Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-379

226 379. országos ülés 1894. november 15-én, csütörtökön. mazó lisztet, nem engedték meg azt a visszaélést, hogy a román búzával kevert magyar liszt a tiszta magyar liszt czége alatt adassék el a börzén. De t. miniszter úr, itt van a Németországgal kötött szerződés. Tessék meggyőződni róla, nem így van-e. Nekünk a legtöbb kedvezményes viszonyunk lévén Németországgal, a német vámhivatalok, a mint észrevették, hogy a magyar búza lisztjébe román liszt van keverve, az autonóm tarifát kezdték reá alkalmazni; s akkor mit csináltak a magyar malmok ? Hivatalosan kimutatták azt, hogy ők egy szem román búzát sem kevertek beléje. (Élénk derültség a bál- és szélső baloldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Azért olyan hazafias ez a felszólalás! (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Én a csalást sohasem tartottam hazafias dolognak, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és a hazafiságom engem abszolúte nem gátol abban, hogy kimutassam itt a t. képviselőház előtt azt, hogy a malmok visszaéléseket követtek el (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) a magyar gazdaközönség rovására. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Itt van a kezemben a statisztikai évkönyv, a melynek az első betűtől az utolsóig való felolvasásával, illetőleg a számadatok felsorolásával a t. házat untatni nem akarom. (Halljuk! Halljuk!) Mit mondott a t. pénzügyminiszter úr a többek között? Rátérek majd a többi érveire is. Azt mondja: ezen őrlési engedélyt mégis fenn kell tartani, mert ha ezt fenn nem tartjuk, akkor tekintettel arra, hogy 1893-ban 75 millió métermázsát őröltek a budapesti malmok, 75 métermázsát a vidéki malmok, ez összesen 15 millió métermázsa finom liszt, a melynek fogyasztási piaezrt nálunk nem lévén, ha a malmok nem tudnak román búzát behozni, kénytelenek lesznek 22—25 százalékkal üzletüket redukálni. A hivatalos statisztika nem terjed ugyan 1893-ig, csak 1892-ig, de ez is föl fogja világosítani az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy ezen 1893. évre vonatkozó adatába csak egy kis tévedéske csúszott be, tudniillik a t. miniszter úr a búzát nézte lisztnek. (Derültség balfelöl.) Mert egészen más a liszt-quantum, mint a búza-quantum. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: A budapesti malmok által őrölt gabonamennyiséget értettem! Polónyi Géza: A t. pénzügyminiszter úr szó szerint azt mondotta, hogy 15 millió métermázsa liszt produkáltatik, — itt van a napló a kezemben, — a melyből hét és fél millió esik a budapesti, hét és fél millió pedig a vidéki malmokra. A tény pedig az, hogy a statisztikai adatok szerint 1892-re visszamenve — nem akarom részletezni a dolgot, itt van mind a tizenként budapesti malom statisztikája — az összes felőrölt gabonamennyiség 6 millió 69 ezer métermázsa volt, az ebből nyert liszt pedig 4,572.000 métermázsa, vagyis ha a t. pénzügyminiszter úr meg fogja nézni a többi adatokat, azt fogja találni, különösen egy adatot ajánlok szíves figyelmébe, itt van a statisztika összeállítása ezen őrölési engedély folytán a közös vámterűletekre behozott, a magyar területre behozott és avisszkivitellel lerótt mennyiségekről, hogy a mig például 93-ban az összbebozatal mennyisége, az őrölési engedély révén, az összes gabona-behozatal 2,158.372 métermázsa, addig ugyanezen a réven a visszkivitel, vagyis az őrölési engedély igénybe vételével, a külföldre kivitetett 965.980 métermázsa. Tehát ezen statisztika is bizonyítja azt, a mit különben Magyarországon már mindenki tud, hogy az őrlési engedélylyel behozott gabonából tényleg ezen adatok szerint is több mint egy millió métermázsa maradt a magyar piaczon fogyasztásra. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Jelenti ez azt, hogy azon rossz román búzát, a mely a sikértartalom szempontjából nem versenyezhet a mi búzánkkal, nem arra használják fel, hogy külföldre kivigyék, és a kikészítési eljárás eredményét a mi közvagyonosodásunk javára kihasználják, hanem felhasználják arra, hogy termés idején kartellekbe állnak, (Igaz! Ügy van! a bal-és szélsőbalon.) és a szabad-raktárak igénybevételével a vámhitelezésnek egy évig és azon túl való kiterjesztése mellett itt tartják raktáron a román búzát és spekulálnak arra, hogy kartellben lévén, majd őrlik akkor, mikor a gazda a legnagyobb szükségben van, vagy egyáltalában nem vásárolnak és mesterségesen lenyomják az árakat. (Ügy tan ! a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, hogy ez mennyire így van, azt megint hivatalos statisztikai adatokkal leszek bátor kimutatni; kimutatom azt, hogy a román búzából készült liszttel űzött visszaélés oly mértékben sújtja nemcsak a gazdaközönséget, de még a fogyasztó közönséget is, a mi még közegészségügyi okokból is helytelen politika. Mert ez az állam, mely a világon a legjobb búzát termeli, ki van téve annak, hogy rossz lisztből egyék kenyeret, (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és azonkívül ki van téve annak, hogy a t. pénzügyminiszter úr előáll, hogy hiszen az egész dolog micsoda tulajdönképen ? Itt tulajdonképen tekintettel arra, hogy a román búzából 70°/o lisztre adatik meg a vámkedvezmény, csakis 5°/o prémiumról van szó, mert a malmok jobb be-