Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-378

^92 ^78. országos ülés 1894. november 14-én, szerdán. Hogy reklám lenne-e ez a »Nemzet«-nek,'vagy nem, azt nem tudom. Thaly Kálmán: Az akadémia is hozzá szólna ahhoz. Gr. Batthyány Tivadar: Én nem akarok a »Hazánk«-nak reklámot csinálni, megcsinálták már azt azzal a pucsesal, (Malijuk! Halljuk!) de mégis igen kérem t. képviselőtársamat, hogy méltóztassék a «Hazánk» mai számát, vagyis^egyik közleményét elolvasni. (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Ebben, t. ház, ki van mutatva,hogy egyik vármegye részéről hivatalos borítékban, pláne portómentesen küldözgették szét nem ugyan a ^elűzethet, de egy másik kormánypárti lapot. (Felkiáltások johbfelöl: Melyiket ?) Elnök : Csendet kérek. Gr. Batthyány Tivadar: A »Magyar Ujság«-ot. Ez már talán inkább a közigazgatási hatóságok törvényellenes eljárása lenne, mert hogy a portómentességet használják fel arra, hogy egy kormánypárti, vagy akármilyen más pártbeli lapot küldözgessenek szét, az hiba, de az is hiba, hogy a közigazgatás egyáltalán politikával foglalkozik. Ezeket akartam e kérdésben a t. ház figyelmébe ajánlani. Áttérve már most felszólalásom tulajdon képeni tárgyára, azt hiszem, a t. ház nekem is meg fogja engedni, hogy az általános parlamenti szokást követve, ne csupán szorosan a költségvetéssel foglalkozzam, hanem hogy kitérjek az általános politikai helyzetre, hogy némely kérdésben a törvényhozás és a kormány teendőire nézve nyilatkozzam, másrészt pedig a t. kormány néhány politikai ténykedését bírálat tárgyává tegyem. Előre bocsátom azonban, hogy a költségvetés számszerű összeállítását nagyjában és egészében helyeslem. Vannak egyes tételei a költségvetésnek, a melyekhez nézetem szerint szó fér, ezekre nézve nem fogjuk elmulasztani sem én, sem bizonyára többi képviselőtársaim sem, hogy a részleteknél megjegyzéseinket megtegyük, hanem pár szóval említést akarok tenni a t. ministerelnök urnak, mint pénzügyminis térnek néhány reformtervezetéről. A mi a hitelműveleteket illeti, azokra nézve a miniszter úr expozéjáben röviden nyilatkozott. Azt hiszem, hogy azokkal majd akkor lesz időszerű foglalkozni, midőn azok konkrét előterjesztések alakjában lesznek a ház előtt. Van azonban egy kérdés, mely az egész országra nézve oly fontossággal bír, hogy arról pár szóval mégis említést kell tennem; értem az adóreform kérdését. Azt hiszem, hogy sokkal nagyobb egyhangúsággal üdvözli az ország a t. kormányt, ha egy igazán jó adóreformot fog keresztül vinni, mint hogyha más, u. n. liberális reformokkal boldogítja az országot. Hogy minő lesz az adóreform, ezt én természetesen nem tudom, de óhajtom, hogy az igazságos, hogy annak kezelése egyszerű legyen, és hogy a t. kormány által már is proklamált elv: a progresszív adórendszer tényleg keresztül is vitessék. Megvallom, hogy ha sztrikte a liberalizmus doktrínái szerint veszszük a kérdést, talán nem járunk el helyesen a progresszív adórendszer életbeléptetésénél, mert az inkább szocziális irányú törekvés. De én nem tekintek a jelszavakra, hanem arra, hogy mi szükséges és helyes az országra nézve és ezen szempontból a proressziv adórendszert örömmel üdvözlöm és azon reményemet fejezem ki, hogy az egész adóreformmal, a mely ezen rendszerre lesz fektetve, itt tényleg mielőbb foglalkozni fogunk. Két dolgot azonban az adóreformra nézve már most legyen szabad előterjeszteni. Az egyik az, hogy bár mondják, hogy ultramontán és nem tudom micsoda törekvéseket bujtatnak az agrárius törekvések alá, tény mégis az, hogy mezőgazdaságunk óriási pangásban sínylődik, valóban kritikus helyzetbe jutott és ily körülmények közt még a pro-gresszivitás czégérét felhasználva sem szabad a mai földadót bármely irányban és bárkire nézve a jelenleginél magasabb összegben megállapítani, mert ezt a föld el nem birja. (ÍJgy van! balfelöl.) Ugron Gábor: Sőt le kell szállítani, annál is inkább, mert utóvégre vannak más adózási források is, a melyekből a szükségleteket pótolni lehet. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Hozadéki adót lehetetlen is progresszívvé tenni! Az abszurdum ! Gr. Batthyány Tivadar: Igen jól tudom, de a progresszivitást mégis figyelmébe ajánlom egy szempontból. (Halljuk! Halljuk ',) Majd mindjárt rájövök erre a szempontra, hogy igenis lehet alkalmazni és figyelembe venni a progresszivitás egy bizonyos nemét, és ez az adóleszállítás a legalsóbb osztályokra nézve s erre különösen akarom a t. ház figyelmét felhívni, t. i., hogy a kis emberek létminimumának megadóztatását egy bizonyos mérsékelt arányban leszállítsak. Megvallom, theoreticze legjobban szeretném, ha ennek a létminimumnak, ennek a legcsekélyebb vagyonnak, a milyen pld. egy zsellérház, egy darab földecske, a mely ugyan az illető szegény embernek birtoka, de nem ebből él, hanem más kereset után, mondom, legjobban szeretném, ha ennek a létminimumnak teljes adómentességet lehetne adni. De nem álltatom magamat azzal, hogy ezt a mai pénzügyi viszonyok közt keresztül lehetne vinni, hanem igenis ezen progresszivitásban fekvő elvet anynyira érvényre emelhetjük, hogy a megélhetési