát, t. képviselőtársam, talán nem helyesli ezt a felfogást? Én egészen más véleményen vagyok, mert Magyarországon azon társadalomnak, a melynek kezében a legtöbb föld és a legnagyobb vagyon van, igen is kell adni oly egyetemi kiképzést, mely őt a magyar föld míveléséhez, hogy úgy mondjam, hozzáköti, és arra képesíti is. (Helyeslés jobbfelől.) Ma Magyarországon, t. ház, a vagyonosabb földbirtokos osztályból mindenki politikával foglalkozik, (Felkiáltások jobbfelöl: Ez a baj!) de nem foglalkozik általában ez az osztály azon magasabb jelentőségével a mezőgazdaságot előbbre vivő tudományoknak. Ha egyetemünkre gondolunk, ott látjuk az arisztokracziámik, a nemesi osztálynak a vagyonosabb polgárcsaládoknak fiait, és ezek ma ott semminemíí gazdasági képzettséget sem nyerhetnek. És azért elfogadta a t. miniszter úr azon nézetet, hogy ifjúságunk egyetemi kiképzésével hozzuk kapcsolatba a legfelsőbb mezőgazdasági kiképzést is, megadván nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati fejlődés módozatait is, mert addig nem lehet ezen intellektuális kérdés egészét felölelni, míg meg nem hódítjuk a gazdasági társadalmat ezen irányzatnak, míg bele nem viszszük ezen magasabb mezőgazdasági ismereteket azokba, a kik leginkább vannak és lesznek hivatva a mezőgazdaság érdekében ágy a parlamentben, mint azon kívül az életben is helyt állani. (Általános élénk helyeslés.) Ez a gazdasági szakoktatásnak szerintem egyedüli helyes irányzata, a mely mellett az alsóbb fokozatban meg akarjuk tartani a tanintézeti képzést azon színvonalon, mely ezeknek hivatása, és a melyre való. (Helyeslés.) Egy erős' mezőgazdasági társadalom érdekében erős gazdatiszti osztályra is van szükségünk, ezt pedig a gazdasági tanintézeti helyes kiképeztetés alapján érhetjük el. Minderre vonatkozólag, t. ház, az alapvető munka készen van, és abban a tervezetben, a földmíves iskolákban a súlyt az igazi foldmívelők képzésére óhajtjuk fordítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A kik onnan kikerülnek, ne arrogálják azt, hogy hivatva vannak uradalmi tiszttartóságokra, hanem lássák be, hogy saját földjük mívelésére vagy legfölebb mint földmívelő előmunkäsok képesítve vannak. Mindez már elő van készítve, t. ház, hiszen jelezte a t. miniszter úr, hogy e czélra nagyobb összeget is szándékozik a törvényhozástól kérni. (Helyeslés.) Én is azt mondom, t. ház, hogy a felszólalásomban említett kérdésekkel igenis foglalkoznunk kell. De a földmívelésiigyi kormány foglalkozott is, és hogy ezen kérdések nem kérőinek mindjárt akár egy programm, akár egy beszéd alakjában kidomborodva a ház elé, ez onnan van, mert mi abból indultunk ki, hogy — mint Ápponyi t. képviselő úr egyik párthíve is említette — »Ein Löffel voll That ist mehr wert, als ein Schäffel voll Eath.« (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) Hogy ha szukczesszive behozzuk majd azokat a javaslatokat, melyek egy egész sorozatát állapítják meg azon tevékenységeknek, melyek a magyar földmívelésiigyi politikát jellemzik, akkor fogjuk megmutathatni azon medret, a mely már ma is a maga egész szélességében megvan, melybe terelendők mindazon feladatok és ágazatok, melyek a földmívelési kormányzat körébe tartoznak. (Helyeslés jobbfelől. Éljenzés.) Minél kevesebbet fogunk a nyilvánosság előtt erről beszélni, és minél több javaslatot fogunk a ház asztalára tehetni, annál nagyobb szolgálatot fogunk tenni a hazai gazdaság ügyének. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Mert ha a magyar mezőgazdaság helyzetét mindig csak sötét színekkel festjük, ez nem fogja a gazdákban az energiát fölkelteni, melyre szükségük van; de ha pozitív intézkedésekkel lehetünk a mezőgazdaságnak szolgálatára, akkor nemcsak képesítem fogjuk gazdáinkat feladataik betöltésére, hanem egyúttal ki fogjuk vívni a magyar társadalom előtt a minket megillető helyet, és az egész művelt világnak tiszteletét. (Helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Zárom szavaimat, t. ház, azzal, a mit már akkor mondtam, mikor a kormányzat körében mai állásomat elfoglaltam, hogy szerintem a földmívelésiigyi kormányzat nem elégedhetik meg a mindennap eléje toluló adminisztratív feladatok megoldásával, hanem ezen kormányzat, melynek gyökere a nemzet gyökere, arra van hivatva, hogy mindazon kérdéseket inicziálja, felvesse és meg is tudja oldani, a melyek a földmívelésügyi politika egész mezején megértek. (Helyeslés jobbfelől.) És mivel azt látom, (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) hogy nemcsak a volt, hanem a jelenlegi miniszter úr is teljes tudatával bir ezen irányzatnak, és ezen irányzat megvalósítására képes is, és ennek minden attribútumaival rendelkezik, én a magam részéről teljes lélekkel ezen politikai irányzatnak szolgálatában maradtam, és azt hiszem, hogy ha a sors ügy akarja, és a törvényhozás intézkedései minket ebben gátolni nem fognak, a legrövidebb idő alatt olyan sorozatával fogunk a pozitív javaslatoknak a ház előtt állani, melyek ha nem is a ház osztatlan tetszésével, de kétségkívül nem oly szigorú kritikával fognak találkozni, mint a minővel gróf Apponyi képviselő úr és többen