Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-386
414 886. országos ülés 1894. november 23-án, pénteken. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A zárdák segélyezése, betegek ápolásáért 4.618 forint. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A budapesti gyermekkórház-egyesület segélyezésére 5.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A budapesti önkéntes tűzoltó-egylet segélyezésére 5.000 forint, Ováry Ferencz! Óváry Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk,' Zaj. Elnök csenget.) Mindnyájunk előtt ismeretesek azon katasztrófák, melyek az utolsó években különösen sűrűen érték hazánkat a napról-napra megújuló tűzesetek által. (Halljuk! Halljuk!) A kezeim között levő országos statisztikai hivatal kimutatása szerint a szorosabb értelemben vett Magyarországon — Horvát-SzlaYonországok nélkül —- az 1883. év elejétől az 1892 ik év végéig 103.000 tűzeset fordult elő, évenkint 13—14 millió forintnyi kárt okozván, melyből a biztosító társulatok útján csakis 5—6 millió forint téríttetett meg, évenkint tehát megsemmisült 8 millió forintnyi nemzeti vagyon. Minthogy pedig alegutóbbi két esztendőben az arány határozottan rosszabbra forchílt, igen természetes, hogy a tűzveszély károsítja az államot is, s ez okból ezt minden tőle telhető eszközzel kevesbíteni kötelessége. Ha vizsgáljuk ezen gyakori tüzeknek keletkezési és terjedési okait, ha keressük orvosszereit, közelfekvő körülményekben igen könynyen megtalálhatjuk. (Helyeslés.) A t. ház engedelmével leszek bátor ezzel a kérdéssel foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) A gyakori tüzek keletkezési és terjedési okai: a tűzrendészet teljes elhanyagoltsága; a hibás építkezések, a vízhiány, a tűzoltó szerek hiánya, vagy alkalmatlan volta, a tűzoltóságok tökéletlensége. Lássuk ezeket egyenként, és mutassuk ki lehetőleg orvolási módjukat is. A tűzrendészet teljes elhanyagoltsága kitűnik onnan, hogy előírt tűzrendőri és gyárszemlék nem ejtetnek meg, és ha panasz folytán meg is lesz tartva, a meghozott rendelet nem hajtatik végre, mert nincs kellő ellenőrzés. Tűzrendőri eljáráshoz, tűzvizsgálathoz a tűzoltó parancsnokságot nem hívják meg. A hatóságok közegei a tűzrendészethez nem értenek, tehát nem is foglalkoznak vele. Telepengedélyezéseknél, gyárépítéseknél a tűzoltói véleményt a tűzbiztonságot illetőleg nem kérik ki. Községekben a tüzelést, a vízkészlet tartását, a gőzgépek felállítását szakszerűen senkisem ellenőrizi; házak között csépelnek, pajták mellett főznek, nyílt helyen tüzelnek és dohányoznak ; az udvarokon felhalmoznak szénát, szalmát, boglyát, rőzsét; kályhacsöveket kivezetnek az eresz alá s több efféle történik, — és mindezt nem látja senki! Nem akarom ezzel azt mondani, hogy mindenütt a hatóságok erélytelensége lenne ennek főoka, azonban nem egy esetről tudjuk, hogy a szakértő tanácsadó hiánya volt az, a mi őket az intézkedésben fentartotta, mert nemcsak, hogy nem értenek hozzá, de rá sem érnek a tűzrendészetnek annyi időt szentelni, mint a mennyit ez megkíván. Alkosson tehát minden törvényhatóság tűzrendészeti szabályrendeletet záros határidő alatt, — sok vármegyének csak e század elejéből eredő szabályrendelete van, - és hajtsa azt azonnal végre. A kormány pedig ügyeljen, hogy ezen szabályzatok lehetőleg egyöntetűek legyenek. E czélból legbiztosabb, ha megalkotja a tűzrendőri törvényt. Az építkezések hiányossága azonnal szembe ötlik, a mint egy község vagy város határát átlépjük. Igen kevés helyen van a kor és a hely igényeinek megfelelő építésrendőri szabályrendelet; pedig ha ebben benfoglaltatnék, hogy az utczákon, a házak közé elő fák ültetendok; a házak egymástól tűzfalak által elválasztandók; új házak építésénél és nagyobb javításoknál kivétel nélkül a tűzbiztos fedések alkalmazandók; ha benfoglaltatnék, hogy minden lakosztálynak szilárd kéménynyel kell bírnia; hogy a padlás az épület belsejétől tűzbiztosan elválasztandó ; mindenesetre rendkívül megapasztatnék a tűzesetek száma. Elodázhatatlan követelmény tehát, hogy minden törvényhatóság alkosson azonnal építésrendőri szabályrendeletet s gondoskodjék annak szigorú betartásáról, végrehajtásáról. A vízhiány nagy, az 1888-iki kormányrendelet idevágó szakasza sem lett végrehajtva, a legtöbb tűzvész azért nem volt lokalizálható, mert vízhiány uralkodott. Pedig ha a ttízrendészeti kormányrendeletnek ide vonatkozó szakaszai keresztül vitetnének, azon intézkedések, melyek ott lerakva vannak, megtartatnának, ha meg volna a kellő ellenőrzés, mindenesetre erről kellően volna gondoskodva. A tűzoltó-szerek elégtelenek, és igen sok helyen a gépek rosszul vannak megválasztva, s van eset arra, hogy egy kis községben, hol arra abszolúte szükség nincs, nagyon nagyok a gépek, másutt, a hol nagyra volna szükség, igen kis gépet választottak maguknak, mert azon községeknek, a melyek ezen gépeket beszerezték, szakértő tanácsadók nem állván a hátuk mögött, nem tudták magukat tájékozni, hogy milyen gépeket szerezzenek be. Van rá eset, hogy megelégedtek múlt századbeli rossz fecskendővel, sőt látjuk, hogy daczára annak, hogy
