Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-367
If 867. országos ülés 1894 ügyi kiadásokat, mert hisz ezek az azokkal kapcsolatos dologi és kezelési kiadásokkal nagyon természetesen csak az erre vonatkozó törvényjavaslat letárgyalása után lesznek számszerűen megállapítva. De mégis gondoskodnunk kellett olyan dologi kiadásokról, a melyekre szükségünk van már okvetlenül ezen év folyamán, úgy, hogy a közigazgatási bíróság akkor, ha az erre vonatkozó törvény megalkottatik, működését minden akadály nélkül megkezdhesse. Ezért fölvettünk házbérköltségek czímén 4000 forintot a rendes kiadások közé, és felszerelési és berendezési költségek czímén 27.000 forintot az átmeneti kiadások közé. A tárczák közül a belügyi tárcza rendes kiadásai 1,270.000 forinttal nagyobb összegben vannak előirányozva. Hoitsy Pál: Mire való ez, hiszen nem lesznek választások?! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök': Csendet kérek! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ezen előirányzat készítésénél az az elv vezetett bennünket, hogy addig is, mig az adminisztráczió reformja keresztül vitetik, gondoskodjunk mindazokról a költségekről, a melyek egy tökéletes adminisztráczió előfeltételét képezik; (Helyeslés a jobboldalon.) másrészt, hogy a közbiztonsági kiadásoknál a törvényhozástól kikérjük mindazokat a segédeszközöket, a melyek szükségesek arra, hogy a személy- és vagyonbiztonságnak minden körülmények és esélyek elleni biztosításáért garancziát vállalhassunk. (Élénk helyeslés.) A belügyi tárcza többszükségletének részletezésére- vonatkozólag felemlítem, hogy 43.000 forinttal emeltük a központi kiadásokat, mert az ügymenet folytonos fejlődése következtében a személyzetet mérsékelten növelnünk kellett. Növelnünk kellett az irodai szükségleteket. Babó Emil: És a rendelkezési alapot! Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: A rendelkezési alapot nem növeltük, az változatlan; legyen megnyugodva a t. képviselő úr! Ezenkívül az anyakönyvvezetésre való tekintettel egy központi osztály fölállításának költségeit is előirányoztuk a belügyminisztériumnál, azért, hogy az anyakönyveknek behozatala és ezé 1 szerű keresztülvitele megfelelően előkészíttethessék és ezen intézmény minden fennakadás nélkül legyen életbeléptethető. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyanerre vonatkozólag megjegyzem, bogy már az anyakönyvekkel járó kiadások fedezése végett ugyan e tárcza rendes kiadásainál külön czím alatt 275.000 forintot irányoztunk elő; a miből 63.000 forint a dologi kiadásokra, nagyobbrészt nyomtatványok elő. október 9-én, kedden. állítására esik, a többi pedig személyügyi kiadásokra, hogy a mennyiben a törvényhozás bölcsesége akként intézkedik, az anyakönyvvezetés intézményét az 1895. év folyamán életbe léptethessük. 212.000 forinttal emeltük a megyék dotáczióját. A múlt esztendőben a törvényhozás jelentékenyebb összeggel emelte a megyei dotácziót, melynek nagy része, merném mondani, kizárólag az illetmények javítására fordíttatott. Az adminisztráczió rendezettségének egyik mellőzhetlen előfeltétele, hogy megfelelő számú munkaszemélyzet álljon rendelkezésre és ezért addig is, míg az adminisztrácziót reformálni képesek leszünk, ezen okvetlenül szükséges munkaszemélyzetről kell gondoskodnunk a megyéknél, különösen pedig a szolgabírói hivataloknál. E végből iktattuk be a 212.000 forint költségemelkedést. 67.000 forinttal növeljük közegészségügyi kiadásainkat, részint a közegészségügyi adminisztráczió, részben pedig egyes gyógyintézetek fejlesztésére s igen kis részben oly fizetések szabályozása végett, melyek az általános fizetésszabályozás alkalmával figyelmen kívül hagyattak. 661.000 forinttal emeljük a közbiztonsági kiadásokat, minek oka egyrészt az, hogy a fővárosi rendőrség szaporításának költségei, melyek a folyó évre csak részben állíttattak be, most egészében kifejezésre jutnak a költségvetésben; másik oka pedig az, hogy a csendőrség létszámát 800-al szaporítandónak tartjuk. (Helyeslés.) Végűi a kisebb kiadásokról is megemlékezve, 10.500 forint van felvéve közjótékonysági kiadásakra és az általános közigazgatási költségek növelésére. A pénzügyi tárczának 9,144.000 forintot tevő több kiadásánál megjegyzem, hogy egyes tételeket apasztanom sikerűit. Jelesül 79.000 forinttal a sóköltségeket, a mi a szállítási költségekre esik. 59.000 forinttal apadt az állami jószágok kiadása, ezek állagának folytonos csökkenése folytán. Végül 19.000 forint esik a horvátországi út, híd- és révvám szükségletre és 57.000 forint a budapesti állami hidak szükségletére azért, mert a folyó évben olyan nagyobb tatarozásokat vittünk véghez, a melyek a jövő évben szükségesek nem lesznek. Ezen kisebb megtakarításoktól eltekintve, lényegesen emelnünk kellett más kiadásokat. Jelestíl a központi kiadásokat 74 ezer forinttal; ebből 36 ezer forint esik a nyomtatványokra. Az állami bevételek emelkedésével, nagyon természetesen, a nyomtatványkezelési költségek is mind nagyobbak lesznek, s minthogy ezek a pénzügyi tárczánál központosítva kezeltetnek e
