Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-367
367. országos ülés 1894. október 9-én, kedden. f 3 czélra, nemkülönben más statisztikai mimkála toknak, különösen az egyenes adó-statisztikára vonatkozó előterjesztéseknek kinyomathatása végett, melyek igen költségesek, minthogy igen nagy számban kell azokat előállítani, a költségeket emelnünk kellett. A 74.000 forintnak 36 ezer forintot meghaladó része esik hivatali és irodai költségekre, különösen a díjnokok és kisegítő szolgák illetményeire, nemkülönben bérhelyiségekért fizetett házbérekre. Mert bátor vagyok megjegyezni, — a mi oly baj, melyen legközelebb segíteni kell, — hogy a pénzügyminisztérium és a hozzátartozó hivatalok ma tíz különböző épületben vannak elhelyezve, a mi tarthatatlan állapot és a kezelési költségeket rendkívül emeli s különösen a szolgák költségeinél igen sok — különben megtakard ható — kiadást idéz elő. 58 ezer forinttal emeltem a pénzügyigazgatóságok kiadásait és pedig azért, mert a fizetés-szabályozás alkalmával az az Ígéret tétetett, hogy a kisebb fizetésű fogalmazók és segédtitkárok közötti létszám fokozatosan ki fog egyenlíttetni s főleg azért, mert az újonnan felállított ungvári pénzügyigazgatóság költségei már most egészen jelentkeznek a költségvetésben és ezen kívül még egy fölállítandó pénzügyigazgatóság költségeire 6.000 forint átalányösszeget kellett felvennem. 78.000 forinttal növekszenek az adóhivatalok költségei, mert a horvát-szlavónországi adóhivataloknál a tisztviselők az illetékkezelés által túlságosan el lévén foglalva, a kisebb kezelési teendőkre segédszemélyzetet és díjnokokat kell alkalmazni, de ebből a többletből főleg 65 ezer ftorint arra esik, hogy több, jelesül tíz új adóhivatal felállítását veszem czélba, azért, hogy fokozatosan mindinkább képesek legyünk azt az elvet megvalósítani, hogy ott, a hol járásbírósági és szolgabírósági székhely van, az adópénztárakkéut működő adóhivatalok is mielőbb felállíttassanak. 144 ezer forinttal növeltem a pénzügyőrség kiadásait, és pedig azért, mert Fiúméban kénytelen vagyok a pénzügyőrség részére helyi pótlékot javaslatba hozni, minthogy az ottani drágasági viszonyok között megbízható pénzügyőröket a mai illetmények mellett kapni és megtartani alig lehet. De a jövedéki tárgyak szaporodása, különösen a fogyasztási adó alá eső gyárak szaporodása következtében az ellenőrző személyzetet is ki kellett rendelnem, és ezenkívül el kell készülve lennem arra is, hogy a fővárosban a fogyasztási adóvonal kijebb tétetvén, ez nagyobb ellenőrzést igényel, és azért h pénzügyőri legénységnek 200 fővel való szaporítását voltam kénytelen nem csak javaslatba hozni, hanem minthogy ily szükségletek az őszi campagneban állanak elő, mert hiszen a jövedék ellenőrzésének szüksége ilyenkor a legnagyobb ezen személyzet szaporítást, már a f. évre is kénytelen voltam a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében engedélyezni, (Helyeslés jobb felöl.) 364.000 forinttal emelkednek a fogyasztási adók kiadásai. Ebből a személyzeti kiadásokra egy igen jelentéktelen összeg esik, mert mindössze nyolezczal szaporítom a fogyasztási adóhivatali személyzetet a fővárosban a vámvonal kijebb helyezése következtében; másrészt azonban ismét a fogyasztási adók kezelésével és beszedésével járó költségek és jutalékok teszik szükségessé ezen magasabb összeg előirányzását, a melyben egyúttal 100.000 forintnyi többletet vettem fel a községek particzipácziójára is. 23.000 forinttal emelkednek a bélyegeknél a költségek, melyek tisztán az anyag előállítására szükségesek ; 766.000 forinttal a dohányügyi kiadások ; ebből 2,600 forin* a személyzeti illetményeknek, az alsóbb bér mellett alkalmazottak bérilletményének javítására esik, a többi mind üzemi kiadás és a nagyobb jövedelem folytán a nagyobb eladási jutalékkal, valamint a magasabb előállítási költségekkel van kapcsolatban, mert — a mint erre a bevételeknél leszek bátor viszsza térni — a bevételeket is jelentékenyen emeltük. Végül í 1.000 forinttal emeltem abányaigazgatoságok kiadását. Itt is e r yes oly fizetésjavításokat és béremeléseket vittünk keresztül, melyek a fizetésszabályozási törvény által külön szabályozásnak hagyattak fenn, de a leglényegesebb költségeket a zalatnai fémbeváltó hivatal igazgatási költségei okozzák, melyek eddig a kohót terhelték s ez által az aranytermények beváltási árát oly kedvezőtlenné tették, hogy ezen kohóhivatalnál az arany nem váltatott be. Az egyforma elbánás és az erdélyi aranybányászat érdekében szükségesnek tartottam a kohóbeváltási árakat kedvezőbbekké tenni, s így ezeket a kiadásokat a bányaigazgatóság terhére utaltam át. Ez tehát tulaj donképen átutalás és nem új kiadás. Vannak azután üzemi természetű kiadások ; Ilyenek: 48.000 forint a fémbáuyászatnál, 12.000 forint az állami nyomdánál, melyek azonban a magasabb bevételek által vannak ellensúlyozva. 37.000 forintnyi többletet irányoztam elő a zsilvölgyi kőszénbányászatra. E bányánál, mely jelenleg bérlet útján kezeltetik és 1896. végén állami kezelésbe fog visszakerülni, mellőzhetetlen — ha e nagy kőszénkincset ki akarjuk aknázni — oly feltárási munkálatokat megkezdése, a melyek okvetlenül szükségesek a végből, hogy e bánya megfelelően értékesíthető is legyen, akár úgy dőlne el a kérdés, hogy az állam j maga kezelje, akár úgy, hogy tovább is bérlet,
