Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-401

3J8 401. országos ülés 1894. deczember 12-én, szerdán. a földmívelésügyi kormányt illették. (Élénk helyeslés.) Hazánkban a földmívelő nép ereje, az állam ereje is, de az összesség gyöngesége egyszersmind a haza veszélye. Tehát kellő relativitással vessük fel és bíráljuk közgazdasági bajainkat. Én ilyen érzelmektől áthatva, kérem a t. házat, hogy a költségvetést elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó, lelkes éljenzés, taps és helyeslés a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Perczel Béni jegyző: Polóuyi Géza! Polónyi Géza: (Nagy zaj. Felkiáltások: Holnap!) T. házj (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget) Én a gazdasági hitel kérdésében (Halljuk! Halljuk!) hosszasabban kívánok nyilatkozni, t. ház. Minthogy azonban több interpelláczió van bejelentve, s a t. képviselőháznak türelme már valószínűleg kimerült, kérem a t. házat, hogy beszédemet' holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, t. képviselőház, a ház megadja az engedélyt. T. ház! E szerint a földmívelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalását most nem folytathatjuk, hanem azt a holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülés napirendjére tűzzük ki. Hasonlóképen a holnapi ülés napirendjén lesz »a kereskedelmi viszonyainknak Spanyolországgal való ideiglenes rendezésérők szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Jelentem a t. háznak, hogy Horváth Ádám képviselő úr az ülés elején bejelentett interpelláczióját visszavonta. így tehát csak Babó Emil t. képviselő úr fogja interpelláczióját előterjeszteni. (Felkiáltások: Öt percznyi szünetet kérünk!) Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. Következik Babó Emil képviselő úr interpellácziója. (Zaj.) Csendet kérek. Méltóztassanak helyöket elfoglalni. (Fölkiálltások: Helyre! Halljuk !) Babó Emil: T. ház! Ha akár a fővárosi, akár pedig a vidéki hírlapok közleményeit figyelemmel kisérjük, valóban alig múlik el hét, hogy ne olvashatnánk azon katonai visszaélésekről, a melyeket a nemzet milliói részéről táplált és fentartott hadsereg a nemzeti érzülettel, a polgári szabadsággal szemben elkövetni szokott. Ha ezen esetek mind a nyilvánosságra nem kerülnek, az magyarázatát abban a sűrű homályban leli, melylyel ezen visszaéléseket betakarni szokták; de ha mégis némelykor eloszlik is ez a homály, és fellebben az a fátyol, mely ezen visszaéléseket eltakarja, úgy mi az, a mit ezekkel szemben tapasztalunk ? Az, t. képviselőház, hogy ez a hadsereg megsértheti a polgárok szabadságát, a polgárok érzületét a legmélyebben, belenyúlhat a nemzet érzelmeibe a legkönnyelmübben, de azért ezen sértésekkel szemben mi magyarok ezen sérelmekért elégtételt soha sem kapunk, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a mi nemzeti kormányaink ezen nemzetnek elégtételt szerezni vagy nem tudtak, vagy nem is akartak soha. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy ilyen, minden önérzetes magyar embert mélyen felháborító katonai visszaélésről kívánok itt interpelláezióval élni. (Halljuk! Halljuk !) Az összes fővárosi és vidéki lapokat bejárta az a hír, hogy a harminczkettedik gyalogezred hadosztályának becsűletbírósága folyó évi szeptember kilenczedikén törvényt ült Leypold Lajos, császár és királyi tartalékos tüzérhadnagy felett, s őt rangjának elvesztésére és katonai becsületétől való megfosztásra itéíte azért, mert gyászolni merte Kossuth Lajost mert fekete karszalagot viselt Kossuth Lajos temetése alkalmával, mert mint polgári tisztviselő, felettes hatóságának parancsára, részt vett a temetésen, következőleg a katonai becsületbíróság felfogása szerint az által politikailag tüntetett. Meszlény Lajos: Gzivilben volt? (Egy hang a szélsőbalon: Igen!) Babó Emil: És politikai nézettel való tüntetés mellett foglalt állást, következőképen őt rangjának elvesztésére, és katonai becsületétől való megfosztásra kelett ítélni. LukátS Gyula: Mi az a katonai becsület? (Zaj. Elnök csenget.) Babó Emil: Ránk, magyarokra nézve, t. képviselőház, a katonai becsületbíróság ezen ítélete legalább is három irányban tesz szomorú tanúságot. (Halljuk! Halljuk!) Először azt, hogy ezen ítéletben benn van a közös hadseregnek, mint intézménynek Magyarországon, ezen alkotmányos államban való fennállhatásának teljes képtelensége, annak minden bűnével és nyomorúságaval együtt. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Másodszor ezen katonai becsűletbírósági Ítélet szerint a katonai becsület különb, és felette áll miedtm más, szintén az Isten képére teremtett ember becsületénél, mert valaki lehet a polgári életben becsületes, de a katonai életben ezen becsület számításba nem jön. (Helyeslés a szélsőbalon.) Harmadszor, t. képviselőház, hogy ez a katonai becsűletbírósági ítélet nem más, mint a t. kormány által hangoztatott szabadelvűség és nemzeti haladás, nemzeti politika világos kigúnyolása, mert az kénye és kedve szerint gázolhat bele a nemzeti érzületbe, a polgárok szabadságába, a magyar pol-