Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-358

858. országos ülés 1894. június 22-én, péntekéit. 233 mint méltóztatott elfogadni, a miniszterelnök úr javaslata szerint, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. T. ház! Mielőtt átmennénk a napirendre, Prileszky Tádé kéyviselő úr jelentette, hogy a napirend előtt kivan szólni. Prileszky Tádé: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha egy pár perezre igénybe veszem figyelmét, kötelességmulasztás volna, ha egy felvidéki képviselő fel nem szólalna azon óriási csapás után, azon óriási árvizek okozta szerencsétlenségek közepette, melyre felhívom a képviselőház figyelmét, s melyre nézve kér­dést intézek a magas kormányhoz. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogom ecsetelni azokat, a mik tör­téntek; tudva vannak azok és nagy részben már hivatalossan is tudomásul vannak hozva. De méltóztassék megengedni, ha ily viszonyok közt azt látjuk, hogy Trencsén, Nyitra, Pozsony vármegyék oly óriási károkat szenvedtek, (Fel Máltások jobb felől: Árvamegye is!) az nem oly nagy mértékben, de ezek oly óriási károkat szenvedtek, hogy polgárok ezrei kenyér nél­kül vannak és nagy inség ott lesz, ha nem segítünk, ily viszonyok közt én, mint felvidéki képviselő, a felelősséget elvállalni képes nem vagyok. Ugyanazért azon tiszteletteljes ké­réssel járulok a t. házhoz, méltóztassék a kormánynak megadni mindazon eszközöket, melyek nélkülözhetetlenek és szükségesek, hogy az országos pénztárból folyóvá tétessenek azon összegek, melyek az ínségnek, ha nem is ele­nyésztetésére, de legalább némi enyhítésére fordítandók. Jól tudom, hogy a kormány eddig megtett mindent, a mi lehetséges volt. Magam láttam és tudom, hogy a pozsonyi katonai utászok és hidászok óriási erőmegfeszítéssel és buzgalom­mal dolgoztak és igen sokat mentettek meg. Mindezeket tudom, de ha most elmúlik a veszedelem, megmarad az mség és azt nekünk tűrni nem lehet, és azért azon alázatos kérés­sel fordulok a házhoz és a minisztériumhoz, hogy méltóztassék e tekintetben intézkedni. Hogy ma felszólaltam, ennek egyedüli oka az, hogy remélem, hogy a t. ház e tekintet­ben velem egyet fog érteni és ez nagy mérték­ben meg fogja nyugtatni azokat, a kik Ínség­ben sínylődnek. Kérem, méltóztassanak kérése­met teljesíteni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Herman Ottó képviselő úr kivan napirend előtt szólni. Herman Ottó: T. ház! Nem volt tudo­másom arról, hogy Prileszky Tádé t. képviselő­társamnak az a szándéka, hogy ő az árvizek által okozott károk ötletéből fel fog szólalni e házban és az ügyet a ház és a kormány fígyel­KKPVH. NAPLÓ. 189^—97. XIX, KÖTET. mébe fogja ajánlani. Nem tudtam, hogy ez be fog következni és magam szándékoztam ily irányban felszólalni. Most a magam és elvbará­taim nevében csak annyit jelenthetek ki, hogy Prileszky Tádé t. képviselőtársam kéréséhez mi ds csatlakozunk és ajánljuk az ügyet a kor­mány és a t. ház figyelmébe. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azon szomorú katasztrófa után, mely a fel­vidék egy részét sújtotta, csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy mihelyt mi an­nak tudomására jutottunk, a lehetőt megtettük arra, hogy a veszedelem megakadályoztassák és kisebbíttessék. Megtettük továbbá az intéz­kedéseket arra nézve is, hogy az illető vidé­keknek a legszükségesebb első segély nyújtas­sák. (Helyeslés.) Nagyon természetesen a kár­nak megállapítása és részletes felvétele után leszünk csak azon helyzetben, hogy a segély nyújtás módozatai és mérve iránt tüzetesebb intézkedéseket tehessünk. Bátor vagyok azonban megjegyezni, hogy bennünket azok az elvek vezérelnek, hogy elő­ször is a veszélynek tovább terjedése megaka­dályoztassák, másodszor, hogy a károsodott vidé­ken — a mi pénzügyi intézkedés — a közszol­gáltatások beszerzése felfüggesztessék, adó­leírások foganatba vétessenek; hogy intézkedés történjék, a mennyiben a kormány hatásköréhez tartozik, hogy az elpusztított területek még lehetőleg ezen gazdasági évben hasznosíttassa­nak, és hogy intézkedés történjék és segítség nyújtassák az iránt, hogy a gazdálkodás rendes menete azon a vidéken biztosíttassák. (Helyeslés.) Ma t. ház, midőn a bajnak első időszakát éljük, mint voltam bátor említeni, a segély­nyújtásnak sem módozata, sem mérve iránt még tüzetes tájékozással nem bírhatunk, és azért csak bátor vagyok jelezni, hogy a mennyiben, a mint előre látható, a költségvetésben rendel­kezésünkre bocsátott hiteleken túlterjedő anyagi segélyösszegeknek e baj elhárítására fordítása nélkülözhetetlen lesz, e hiteleknek bejelentése iránt később fogj kormány a szükséges intézkedéseket megtenni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Áttérünk a napirendre. Napirend szerint következik a pénzügyi bi­zottság 661. számú jelentése »egy képzőművé­szeti kiállítási épület létesítéséről és az erre szükséges költségek fedezéséről* szóló törvény­javaslat tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy maga a törvényjavaslat és a jelentés általánosságban olvasottnak tekintessék? (Helyeslés.) Olvasottnak tekintetik. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom