Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-367

If 867. országos ülés 1894 ügyi kiadásokat, mert hisz ezek az azokkal kapcsolatos dologi és kezelési kiadásokkal na­gyon természetesen csak az erre vonatkozó tör­vényjavaslat letárgyalása után lesznek szám­szerűen megállapítva. De mégis gondoskodnunk kellett olyan dologi kiadásokról, a melyekre szükségünk van már okvetlenül ezen év folya­mán, úgy, hogy a közigazgatási bíróság akkor, ha az erre vonatkozó törvény megalkottatik, működését minden akadály nélkül megkezdhesse. Ezért fölvettünk házbérköltségek czímén 4000 forintot a rendes kiadások közé, és felszerelési és berendezési költségek czímén 27.000 forintot az átmeneti kiadások közé. A tárczák közül a belügyi tárcza rendes kiadásai 1,270.000 forinttal nagyobb összegben vannak előirányozva. Hoitsy Pál: Mire való ez, hiszen nem lesznek választások?! (Mozgás. Halljuk! Hall­juk! a jobboldalon.) Elnök': Csendet kérek! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ezen előirányzat készí­tésénél az az elv vezetett bennünket, hogy addig is, mig az adminisztráczió reformja keresztül vitetik, gondoskodjunk mindazokról a költsé­gekről, a melyek egy tökéletes adminisztráczió előfeltételét képezik; (Helyeslés a jobboldalon.) másrészt, hogy a közbiztonsági kiadásoknál a törvényhozástól kikérjük mindazokat a segéd­eszközöket, a melyek szükségesek arra, hogy a személy- és vagyonbiztonságnak minden körül­mények és esélyek elleni biztosításáért garan­cziát vállalhassunk. (Élénk helyeslés.) A belügyi tárcza többszükségletének rész­letezésére- vonatkozólag felemlítem, hogy 43.000 forinttal emeltük a központi kiadásokat, mert az ügymenet folytonos fejlődése következtében a személyzetet mérsékelten növelnünk kellett. Nö­velnünk kellett az irodai szükségleteket. Babó Emil: És a rendelkezési alapot! Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: A rendelkezési alapot nem növeltük, az változatlan; legyen meg­nyugodva a t. képviselő úr! Ezenkívül az anyakönyvvezetésre való te­kintettel egy központi osztály fölállításának költségeit is előirányoztuk a belügyminisztérium­nál, azért, hogy az anyakönyveknek behozatala és ezé 1 szerű keresztülvitele megfelelően elő­készíttethessék és ezen intézmény minden fenn­akadás nélkül legyen életbeléptethető. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyanerre vonatkozólag meg­jegyzem, bogy már az anyakönyvekkel járó ki­adások fedezése végett ugyan e tárcza rendes kiadásainál külön czím alatt 275.000 forintot irányoztunk elő; a miből 63.000 forint a dologi kiadásokra, nagyobbrészt nyomtatványok elő­. október 9-én, kedden. állítására esik, a többi pedig személyügyi ki­adásokra, hogy a mennyiben a törvényhozás bölcsesége akként intézkedik, az anyakönyv­vezetés intézményét az 1895. év folyamán életbe léptethessük. 212.000 forinttal emeltük a megyék dotá­czióját. A múlt esztendőben a törvényhozás je­lentékenyebb összeggel emelte a megyei dotá­cziót, melynek nagy része, merném mondani, kizárólag az illetmények javítására fordíttatott. Az adminisztráczió rendezettségének egyik mel­lőzhetlen előfeltétele, hogy megfelelő számú munkaszemélyzet álljon rendelkezésre és ezért addig is, míg az adminisztrácziót reformálni ké­pesek leszünk, ezen okvetlenül szükséges munka­személyzetről kell gondoskodnunk a megyéknél, különösen pedig a szolgabírói hivataloknál. E végből iktattuk be a 212.000 forint költség­emelkedést. 67.000 forinttal növeljük közegészségügyi kiadásainkat, részint a közegészségügyi admi­nisztráczió, részben pedig egyes gyógyintézetek fejlesztésére s igen kis részben oly fizetések szabályozása végett, melyek az általános fizetés­szabályozás alkalmával figyelmen kívül ha­gyattak. 661.000 forinttal emeljük a közbiztonsági kiadásokat, minek oka egyrészt az, hogy a fő­városi rendőrség szaporításának költségei, me­lyek a folyó évre csak részben állíttattak be, most egészében kifejezésre jutnak a költségve­tésben; másik oka pedig az, hogy a csendőrség létszámát 800-al szaporítandónak tartjuk. (He­lyeslés.) Végűi a kisebb kiadásokról is megemlé­kezve, 10.500 forint van felvéve közjótékony­sági kiadásakra és az általános közigazgatási költségek növelésére. A pénzügyi tárczának 9,144.000 forintot tevő több kiadásánál megjegyzem, hogy egyes tételeket apasztanom sikerűit. Jelesül 79.000 forinttal a sóköltségeket, a mi a szállítási költ­ségekre esik. 59.000 forinttal apadt az állami jószágok kiadása, ezek állagának folytonos csök­kenése folytán. Végül 19.000 forint esik a hor­vátországi út, híd- és révvám szükségletre és 57.000 forint a budapesti állami hidak szükség­letére azért, mert a folyó évben olyan nagyobb tatarozásokat vittünk véghez, a melyek a jövő évben szükségesek nem lesznek. Ezen kisebb megtakarításoktól eltekintve, lényegesen emelnünk kellett más kiadásokat. Jelestíl a központi kiadásokat 74 ezer forinttal; ebből 36 ezer forint esik a nyomtatványokra. Az állami bevételek emelkedésével, nagyon ter­mészetesen, a nyomtatványkezelési költségek is mind nagyobbak lesznek, s minthogy ezek a pénzügyi tárczánál központosítva kezeltetnek e

Next

/
Oldalképek
Tartalom