Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-379
379. országos ülés 189é. november 15-én, csütörtökön. 227 rendezés mellttt öt százalékkal több lisztet tu 1nak produkálni. T. ház! Ez egyszerűen nem áll, mert az, hogy mennyi lisztet produkál a malom, az attól függ, hogy milyen lisztet akar produkálni. Már most a t. pénzügyminiszter urnak azon számadatai, melyek a legfinomabb, a makaróni liszt előállítására vonatkoznak, itt semmikép figyelembe nem vehetők, mert oly malmot nem fog találni, mely román búzából fog makaróni lisztet csinálni, hanem figyelembe veendők azon statisztikai adatok, melyek a nagy átlagban fogyasztott lisztre vonatkoznak. És itt találni fog a t. pénzügyminiszter úr egy tételt, melylyel jó lesz foglalkozni. Ugyanezen statisztikai évkönyv szerint az a budapesti gőzmalom, mely első helyen áll technikájával, 1,010.000 métermázsa búzából 774 ezer métermázsa lisztet produkál, tehát voltaképen 77°/o prémiumot élvez a 70°/o al szemben, ha román búzát importál; és a mit a t. pénzügyminiszter úr különös figyelmébe ajánlok, az az, hogy ne feledje el, hogy a liszt mellett még korpa is van. É •* ez lényeges szerepet játszik e dolognál. Ha e gőzmalom az 1.010.000 métermázsa gabonából 774.000 métermázsa lisztet, 222.000 métermázsa korpát termel, összesen 5 /iooo-ed rész az, mely a liszt perditäjaként veendő számításba. Már most mi történik? Ez a gőzmalom 70°/o liszt mellett kap egy métermázsáért 1 frt 50 krnyi vámrestitucziót. Ez az 8 első előnye. Ezt a vámot egy é/en át legálisan, kamatmentesen élvezi. Ez a második prémium. De most jön a korpa. Ezt a 22°/o korpát vámmentesen használja fel. De ezt nem is használja itt fel, mert nem bolondult meg, hanem Hamburgba szállítja, a hol 93 krajezárnyi árdifferenczia áll fenn a budapesti és hamburgi piacz között a korpára nézve. És természetes is, hogy oly államban, mint a mienk, a hol annyi zöld és szárított takarmány van, az erötakarmányra való átmenetel, különösen mivel a mesterséges takarmánynyal is elég visszaélést tíznek, — a mire különösen rátérek, — nincs annyi korpára szükség, mint ott, a hol ily zöld és szárított takarmányokat nem termesztenek. Méltóztassék tehát ezt is a t. pénzügyminiszter úrnak számba venni. De hogy az eredményekkel beszámoljak, méltóztassék már most figyelembe venni, hogy mik a financziális eredmények ? Annak igazolására, hogy az őrlési engedély kizárólag a budapesti malmok által zsákmányol tátik ki nemcsak a gazdaközönséggel, de most már a fogyasztó közönséggel szemben is itt vannak a statisztikai adatok. 1894. évi augusztus hóról szól azon kimutatás, a mely a kezeim közt van, mint a fővárosi statisztikai hivatal által kiadott munkálat, a melyben azt találjuk, hogy 1894. évi augusztus havában júliusra visszamenőleg a gabonaár búzában volt a budapesti piaezon 7 frt 2 kr,, a mi, — azon időre a román búzát 5 frt 50 krral véve fel, ha keverésről van a szó, átlagbanbeszélve, hogy tudniillik egyforma mennyiséggel kevertetik a magyar búza román búzával, — 6 frt 25 kros átlagos búzaárakat ad. Már most mi volt a lisztnek az ára? (Zaj) Méltóztassanak meghallgatni, mert ezek érdekes adatok. Igaz, hogy detail, kilogrammonkénti fogyasztásról van szó, a hol még a közvetítésnek is jut bizonyos százalék, de nem nagy, mert a bizományi százalék alig számbavehető. Mit találunk, t. ház, ezen a téren? Találjuk azt, hogy ugyanakkor, mikor a búzának ára 6 frt 25 kr., ugyanazon időben az asztali dara átlagos ára 14—20 frt közt váltakozik, a finomabb b. osztályú liszté 14—18 frt közt, a lángliszté 12—14 frt közt, az első osztályú zsemlyeliszté 11 — 13 frt és a másodosztályú zsemlyeliszté 5—12 frt közt váltakozik, átlagok átlagával számítva, vagyis az összes lisztárak átlagát véve. Ugyanazon időben a liszt ára a budapesti piaezon, midőn a búza 6 frt 25 kr., átlagosan véve 11 frt. Már most, t. képviselőház, ha méltóztattak figyelemmel lenni arra, a mit az előbb már kimutattam, hogy egy métermázsa búzából 77°/o liszt állíttatik elő nagy átlagban, a kereskedelmi liszt szempontjából, akkor méltóztatik látni a kombinácziót az árak tekintetében, hogy milyen reláczióban állunk. De most méltóztassék megnézni még a sütemények árát. Ugyanazon időben, hogy ne untassam a t. képviselőházat, (Halljuk! Halljuk !) a sütemények átlagára, vagyis az átlagok átlaga, — mert az a bizonyos makaróni liszt, melyről tegnap a t. pénzügyminiszter úr megemlékezett,(Halljuk! Haltjuk!) métermäzsánként 80 frt, — mondom, az átlagok átlagát véve 6 frt 25 kr. búzaárak mellett a liszt ára 11 frt, a sütemények ára pedig 25—26 frt között váltakozik. Már most, t. képviselőház, ha ennek a pénzügyi eredményeit keressük, azt is megtaláljuk: ugyanazon időben, midőn a magyar gazda öntermelési költségeit többé már meg nem kapja, midőn uzsora-kamatokra szorulva tartja fenn családját, ugyanazon időben, 1893-ról átlagosan, ugyanezen statisztikai adatok szerint ki van mutatva minden budapesti gőzmalomról egyenként, hogy mind nyereségre dolgozott; a Pannónia malom, habár nem is adott osztalékot, de az is nyereségre dolgozott és átlagosan a gőzmalmok 15°/o dividendát adtak, a budapesti gőzmalom« pedig önmaga 25°/o dividendát fizetett. (Mozgás a szélső baloldalon.) Azt fogja mondani a t. pénzügyminiszter úr . . . Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Dehogy mondom! Polónyi Géza I ... De mondotta is teg29*
