Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-387

387. országos ülés 1894. noYember 24-én, szombaton. 431 oldalon.) mert kódexünkben vannak erre nézve paragrafusok, csak applikálni kell azokat. Vörös János: Hát az oláh bankok! Pázmándy Dénes: Kérdem a miniszter urat, van-e tudomása arról, bogy egy Janku­emlékre az erdélyi részekben és a magyarorszá­giakban is gyűjtések folynak? Janku szerepével tisztában vagyunk, és tudjuk, hogy a tenden­czia nem más, mint a magyarság elleni demon­stráczió. Jankunak Magyarországon emléket állítani egyáltalában nem lehet, mert ez ellen­kezik a mi érzelmeinkkel, állami biztonságunk­kal, de mondhatnám, nemzeti becsületünkkel is. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a t. miniszter úrnak van erről tudomása, méltóztassék ezt meggátolni. Továbbá kérdem, micsoda óvintézkedéseket tett a t. kormány arra nézve, hogy az év végén Romániából rendkívül nagy számban importál­tainak román kalendáriumok ? Ezek a legvesze­delmesebb hazaellenes tendencziákat tartalmaz­zák, és czéljuk az, hogy olcsó pénzen bejöjjenek az oláh lakosság közé, és tudjuk, hogy a nap­tárak a nép nagy rétegének úgyszólván egye­düli könyvei, és az egész év minden napján úgyszólván közkézen forognak. Ily nagy agitá­lási eszköz tehát a sajtó terén nem létezik. Ily naptárakkal van elárasztva az oláh vidék. Kér­dem a t. miniszter urat, méltóztatott-e már arra nézve intézkedni, hogy e naptárak be ne eresz­tessenek, elkoboztassanak? De ez nem elég, arról is méltóztatott-e intézkedni, hogy ezek terjesztői megfenyíttessenek ? (Helyeslés a szélsőbalon.) Mert, nem elég a sajtóproduktumokat, a hol azok találtatnak, elkobozni, de szükséges, hogy azok, a kik azokat terjesztik, meg is büntettessenek. (Helyeslés.) T. ház! Nem akartam a nemzetiségi kér­désnek minden részét felölelni, c*ak még egyre térek reá, mely a nemzetiségi izgalmak, hogy úgy szóljak, forrása, és ez a különböző nemzeti­ségek klérusa és a felekezeti autonómia révén fentartott iskola. (Úgy van! Úgy van! jobb felől és a szélső baloldalon.) Ezzel a kérdéssel is fog­lalkozni kell, t. ház, mert ha csak arról volna szó, hogy ott oláh nyelven tanítsanak, akkor nem szólnék semmit; de midőn látom, hogy ide be akarnak hozni egy román kultúrát, és egy önálló kultúrával akarják elszigetelni szellemileg, társadalmilag, szóval az érintkezésnek minden révén a románokat a magyaroktól: akkor lehe­tetlenség, hogy e tendenczia ellen fel ne szólal­jak, mert ez a legveszélyesebb, a mi létezik. Én a nemzetiségi kérdést úgy fogom fel, hogy Magyarországon lehet bármely ajkú népség, de kultúra csak egy lehet: a magyar nemzeté. (Zajos helyeslés jobb felöl és a szélső baloldalon.) Ez legyen a főprinczipium, mert e nélkül egyedekre fogjuk osztani ezt az országot. Én nem ismerek államot széles Európában, kivéve Helvéeziát, a melyben meg lenne en­gedve, hogy középiskolák más nyelven és más rendszer szerint oktassanak, mint az állam nyel­vén, (Helyeslés jobb felöl és a szélső baloldalon.) és az államban egységes alapon elfogadott rendszer szerint. Méltóztassék mutatni t. barátom egyetlen egy államot. Én összegyűjtöttem egész tárát azon rendeleteknek, melyek Francziaországban, Bel­giumban és Hollandiában e tekintetben vannak, Helvéczia kivétel, mert Helvéczia három nép­törzsből, de szigorúan elszigetelt és geografiailag elhatárolt nemzetiségből áll, a melyeknek külön kantonális kormányaik vannak. Helvéczia nem egy államot, [hanem úgyszólván egy Staaten­bundot képez. Helvéczia példáját azért itt egy­általában nem lehet alkalmazni. Mondom, kivévén Helvéeziát, mutasson nekem, t. barátom egyetlen exy államot, a hol megengedik azt, a mit Ma­gyarországon látunk, hogy van öt román főgim­názium, két reáliskola és egy kereskedelmi iskola, a melyeknek nemcsak nyelve, — mert a nyelv ellen nem szólok, — hanem egész szelle­me, egész oktatási iránya mind nemcsak ro­mán, hanem határozottan magyarellenes. (Igaz! Úgy van !) Háromezer fiatal ember neveltetik évenkint ezekben az intézetekben, a mely fiatalság onnan mind azzal a szellemmel, azzal az érzéssel jön ki, hogy ő a magyar államnak ellenese, hogy az ő Mekkája és Rómája kinn van Bukarestben, hogy nekik egészen más szellemi életük van, egészen más jövőjük és reményük, mint Magyar­ország többi lakosainak. Ilyen iskolákat megengedni lehetetlenség. (Úgy van! Úgy van!) E tekintetben a t. kormány­nak közbe kell nyúlnia. (Úgy van! Úgy van!) Ha a fennálló törvények erre elégséges eszközt nem nyújtanának, tessék új törvényeket hozni, készségesen meg fogjuk azokat szavazni. (Úgy van! Úgy van!) Mert lehetetlenség, hogy bármi­csoda nemzetiségi és külön felekezed autonómia örve alatt magyar állam- és nemzetellenes ifjú­ság neveltessék azokban az iskolákban. (Zajos helyeslés.) Szükséges az is, hogy a szemináriumi okta­tás és tanítóképzés, az egyházi egyének kiké­pezése szigorú ellenőrzés alá vonassék; (Helyes­lés. Úgy van!) mert rém azért adtak a magyar királyok a görög katholikusoknak és orthodosok­nak nagy vagyont, és püspökeiknek gazdag do­tácziót, hogy itt magyarellenes klérust és taní­tókat képezzenek. (Úgy van! Ügy van!) Hogyha e tekintetben a nemzetiségek nem felelnek meg az általános kivánalomnak, méltóztassék a t. kormánynak erélyes kézzel belenyúlni ebbe- a

Next

/
Oldalképek
Tartalom