Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-378

378. országos ülés 1894. november lá-én, szerdán. j[g3 minimumra nézve, bizonyos adókedvezményeket adjunk. Azt hiszem, ez nagyobb nehézségekbe nem fog ütközni. Különben egy konkrét példával bátorkodom ezt illusztrálni. Itt van az ittadó. Ha jól tudom, az útadóról szóló törvény megállapítja, hogy az útadó-maximum a földadó 10 perezentje és megállapítja a minimumot 1 frt 50 krban. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Három napszám! Gr. Batthyány Tivadar: (Zaj. Halljuk.') Ez átlag 1 frt 50 kr. Megeshetik, hogy olyan emberek, a kik összesen sem fizetnek 1 frt 50 kr. adót, hanem sokkal kevesebbet, például 50, 60, 70 krt, mégis útadó ezímén kötelesek 1 frt 50 kit fizetni, holott a törvényben a földadó 10°/o-a van, mint minimum, megállapítva; ezek tehát 80-tól egész 100°/o-kal fizetnek a 10°/o-nál töbhet, Ezt csak példaképen hozom fel arra nézve, hogy igen is szükséges és azt hiszem, lehet is a kis emberek, a szegényebb néposztály adózásánál bizonyos könuyítéseket behozni. A mi az adókérdéseket illeti, még csak egy pontra nézve kívánok felszólalni s ez a tőzsde-adó behozatala. Nagy örömmel hallottam és üdvözlöm a kormánynak azt a tervét, hogy a tőzsde-adót nálunk is mielőbb be akarja hozni. Ma, midőn a szucziális kérdések, a társadalmat felforgató tendencziák napról-napra fokozódnak, azt hiszem, nekünk is foglalkoznunk kell e kérdésekkel is és szembe kell néznünk velük, mert a nép nagy rétegében a jogosság látszatával biró, vagy mondjuk ki egészen nyíltan, jogos panaszokat hallunk és én a munkáslapokban is igen sokszor olvastam, mint panaszt, hogy minő igazság az, hogy midőn a törvényhozás a jogegyenlőséget hirdeti az országban, ime, van egy társadalmi osztály, még pedig a legvagyonosabb osztályok egyike, a tőzsdelátogatók osztálya, mely adót nem fizet. Ezzel szemben megvallom, igen örvendek, hogy a t. pénzügyminiszter úr a tőzsde-adó behozatalát tervezi. (Perczel Dezső alelnök elfoglalja as elnöki széket.) Csak arra kérem, hogy ne tárgyaltassa hosszasan e törvényjavaslatot különféle ankétekkel, hiszen ismeretes a kérdés, nem olyan komplikált. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: A legkomplikáltabbak egyike! Gr. Batthyány Tivadar: Bocsánatot kérek, nem hiszem, hogy olyan komplikált legyen, hogy talán még egy-két évig kelljen felette tanakodni; különben máshol már rég megoldották. Nem azt mondom, hogy holnap nyújtsa be, de olvastam, hogy ankétezni fognak és csak arra kérem, ne nagyon húzza-halaszsza az ankétezést. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. -Különben tagadásba veszem azt, a mit bizonyos oldalról állítanak, (Halljuk!) hogy a tőzsde-adó ártalmára lenne serdűlő kereskedelmünknek Ha Európa minden nyugoti államában, sőt talán keleti államokban is be lehetett bizonyos formában ezt az adórendszert hozni, azt hiszem, szegénységi bizonyítványt állítanánk ki a mi kereskedelmünknek, ha azt mondanók, hogy egy enyhe formájú tőzsde-adó behozatalát az el nem birná. (Helyeslés bal felől.) Említettéin már az előbb is a szocziális kérdéseket. Hát, t. ház, igen jól emlékezem, hogy ezelőtt még 2 — 3—4 évvel Magyarországon az az általános felfogás uralkodott, hogy nálunk a szoeziálizmusnak tere nincs, és a kik a szoeziálizmussal foglalkoznak, azokra azt mondták, hogy azok az urak rémképeket látnak s lehetetlen veszélytől féltik Magyarországot. Nos, t. ház, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy mindazok, a kik a szocziálizmus veszélyétől Magyarországot nem féltették, nagyon csalódtak, mert különösen az utolsó két év azt bizonyítja, hogy Magyarország ép oly fogékony a szocziális forradalmi eszmék terjesztésére, mint bármely más állam. (Úgy van! bal felől.) Nálunk speczialiter két alakban létezik és terjed napról-napra a szocziálizmus. (Zaj. Halljuk ! Halljuk! Elnök csenget.) Egyik a gyári munkások körében létező alakja. Igen kérem, ne hunyjunk szemet e kérdés előtt. A ki ezzel a kérdéssel kissé a helyszínén és közelebbről is foglalkozott, a mint magam is igyekeztem meggyőződni a szocziálizmus helyzetéről az országban, azt fogja találni, hogy itt a fővárosban ezrekre és ezrekre megy már azoknak száma, a kik az állam és társadalmi rend felforgatására törekednek; de nemcsak itt a fővárosban, hanem alig van nagyobb vidéki város, a hova be ne fészkelte volna magát, a hol szervezve ne volna ez a mozgalom. Ott vannak másodszor az agrárszocziálizmus mozgalmai. Ezek oly veszélyek, t. ház, a melyeket figyelmen kivííl hagyni nem lehet s ezekről itt a házban szólni kell, még ha az ember esetleg egy kis ódiumot is venne magára. (Helyeslés bal felől.) A múlt évben a ház azon oldaláról (a jobboldal felé mutat.) hoztam szóba e kérdést; most újból kötelességemnek tartom felhívni a t. kormányt és a t. ház figyelmét arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék, de necsak úgy, hogy egyszerűen zsandárokat küldjenek oda, a hol a baj már annyira felburjánzott, hogy nem csak izgatások, hanem zavargások is fordulnak elő. A zsandár igen szükséges, mikor zavargás van, de ha orvosolni akarjuk a kérdést, sokkal mészszebbre kell behatni. Nekünk egész kormányzatunk szellemébe kell belevinni azt az irányt, azt 25