Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-378

378. országos ülés 1894. norember lá-én, szerdán. 201 ebből, hogy az első hat tétel mindegyikéről — az indokolásban ezitálva van — külön tör­vény rendelkezik, hogy a pénztári készletek e czélra felhasználtassanak. A mármaros-sziget­kőrösmezei határszéli vasútra vonatkozó első részletről szintén törvény rendelkezik; a többi részletekről az 1893- és 94-iki költségvetések tár­gyalása alkalmával odanyilatkoztunk, hogy ezt a kérdést tárgyalás alá vonattuk, hogy a fen­maradó összeget is a pénztári készletekből kí­vánjuk fedezni. Következik a kamatozó pénztári jegyek be­váltására fordított nyolczmillió forint. Azl89i-iki expozémban megmondottam, hogy mivel ezek­nek forgalomba bocsátása épen a pénztári kész­letek kiegészítése végett engedélyeztetett, külön törvényhozási felhatalmazás nélkül is jogosítva érzem magamat a pénztári készleteket ezekapasz­tására felhasználni. Az 1892. évben a forga­lomból bevont lánezhid-elsőbbségi kölcsönre vo­natkozólag a 93-ikí költségvetés tárgyalása alkal­mával nyilatkoztam és az áj állami hidak léte­sítése iránti előterjesztésemben szintén megem­lítettem, hogy ezeket be fogom a pénztári kész­letekből vonni. Végűi a valutaczélokra fordított összegek direkt törvény rendelkezésein alapúinak. Az állam­vasutaknál a beruházásokra fordított összeg rész­ben direkt törvény rendelkezésén alapúi, a 7,500.000 frt pedig, a melyet most fordítunk beruházásokra, és 2,500.000 frt, a melyet víz­szabályozási czélokra fordítunk, oly kiadások, a melyeket itt bejelentettünk, és a melyek a bizott­ságban és a plenumban is tárgyaltattak, és a melyekre nézve a ház előleges jóváhagyásának kinyerése után most már csak formaazerű meg­hatalmazást kérünk azért, hogy a pénztári kész­leteknek egészében való mikénti felhasználását kimutathassuk. Azt hiszem tehát, t. képviselőház,^ hogy attól nincs mit tartanunk, hogy itt egy nem rendszeres gazdálkodás előjelei mutatkoznának, vagy mintha itt a törvényhozás hozzájárulása nélkül nagy kiadások teljesíttetnének. Hitelnyil­vántartásunk általában úgy van berendezve, hogy minden túlkiadásról, minden előirányzatnélküli kiadásról a t. képviselőháznak negyedévről­negyedévre maga az állami számszék tesz jelen­tést, úgy, hogy ez magában garaneziát nyújt arra, hogy ilyenektől félni nem kell. Itten a ház­ban valaki mellőzni akarta ezen jelentések tár­gyalását, azt mondván, hogy felesleges negyed­évről-negyedévre minden eltéréssel foglalkozni, és akkor épen én voltam az, a ki azt mondot­tam, hogy ha talán feleslegesnek is látszik ez, tartsuk meg azt a biztosítékot, a mely a tör­vényhozás ellenőrzési jogának úgyszólván kény­KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. szerű gyakorlását vonja maga után, (Helyeslés jobb felől.) Vannak azonban egyes oly kiadások, me­lyekre szintén nagy összegeket fordítottunk és a melyek az előterjesztett javaslatba nem illesz­tettek be. így pl. a nyugoti marhafajok nagyobb mérvű behozatalára a törvényhozás felhatalma­zása nélkül fordítottunk — ha jól emlékszem — félmillió forintot, azért, mert a múlt esz­tendei konstellácziók olyanok voltak, hogy nyu­goti marhafajokat páratlan előnyös feltételek mellett lehetett nagyobb mennyiségben meg­szerezni és ezt a kedvező alkalmat nem akartuk elmulasztani, hogy nagyobb mérvű import által az állattenyésztésnek nagy impulzust adjunk. Másodszor egy igen jelentékeny összeget, — hogy kerek számban beszéljek, — 1,200 000 forintot fordítottunk az állattenyésztés érdekében egy más czélra, t. i. a ragadós tüdőiob kiirtására. Itt sem kértünk formaszerű felhatalmazást, mert különben is oly kiadással állottunk és állunk szemben ma is, hogy még csak approximative sem tudjuk megmondani, hogy e betegség gyö­keres kiirtása számszerűleg mily összegbe fog kerülni. Remélem, hogy az e czélra előlege­zett 1,200.000 forintnál több igényeltetni nem fog. De ha azt látom, hogy az eddigi munká­latok daczára a ragadós tüdőlob jelenségeivel ismét találkozunk, kénytelen leszek az e czélra szükséges eszközöket megajánlani, hogysem a formaszerinti felhatalmazás kérése által bekövet­kezhető késedelem miatt magának a czélnak tel­jes elérését veszélyeztessük. Ezek azonban oly hitelek, t. ház, a melyeket szintén negyedévről­negyedévre számszerű jelentés alapján kimuta­tunk és a zárszámadásban tüzetesen indokolunk, és előzetesen be is jelentettünk, eltekintve attól, hogy külön törvény intézkedik a kárpótlásnak megadása iránt. Hogy teljesen kimerítsem azt az álláspon­tot, a mely a pénztári készleteknek hováfordí­tására vonatkozik, bátor vagyok még meg­jegyezni, hogy ezen törvény nem említi fel a főváros szabályozására előlegezett összegeket, a melyek azonban meg fognak térülni s így csak átfutó jellegűek, csak előlegeknek tekinthetők s külön törvényen alapúinak. Mindezek alapján a t. képviselő úr azon aggályát, mintha itt újabb intézkedésre lenne szükség, nem oszthatom. Nem oszthatom a t. képviselő úrnak ugyan­ezen törvényjavaslat tekintetében felhozott másik aggályát sem. 0 t. i. megjegyzés tárgyává teszi azt, hogy a tisza-szegedi kölcsön és a regale­papirok a duzzadó financziákkal szemben a pénztári készletek kiegészítésére felhasznál­tattak. Ez, t. ház, a dolog természetében fekszik, A tisza-szegedi kölcsön oly kölcsön, a mely 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom