Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-380
248 380. országos ülés 1894. november 16-án, pénteken. hozás szellemében akkor, ha a törvényhozás megszavaz valamit azon Mezemben, hogy az a gabonára úgy fog alkalmaztatni, mint korábban, annak ellenére cselekedtem volna. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsőbalon. Zaj halfelöl. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Ivánka Oszkár: Kijátszása a törvénynek! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ha ez kijátszása a törvénynek, nagy mulasztást követett el a képviselő úr, hogy 1882. óta tíírte ezt a kijátszást. (Tetszés jobbfelöl.) Mert az a rendelet, a melyre a képviselő úr hivatkozott, 1882-ben adatott ki és változatlanul fentartatott. Én tehát csak azon csodálkozom, hogy a t. képviselő urak 13 álló esztendeig ezt soha megjegyzés tárgyává nem tették, és egy ilyen, az 50-es évek óta változatlanul fentartott (Zaj. Elnök csenget.) és így alkalmazott szabályt most rögtönösen akarnak törvénytelennek nyilvánítani és megváltoztatni. (Zaj. Nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: A másik megjegyzésem az volt, t. ház, midőn kimutattam az őrlésnek nagymérvű emelkedését, kimutattam azt, hogy az őrlés, gondolom, a 70- es évektől kezdve a budapesti malmokban 7 x /2 millió métermázsa gabonára — és nem lisztre — s a vidéki malmokban ugyanannyira szaporodott fel. Ha itt paralellát akarunk vonni s a megőrölt mennyiséget összehasonlítjuk a behozott mennyiséggel, akár kikészítés végett, akár pedig vámmentesség mellett behozott mennyiséggel, arra az eredményre fogunk jutni, hogy a mostan őrölt mennyiséget összehasonlítva a most behozott mennyiséggel, a korábbi és mai állapot között valami nagyobbmérvíí emelkedés nem mutatkozik. Ez volt az én tételem. (Úgy van! Ügy van! jóbbfelől.) Polónyi Géza képviselő úr azután a kikészítés! eljárás folytán egy közbeszólásomra azt jegyzi meg, hogy ő a csalást hazafiságnak soha sem tekintette. Igen szép, hogy a t. képviselő úr ilyen locus communist szükségesnek tartott felhozni; de az én reám nem vonatkozhatik; mert nagyon természetesen meg nem engedett és szerződéseken nem alapuló kedvezmények igénybe vételét én sem tartom helyesnek, alkalmazhatónak. A német birodalom iránt azonban a mi álláspontunk nem az volt, és soha sem ismertem el én, és a kormány sem ismerte el soha azt a tételt, hogy ha mi kikészítés végett román gabonát ide behozunk s ezt a gabonát azután Németországba kiviszszük, hogy ezt proveniencziája révén Németország azután visszautasíthatja. A mi álláspoLtunk Németország irányában az volt, hogy miután a vámszerződés szerint minden, a szabad forgalomba kerülő gabona mérsékeltebb vámtétel mellett oda bevihető, ennélfogva követeltük, hogy igenis, ezt a gabonát is, mely a feldolgozás, a kikészítés által már nem tekinthető olyannak, mint a mely nem képezi a szabad forgalom tárgyát, engedjék meg bevinni a mérsékeltebb vámtétel mellett. Ez volt tehát a mi álláspontunk, a miben semmi titkos dolog, semminemű kivételes kedvezmény, semmi kijátszása a szerződésnek nincs, hanem ez az általunk következetesen elfogadott és azután érvényre is juttatott jogi álláspont volt. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak mellékesen említem meg, t. ház, hogy a kérdésnek tiszta megítéléséhez, egy közvéleménynek alapos megalkotásához részemről is hozzájáríüjak, azt, hogy nem a budapesti malmoknak kivételesen adott kedvezményről van itt szó. Bernáth Dezső: Hát a vidéki malmok? Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Minden malom kivétel nélkül ugyanazon módon, ugyanazon feltételek mellett igénybe veheti, a mint ma Í3 24 vidéki malom veszi igénybe ezt a kikészítési eljárást. Bernáth Dezső: A szállítási kedvezményt ? Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Erre nézve is állapíttattak meg különleges kedvezmények. Emlékszem arra, nem tudom, micsoda eset alkalmából történt, hogy a tarifa-bizottság tanácskozásában részt vettem, midőn a budapesti malmok azt panaszolták, hogy a vidéki malmok részére viszonylag nagyobb szállítási kedvezmények engedélyeztettek, mint a budapestiek részére. Pedig a közgazdasági helyzet megítélésénél nem lenne figyelmen kívül hagyandó az, hogy a budapesti malmok nehezebb és költségesebb viszonyok közt termelnek, mint a vidékiek, úgy hogy merem mondani, a szállítás tekintetében is meglehetős egyformán bánt el a kereskedelmi miniszter úr úgy a budapesti, mint a vidéki malmokkal. Még egy vád hozatott fel t. ház, hogy az ellenzár alatt itt levő román búzának nagy készlete, minthogy akkor bocsáttatik piaczra, mikor az illető kereskedőnek tetszik, nyomasztólag hat az árakra. Hát jöjjünk egy kissé tisztába, mennyi ez a zár mellett itt levő idegen búzakészlet; mert magam is azt hiszem, hogy ha itt valami óriási mennyiségű idegen búzakészletek volnának ellenzár alatt, ezek bizonyos viszonyok között az árakra nagyon emelőleg bizony nem hatnának. De akkor is talán fenn kellene tartanunk ezt az intézkedést bizonyos óvatosságok mellett, mert hiszen mi egész kereskedelmi politikánkat a
