Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-387

430 387, orsiísigífS öles 18i>l. november 24-én, szombaton. (Élénk derültség.) Azután barátságosan elbocsátott és vége volt az esetnek. Ép azért, mikor itt t. oláh barátaink (Derültség.) előállanak, és ceupa demonstráczióból és viszketegségből azt mondják, hogy nem tudnak magyarul, pedig tudja mindenki, hogy jól tudnak magyarul, én valóban nem tudnék megfelelőbb eljárást velők szemben, mint a berlini volt. (Derültség.) Méltóztassék sokkal nagyobb erélyre utasítani a bíróságokat; mert elismerem, hogy azon embernek, a ki csak. ugyan nem birja az állam nyelvét, keli, hogy minden mód megadassák arra, hogy védelmét előtérjeszsze. De azon egyének számára, kik nagyon is jól birják az állam nyelvét, csupán azért, hogy panaszokkal töltsék meg a levegőt és a világot, és hogy megakadályozzák a magyar igazságszolgáltatást, a bíróságnak nem kellene megadni ezt a szabadságot. Ezek a memorandisták felhasználták ott azon alkalmat, — kimondom őszintén, — hogy egy halálra ijedt elnök és egy rendkívül gyenge főügyésznek asszisztencziájával a bíróságnál valóságos huzavonát, egy kis skandalumot csináljanak. Oda jöttek nemcsak a vádlottak, hanem százával meghívták a világ egész zsurnalisztikáját, szerveztek egy »agenee de presse«-t, melyből mindennap küldték a hosszú táviratokat. Bukarestből eljött a liga főpénztárnoka; mindennap table d' hőt volt a hotelban; természetesen, igen jól érezték ott magukat. Hozzá még ezrével behozták, a mint a t. miniszter űr mondotta, a népet oly hitegetésekkel, hogy Kolozsvárott a három czászár fog összejönni, (Derültség.) hogy ott rendkívüli események fognak történni. A népség bejött, és bizony, szégyenünkre, a hatóságot teljes késztíletlenségben találta, mert még annyira sem voltak megegyezve a hatósági közegek, hogy először a katonaság nem akart asszisztencziát adni, mert nem a polgármester kérte azt, hanem a főkapitány; hogy a csendőrség, mivel törvényünkben nincs benn az, hogy municzipális hatósággal biró városokban megkeresés nélkül asszisztencziát adhat, szintén nem avatkozott be, és igy ezen több ezerre menő lázongókkal szemben egyedül maradt a kolozsvári rendőrhatóság, a melynek karhatalma 72 gyalogosból és 12 lovas emberből áll, fejenkint 2U és 24 forint fizetéssel, rendkívül rossz ruházattal, még rosszabb armatúrával, és a mely látva ezt a rendkívül nagy sokadalmat, mintegy 20-an közíílök felhasználták az alkalmat, hogy ezen rossz állásból még aznap megszökjenek. Ilyen erőkifejtéssel szemben azután igaz, hogy a románok egy pár óráig bizonyos tekintetben ostromállapotba helyezhették Kolozsvárt, ágy, hogy Kolozsvár békés lakossága összegyűlt és gondoskodni kezdett arról, hogy megvédje magát. Egy kis előkészűltség és óvatosság mellett — ha ezek a t. oláhok ott meglátják azt, hogy kellő fogadtatásban részesülnek, hogy meg vannak téve azon óvintézkedések, a melyeket később a t. belügyminiszter úr megtett — ezen oláhok igen békésen távoztak volna, mert látták volna, hogy csak eszközokííl használtatnak fel. Mi ebből a tanúiság? Az, hogy a kormánynak sokkal nagyobb energiát kell kifejtenie, és csírájában kell elnyomnia kérlelhetlen szigorral, (Zajos helyeslés a jőtib és szélső baloldalon.) — minden tekintet nélkül arra, hogy mit fog mondani az oláh sajtó vagy Európa egy részének közvéleménye, — el kell fojtani még csak a.szikráját is annak a lehetőségnek, hogy itt Magyarország egy városában bármely örv alatt összejöjjenek, és az ország felbomlasztására s az alkotmányosság békéjének megbontására irányuló törekvésekről tanácskozzanak. (Általános élénk helyeslés.) Szintúgy igazán anomáliának tartom azt, hogy a kormány évek hosszú során át tűrte a Nagy-Szebenben székelő oláh nemzeti igazgatóságot, vagy egyesületet. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Micsoda törvény alapján tetszett ezt a kormánynak engedélyezni, és micsoda törvények alapján fungálhatott évek során át ez az egylet? Hiszen egy egylet, mely magát oláh komitének nevezi, lehetetlenség, mert nem lehet egy státuszt egy státuszban felállítani; (Helyeslés.) nem lehet minden külön nemzetiségnek külön direktóriuma, hogy úgy szóljak, külön kormánya, csak egy kormánya, s az a magyar állam kormánya, (Általános élénk helyeslés.) egy törvényhozása, s az a magyar állam törvényhozása. És itt mindazon egyesületek és bármi néven nevezhető összejövetelek, a melyek bizonyos államszuverénitásí jogokat akarnak maguk nak vindikálni, egyszerűen elsöprendők; (Élénk helyeslés a szélső balodalon.) azon emberek pedig a fogházakba vagy a bolondok házába teendők, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert lehetetlenség anuak még eszméjét is tűrni, mintha már Magyarországon annyira mennénk, hogy itt külön nemzetiségi eltagolások létezhetnének, külön szervezettel. (Helyeslés.) Olvasom a lapokból, hogy 28-ikán ez a halottaiból feltámasztott nemzeti egylet megint ülésezni fog Szebenben. Kérem a t. miniszter urat, méltóztassék rövid úton elcsukatni azokat az embereket, a kik ott megjelennek, és tessék őket felségárúlási pörbe fogni, nem mártírokat csinálni belőlük, nem najry apparátussal, és két esztendő múlva perelni, hanem a törvény szigorát rájuk alkalmazni, (Helyeslés a szélső bal-