Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-398

398. országos ülés 1894. kot alapít, attól mit sem várok, a bajokon ezzel segítve nem lesz, már azon okból sem, mert itt is csak a merkantilis elvek szerint üzleti objektum lesz az a kisbirtokos és gazda, igaz, hogy a tervezetét még nem ismerem, de egy tényt konstatálhatok. A börze már előre exkomptálja ez alapítást, mert azon hírre, hogy ezt egy bank fogja megalapítani, e bank árfolyama egyszerre 20 írttal emelkedett. A banknak vezérigazgatói is már ismeretesek, szóval az eddigi rendszerben gondoskodva van a dásan javadalmazott állásokról, de hogy az a kisgazda kap-e ennél 20 frtos személyi hitelt, arról még nem hallottam. De ne is hivasson össze ankéteket, mert czélt nem ér, a külföldi intézményekért se lelkesedjék, mert a mi ott talán bevált, a mi egészen más gondolkodású s szokású földmíves osztályunknál eredménytelen lenne, de menjen el Boszniába, kérdezze meg Kállay miniszter urat, minő agrár-viszonyok voltak ott az okkupácziókor, s minő intézkedéseket hozott be, hogyan segített az ottani kisbirtokosok valóban szomorú helyzetén. Ott, a hol egy darab igazi középkort találtak, a hol független kisbirtokos alig volt, a hol az úgynevezett »kmét« az örök bérrendszer alapján természetben fizette az évi termés egyharmadát képező bérösszeget, természetben fizette termése tizedét adóba, a hol a cserekereskedés mellett az uzsora virágzott úgy, hogy egy aranyért hetenkint egy piasztert kellett az uzsorásnak fizetni, hol a 24°/o a rendes kamat, az 50—100 az ottani kiskereskedőknél mindennapi volt, ott alig tíz év alatt gazdasági téren oly óriási eredményt mutatnak fel, a minő ritkítja párját. Tudták jól, hogy e keleti nép irtózik minden reformtól, még ha saját jóléte érdekében történik is, ezért saját szokásait, gyengéit, hibáit véve, kiindulási alapúi kezdették meg a küzdelmet a sokféle uzsora által kínozott nép felszabadítására A herezegovinai inség 1886-ban a gaczkói járásban kitört. Ott nem úgy jártak el, mint nálunk a vágvölgyi árvízkárosultakkal, hogy hagyták őket nyomorogni 8 pusztulni, vagy mint az Alföldön, hol.az adóleengedést is megtagadják. Vígszínházát sem építettek, mint nálunk, hanem megalakították sürgősen a járási segély-alapokat. 5000 frtot adtak csupán kölcsön, de azt seai tudták visszafizetni, s a kormány azon ajánlatot tette, hogy ad még 5000 forintot, de a járás tehetősebb birtokosai is adjanak ugyanannyit, a mit ők megtettek, s ebből a 15.000 írtból alakúit az első járási bank. E bankból kapnak a kisgazdák olcsó kölcsönt mezőgazdasági szükségleteik fedezéczember 7-én, pénteken. 251 sere, uzsora-adósságok törlesztésére, vetőmag, takarmány, s szükséges igavonó állat beszerzésére. E bankot a járási főnök oldala mellett mííködő bizottmány kezeli díjtalanul; tavaszszal adják, legfeljebb 8 hónapra, 20 írttól 100 frtig a kölcsönt a szóbeli jelentkezők sorrendje, s a bizottmány véleménye alapján. A kamatláb 4 és 6 százalék, a jövedelem, vagyis a kamatok i/3-ad része nem megy prémiumokra, hanem közhasznú ezélokra fordíttatik. A gaczkói járásban ezen első segélybank áldásos működését belátták, s a szomszédos járások egymásután jelentkeztek, hogy ők is összeadják az 5000 frtot, ha az állam is előlegez ugyanannyit. Lépésről-lépésre szorították ki az uzsorást s vették ki kezéből a szegény földmívest, s ma már, alig 8 év után, Bosznia és Herczegovina 49 járásából 35 járásban működik a bank, forgalmuk évről-évre emelkedik, s hatása az, hogy a szegény nép anyagi gyarapodása is szemlátomást emelkedik, gunyhója kezd átalakulni tisztességes lakássá. És itt bebizonyosodott az, hogy az a szegény ember az ő 20 frtos kölesönét, ha élni engedik és segítik, tisztességesen visszafizeti, azt látjuk, hogy e pénztárak tartalékalapja is folyton emelkedik. E kis tőkéknek, e kis kölcsönöknek óriási kamatozása van e nép anyagi s gazdászati téren való felvirágzásában. Lehet nálunk is ily gyors, s gyakorlati politikával segíteni sokat, de nem a. szövetkezés azon módjával, mely eddig az önkéntes társulás révén elszigetelten működik, sem az oly mezőgazdasági bankok alapításival, a melyből két dolog bizonyos ; egyfelől, hogy az osztalék s a dividenda meglesz, de másfelől, hogy az a kisgazda, a kinek főleg személyi hitelre van szüksége, pénzt s kölcsönt onnét nem kap. Én nem tudom belátni azt, hogy miért ne lehetne a mi kisgazdáinkat testűletekbe beosztani községenkint, úgy, mint ezt az ipartársúlatok s iparkamaráknál látjuk. Az ily községi testületek a járás székhelyén működő központi gazdatanács vezetése alatt szervezendő járási földmíves-bankból igen könnyen fedezhetnék apró személyi hiteleiket, hisz saját községi testületükből választandó bizalmi férfiak ajánlata s közreműködése mellett e kölcsönök könnyen folyósíthatok, s a termésből behajthatók. E bizalmi férfiak s e járási bankok csak a falu uzsorását szorítanák ki. E járási bankok a megye székhelyén működő megyei földmíves-takarékpénztár vagy bank, a járások képviselői s a megyei gazdasági egyesület ellenőrzése alatt teljesítené a megyére nézve a központi vezetést, míg valamennyi felett egy, a fővárosban székelő közJi"