Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-381
262 38 1- országos Illés 1894. november 17-én, szombaton. mint magyar király szerepeljen akkor is, midőn nincs az országban, s hogy ne csak osztrák császár, hanem magyar király is legyen, akár itt az országban van, akár nincs*. (Helyeslés jobbfelől.) Azután később : (Olvassa .) »Ezen sarkalatos elvek azok, a melyek iránt a további tárgyaláBok folynak, s melyek, ismétlem, ha nem is arra fognak vezetni, a mit én politikai felfogásommal nem tartok megegyeztethetőnek, hogy elkülönítsük az udvartartást, hogy egy belső berendezésében önálló, elkülönített udvartartást létesítsünk, — mert ezt politikailag meg nem engedhetőnek és igen veszélyesnek tartanám, hisz akkor azon befolyások, a melyek kivetkőztethetik ezen udvartartást belső jellegéből, a melyek azt azután csakugyan a fejedelmet befolyásoló politikai tényezővé tehetik, lehet, minálunk nem érvényesülhetnek, de érvényesülhetnek másutt, a hová ellenőrzési jogunk ki nem terjed«. Ily értelemben nyilatkoztam én, t. képviselőház, és ezen politikai Ígéretemnek első részét be is váltottam, a mennyiben, ha jól tudom, múlt év deczember elején vagy november végén az erre vonatkozó legfelsőbb elhatározás a t. házzal közöltetett. Ezen kívííl tárgyalások tétettek folyamatba, és ma már be is vannak fejezve, hogy azon teendők, melyek akár közjogi, akár adminisztratív természetűek és az udvartartás körébe nem tartoznak, kiválasztassanak és a magyar kormány hatáskörébe utasíttassanak. Másodszor itt tett ígéretemnek megfelelő!eg, szükségesnek tartom, hogy ő Felségének belső háztartása Magyarországon állandó képviselettel ruháztassák fel. Ezen állandó képviselet minősége 8 hatásköre iránt a tárgyalások folyamatban vannak és az elvi megállapodások erre nézve már r nagyrészt létesültek is. (Helyeslés jobbfelől.) Úgy tüntetni tehát fel a dolgot, mint ha én csak ígértem volna, nem tartom jogosultnak. (Helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő úr beszédének azon kifejezését, mintha én ámítottam volna: egyszerűen vissza kell utasítanom, mint a valóságnak és a tényeknek meg nem felelőt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő úr maga is utal arra, hogy ez egy 350 éves kérdés. Azonban csak igen rövid két év választ el azon időtől, hogy én itt ezen a helyen vagyok s ezen rövid idő alatt is eredményeket tudok felmutatni, mert tisztáztam ezen nehéz kérdés első részét. (Úgy van! a jobb oldalon.) Engem tehát ezért elismerés illet, nem pedig azon gáncsoló hang, (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) a melyet a t. képviselő úr használt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én terminusokhoz kötött Ígéreteket ily kérdésekben, a melyeket simán, minden tekintet figyelembe vételével és alaposan kel! megoldani, a melyeknek egyes részletei igen hosszas és beható tanulmányokat igényelnek, sohasem tettem, ma sem teszek s terminusokhoz kötni magam nem engedem. Hogyha valaki politikailag vállalkozik erre: ám álljon elő, de én ily ígéretet nem tettem és most is csak azt Ígérem, hogy ezen elvek szerint fogok eljárni s legjobb igyekezetem szerint fogom azokat érvényesíteni. (Helyeslés jobbfelől.) Hogy ezen elvek nem felelnek meg azoknak, a miket Ugron Gábor képviselő úr kíván, ez iránt a t. képviselő úr tisztában lehetett; mert hiszen nem általános frázisokban beszéltem, hanem egész őszinteséggel és határozottsággal nyilatkoztam e tárgyban. (Úgy van! jobbfelől.) Pázmándy Dénes képviselő úr felemlíti a császári ház miniszterének kérdését. Én — úgy tudom — • ebben a kérdésben is nyilatkoztam, de nyilatkoztam nem csak itt, hanem nyilatkoztam azon felterjesztésben is, .a melyet az udvartartásra vonatkozólag tettem. Én ebben határozattan kiemeltem, hogy a császári ház minisztersége nem közös ügy, hogy ez külön megbízás, mely a mi közjogunkkal nincs semminemű összeköttetésben; sőt kijelentettem, — ha jól emlékezem — hogy ezt magánjellegű megbízásnak tekintem. Es már e szempontból is semmit sem látok abban, hogy egy közös funkczionárius ruháztassák fel ezen czímmel és bizassék meg ezen teendőkkel, a melyeknek nagyrésze különben is olyan, hogy diplomácziai tárgyalásokat igényel, és így a legtermészetesebben a közös külügyi miniszter által látható el. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) A mi a gárdakérdést illeti, megvallom, hogy ennek kapcsán a kétfejű sassal ellátott czímernek máig sem jártam utána. Erről én csak anynyit tudok, hogy a gárdának a ruházata a korábbi években határoztatott meg és az változatlanul tartatott fenn históriai eredetiségében. (Úgy van! a jobboldalon.) A mi a gárdának Budapestre való átvételét illeti, én ezt sem ígértem soha. Én azt mondottam, hogy ez megfontolandó lesz. Az volt ebben a kérdésben álláspontom, hogy majd akkor, ha a királyi várlak ki fog építtetni, mert ha a gárdát ide hozzuk, akkor azt el is kell helyezni, a gárdának egy detachementját Budapestre kell rendelni; de az égés-; gárdát nem hoznám le, mert én azon elvet akartam érvényesíteni, hogy ő Felsége ne csak akkor legyen magyar király, a midőn itt van, hanem akkor is, a mikor az országon kivűl tartózkodik. Ez volt álláspontom a gárdára nézve. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi a t. kédviselő úrnak a jogszolgáltatásra és a marsalli hivatal hatáskörére vonatkozólag tett észrevételeit illeti, határozottan ki-
