Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-378
378. országos ülés 1894. norember lá-én, szerdán. 201 ebből, hogy az első hat tétel mindegyikéről — az indokolásban ezitálva van — külön törvény rendelkezik, hogy a pénztári készletek e czélra felhasználtassanak. A mármaros-szigetkőrösmezei határszéli vasútra vonatkozó első részletről szintén törvény rendelkezik; a többi részletekről az 1893- és 94-iki költségvetések tárgyalása alkalmával odanyilatkoztunk, hogy ezt a kérdést tárgyalás alá vonattuk, hogy a fenmaradó összeget is a pénztári készletekből kívánjuk fedezni. Következik a kamatozó pénztári jegyek beváltására fordított nyolczmillió forint. Azl89i-iki expozémban megmondottam, hogy mivel ezeknek forgalomba bocsátása épen a pénztári készletek kiegészítése végett engedélyeztetett, külön törvényhozási felhatalmazás nélkül is jogosítva érzem magamat a pénztári készleteket ezekapasztására felhasználni. Az 1892. évben a forgalomból bevont lánezhid-elsőbbségi kölcsönre vonatkozólag a 93-ikí költségvetés tárgyalása alkalmával nyilatkoztam és az áj állami hidak létesítése iránti előterjesztésemben szintén megemlítettem, hogy ezeket be fogom a pénztári készletekből vonni. Végűi a valutaczélokra fordított összegek direkt törvény rendelkezésein alapúinak. Az államvasutaknál a beruházásokra fordított összeg részben direkt törvény rendelkezésén alapúi, a 7,500.000 frt pedig, a melyet most fordítunk beruházásokra, és 2,500.000 frt, a melyet vízszabályozási czélokra fordítunk, oly kiadások, a melyeket itt bejelentettünk, és a melyek a bizottságban és a plenumban is tárgyaltattak, és a melyekre nézve a ház előleges jóváhagyásának kinyerése után most már csak formaazerű meghatalmazást kérünk azért, hogy a pénztári készleteknek egészében való mikénti felhasználását kimutathassuk. Azt hiszem tehát, t. képviselőház,^ hogy attól nincs mit tartanunk, hogy itt egy nem rendszeres gazdálkodás előjelei mutatkoznának, vagy mintha itt a törvényhozás hozzájárulása nélkül nagy kiadások teljesíttetnének. Hitelnyilvántartásunk általában úgy van berendezve, hogy minden túlkiadásról, minden előirányzatnélküli kiadásról a t. képviselőháznak negyedévrőlnegyedévre maga az állami számszék tesz jelentést, úgy, hogy ez magában garaneziát nyújt arra, hogy ilyenektől félni nem kell. Itten a házban valaki mellőzni akarta ezen jelentések tárgyalását, azt mondván, hogy felesleges negyedévről-negyedévre minden eltéréssel foglalkozni, és akkor épen én voltam az, a ki azt mondottam, hogy ha talán feleslegesnek is látszik ez, tartsuk meg azt a biztosítékot, a mely a törvényhozás ellenőrzési jogának úgyszólván kényKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. szerű gyakorlását vonja maga után, (Helyeslés jobb felől.) Vannak azonban egyes oly kiadások, melyekre szintén nagy összegeket fordítottunk és a melyek az előterjesztett javaslatba nem illesztettek be. így pl. a nyugoti marhafajok nagyobb mérvű behozatalára a törvényhozás felhatalmazása nélkül fordítottunk — ha jól emlékszem — félmillió forintot, azért, mert a múlt esztendei konstellácziók olyanok voltak, hogy nyugoti marhafajokat páratlan előnyös feltételek mellett lehetett nagyobb mennyiségben megszerezni és ezt a kedvező alkalmat nem akartuk elmulasztani, hogy nagyobb mérvű import által az állattenyésztésnek nagy impulzust adjunk. Másodszor egy igen jelentékeny összeget, — hogy kerek számban beszéljek, — 1,200 000 forintot fordítottunk az állattenyésztés érdekében egy más czélra, t. i. a ragadós tüdőiob kiirtására. Itt sem kértünk formaszerű felhatalmazást, mert különben is oly kiadással állottunk és állunk szemben ma is, hogy még csak approximative sem tudjuk megmondani, hogy e betegség gyökeres kiirtása számszerűleg mily összegbe fog kerülni. Remélem, hogy az e czélra előlegezett 1,200.000 forintnál több igényeltetni nem fog. De ha azt látom, hogy az eddigi munkálatok daczára a ragadós tüdőlob jelenségeivel ismét találkozunk, kénytelen leszek az e czélra szükséges eszközöket megajánlani, hogysem a formaszerinti felhatalmazás kérése által bekövetkezhető késedelem miatt magának a czélnak teljes elérését veszélyeztessük. Ezek azonban oly hitelek, t. ház, a melyeket szintén negyedévrőlnegyedévre számszerű jelentés alapján kimutatunk és a zárszámadásban tüzetesen indokolunk, és előzetesen be is jelentettünk, eltekintve attól, hogy külön törvény intézkedik a kárpótlásnak megadása iránt. Hogy teljesen kimerítsem azt az álláspontot, a mely a pénztári készleteknek hováfordítására vonatkozik, bátor vagyok még megjegyezni, hogy ezen törvény nem említi fel a főváros szabályozására előlegezett összegeket, a melyek azonban meg fognak térülni s így csak átfutó jellegűek, csak előlegeknek tekinthetők s külön törvényen alapúinak. Mindezek alapján a t. képviselő úr azon aggályát, mintha itt újabb intézkedésre lenne szükség, nem oszthatom. Nem oszthatom a t. képviselő úrnak ugyanezen törvényjavaslat tekintetében felhozott másik aggályát sem. 0 t. i. megjegyzés tárgyává teszi azt, hogy a tisza-szegedi kölcsön és a regalepapirok a duzzadó financziákkal szemben a pénztári készletek kiegészítésére felhasználtattak. Ez, t. ház, a dolog természetében fekszik, A tisza-szegedi kölcsön oly kölcsön, a mely 26