Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-401
304 401. országos ülés 1894. deczember 12-én, szerdán. képes volna. Én nem beszélek itt korrupt motívumokról; beszélek tisztán azon befolyásról, raelylyel a választó-közönség választottjaira bír, és azon befolyásról, melyet ezen vidéki hatalmuk ismét a választó-közönségre gyakorolnak. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső haloldalon.) De el fog jönni az idő, midőn magukban ezen vidéki pénzintézetek vezetőiben is mindinkább meg fog érlelődni a helyzet tarthatatlanságának volta, és midőn velők, vagy legalább közöttük, az egészségesebb alapon megindúlókkal, és a belátáso sabbakkal karöltve lehet majd eszközölni a szükséges reformokat. Nem tagadom, hogy ezen vidéki pénzintézetek, vagy legalább azoknak nagy része közgazdasági fejlődésünk bizonyos stádiumában nfigy szolgálatot tett. A privát uzsora pusztításaival szemben a vidéken a részvénytársasági alapon és alakban keletkezett pénzintézetek működése relatív áldást képezett, és igen nagy hasznot tett. Ámde minden organizmus? fejlődik, és az, a mi a fejlődé? bizonyos stádiumában jótétemény volt, a fejlődés későbbi stádiumában megszűnik az lenni, hanem haladott állásponttá válik, és így a mi közgazdasági organizmusunkban, hitelszervezetünkben az a feltétlen uralkodása oly intézeteknek, melyek nyerészkedésre vannak bazirozva, melyek ennél fogva a betéteket magas, egészségtelenül magas betéti kamatnak nyújtása által magukhoz vonják, és így az egészséges konkurrencziát lehetetlenné teszik, vagy legalább megnehezítik, és így a kölcsönzési kamatlábat is állandóan magasan tartják, ma már ennek következtében, ha ellensúlyozás nélkül marad, ha nem reformáltatik, nem képez jótéteményt. Ma ezen a stádiumon túl vagyunk. Ma előbbre kell mennünk. Ma a szövetkezeti eszmét, a szövetkezeti alakulást kell uralkodóvá tenniök mezőgazdáinknak, de még iparosainknak is hiteligényeik kielégítésére. (Helyeslés balfelől.) Ez pedig, t. ház, tartok tőle, nem fogjuk elérni azáltal, hogyha ezen egész alakítandó szervezetnek a tetejébe egy nyerészkedő bankot teszünk, és annak vezetésében még tetemes idegen befolyást engedünk meg, mert hiszen, ha a lapokban közölt hírek igazak, egy negyedrészig ezen bank igazgatásában nem magyar honpolgárok is foglalhatnak helyet. A gazdasági ipar fellendítése szintén egyiü első fontosságú kérdése a magyar mezőgazdaságnak, és itt, ha elismerem azt, hogy a ezukoripar terén igen nagy lendület állott be, a melyet lehetetlen el nem ismerni, másfelől a szeszipar terén a legnagyobb hanyatlást, a legnagyobb visszaesést, szóval szeszadó-törvényünknek igen rossz hatását kell konstatálnom. És ez, t. ház, a vámterület kérdéséhez vezet. T. ház! Én is azt tartom, hogy mezőgazdasági szempontból a külön vámterületnek álláspontja nem védelmezhető. Én is azt tartom, hogy épen mezőgazdaságunknak válságos helyzetében igen nehezen elviselhető rázkódtatást okozna az, ha az ausztriai piaez megszűnnék ránk nézve biztosított piacz lenni. Teljesen osztozom e tekintetben Tisza István képviselőtársamnak azon álláspontjában, hogy ezt a kérdést tisztán közgazdasági szempontból kell tekintenünk, ki kell hámoznunk minden politikai melléktekintetből. Ez így van, t. ház. De bár ezt a felfogást a t. képviselő úr, és at. túloldal mindig alkalmazta volna; bár a Magyarországot érdeklő közgazdasági kérdéseket mindenkor ki tudta volna hámozni a politikai melléktekintetekből, (Élénk tetszés balfélől.) és tisztán Magyarország közgazdasági érdekeinek megfelelően oldotta volna meg! (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) En tökéletesen beleegyezem abba, hogy se a vámkérdéet, se a bankkérdést politikai szempontból ne tárgyaljuk, hogy se a vám-, se a bankkérdésbe ne vigyük be azon szempontot, hogy ezen az úton is Magyarország függetlenségének gyarapítása szempontjábót politikai vívmányt akarjunk elérni; beleegyezem egy feltétel alatt, azon feltétel alatt, hogy a mire viszont Magyarországnak, mint független intézményre közgazdasági szempontból szüksége van, azt ismét ne ellenezzék politikai szempontból, (Úgy van! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) ne ellenezzék azon szempontból, hogy a monarchiának isten tudja, miféle rejtélyes összetartozási feltételét képezi. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) Neutralizáljuk kölcsönösen a politikai szempontokat ; de addig, míg a t. túloldal gazdasági politikájában lépten-nyomon érvényesül az a szempont, hogy úgy a vám-, mint a bankkérdést, valamint a fogyasztási adók kérdését, szóval a gazdasági kérdések egész sorozatát nem tudjuk elfogulatlanul tárgyalni Ausztriáért, Ausztriára és a monarchiái kapcsolatra vonatkozó, igen helytelenül alkalmazott politikai tekintetek miatt: addig ne csodálkozzunk, hogy viszont akadnak olyan tényezők és pártok, melyek ismét Magyarország függetlenségének gyarapítására irányuló politikai tekintetekből akarják ezen kérdéseket megoldani. (Úgy van! Helyeslés a szélsőbalon.) És épen a szesziparnál tett tapasztalatok igazolják azt, hogy ha a vámterület közösségének fentartását kellő feltételek mellett, ha abban az osztrák ipar védelmének szempontjából túlságos súlyt nem tesznek a magyar fogyasztó közönségre, és hogy ha a magyar termelés maga parallel és megfelelő védelmet talál, a mely rekompenzácziót nyújt azon áldozatért, a
