Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-386
3Sfí. országos ülés 18M. november 2:1-An, pénteken. 407 hogy önálló működésre tehessenek szert; mert úgy a bakteriológia, mint a tudomány és a fertőző betegségek természetének kutatása állandó, beható és egészen odaadó tudományos munkálkodást igényel. Csak az képes egyszeri! bakteriológiai vizsgálatot is teljes megbízhatósággal tenni, a ki évek során át ezekkel a dolgokkal gyakorlatilag és tudományosan foglalkozik, s ennélfogva kiváló fontosságúnak tartom, hogy nálunk egy ily intézet mielőbb felállíttassák. (Általános helyeslés.) Mihelyt az előtanulmányokkal tisztában leszek, ez iránt is póthitellel fogok a t. házhoz fordulni, (Helyeslés.) abban a reményben, hogy azt is megadni méltóztatnak ; mert a haszon, a mi ebből az országra háramlik, az a szellemi tőke, az a növekedés, melylyel ezen az űton Magyarország gazdagodik, bizonyára sokszorosan meg fogja fizetni azokat az anyagi áldozatokat, a melyekbe egy ily intézet felállítása kerül. (Általános helyeslés.) Szó volt ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a gyermekek halandóságáról is, és kétségtelen, hogy Magyarországon a gyermekhalandóság igen nagymérvű, nagyobb fokú, mint másutt. Ne ringassuk azonban magunkat, t. képviselőház, azon reményben, hogy sikerülni fog valaha a gyermekhalandóságot arra a százalékra leszállítani, a melyben az más szerencsésebb fekvésű országokban van. Mert sajátságos okok gyakorolnak befolyást a gyermekhalandóságra. Nemcsak a klima, a mint azt Péchy Tamás t. képviselőtársam mondotta, hanem a statisztika tanúsága szerint a gyermekhalandóság a tengerpartokon a legkisebb, ott pusztul el a gyermekek legkisebb százaléka. És minél inkább távolodunk el a tengerpartoktól, minél kontinentálisabb fekvésű valamely más ország, annál nagyobb a gyermekhalandóság. Ezen a bajon tehát segíteni nem tudunk. De ha nem is érhetünk el, t. ház, ideális állapotokat, azért mégis nagyon sokat tehetünk. Méltóztassék csak azt venni, hogy Magyarországon egyedül a difteritiszben évenkint körülbelül 60.000 gyermek betegszik meg, melyből eddig 43°/o halt el, holott a szérummal eddig tett tapasztalás szerint a halandóság 12—13°/o-ra leszállítható, és így évenkint mintegy 20.000 gyermek életét fogjuk megmenteni. Egy másik oka nagy gyermekhalandóságunknak, a mely közegészségügyi állapotainkra általában, de különösen a gyermekhalandóságra nagyban visszahat: népünknek az ország igen sok vidékén alacsony fokon álló kulturális fejlettsége. (Igazi Ügy van! a jobboldalon.) A hol a nép maga oly szegénységben él, a hol oly primitívek a lakás- és táplálkozási viszonyok, ott sem a körorvosok, sem a gyógyszertárak szaporítása, sem más efféle eszközökkel az állapotokon javítani képesek nem leszünk, mert a legjobb, a mit tehetünk, az, hogy azon gyermekeknek elegendő táplálékot nyújtsunk. Erre nagyobb szükség van, mint minden egyéb intézkedésre. Nem mondom, hogy a többi nem szükséges, de az elsőrendű szükség az volna, hogy a gyermekek jól legyenek táplálva. Ezért kárba veszett fáradságnak tartom azt a munkát, a melynek Issekutz Győző t. képviselő úr magát alávetette, a midőn a körorvosok száma és a körorvosi állások betöltése között és a járvänyhalandóság között az egyes vármegyékben bizonyos arányt igyekezett kiszámítani. Ismeretes dolog, t. ház, hogy a körorvosi állások ott nincsenek betöltve, a hol a községek szegénységük miatt a körorvost kellő fizetésben részesíteni nem képesek. Már pedig a járványok a szegény vidékeken teszik a legnagyobb pusztítást. A két dolog ugyanegy okból származik. Nem a körorvosok csekély száma miatt pusztít a járvány, hanem azért, mert a vidék szegény, és ugyanezért nincsenek ott körorvosok is. Azon példák, melyeket a t. képviselő úr felhozott, azért sem bírnak bizonyító erővel, mert — sajnos — a legtöbb járvány ellenében tulajdonképen orvosszerünk nincsen, és mindazon intézkedések, a melyeket a járványok terjedése ellen tehetünk, túlnyomó részben csak profilaktikus természetűek, mind csak oda irányúinak, hogy a járvány tovább ne terjedjen. A körorvosi fizetések, t. képviselőház, nem állnak oly rosszul, a mint azt itt sok oldalról ecsetelték. T. képviselőház! A közegészségügyi állapotokról szóló múlt évi jelentésemnek 106. lapján a körorvosi állások száma és a körorvosok illetménye részletesen fel van tüntetve. Hasonló kimutatást az ezidei jelentésbe csak azért nem vettem fel, mert e tekintetben változás alig van; és nem akartam idei jelentésemet oly adatokkal terhelni, melyeket már a múlt évi jelentésben felvettem. Ha ezen kimutatást kezünkbe veszszuk, azt látjuk, hogy nem áll az, hogy a legtöbb törvényhatóságban a körorvosi fizetés 300 forintot sem ér el, hanem meggyőződhetünk először arról, hogy az összes községi és körorvosi állomások száma 1657, és ezeknek összes illetménye 877.653 forint; a miből kitűnik, hogy a körorvosok átlagos fizetése 530 forint. Ha pedig veszszuk az egyes törvényhatóságokat, megtaláljuk, hogy Abaujban a körorvos illetménye 750 forint, Aradmegyében 500, Bács-Bodrogban 540, Barsmegyében 500, Békésmegyében 530, Brassóban 770, Csíkmegyében 860, Gömörmegyében 600 forint s így tovább. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház figyelmét, de ebből is méltóztatik látni, hogy a körorvosok fizetése nem fényes