Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-357
222 ** 67 ' országos ülés 1894. június 20-án, szerdán. Az elnökségnek több jelenteni valója nincsen. Molnár Antal jegyző: Görgey Béla, az igazoló állandó bizottság előadója! Görgey Béla előadó: T. ház! Jelentem a t. háznak, hogy a Szepes vármegye gölniczbányai választókerületében f. é. június hó 5-én képviselővé választott gr. Csáky Lajos megbizó levelét az igazpló állandó bizottság megvizsgálta, és azt a törvénynek megfelelően kiállítottnak találta; ennek folytán nevezett képviselőt a szokásos 30 napi kérvényezési határidő nyilvántartása mellett igazolandónak jelentette ki. Elnök: T. ház! Az igazoló állandó bizottság gr. Csáky Lajos képviselőt a 30 nap fentartásával igazolván, nevezett képviselő úr a harmincz nap fentartásával igazolt képviselők jegyzékébe fog iktattatni; a mennyiben pedig a számarányokra való tekintettel az első osztályban vannak legkevesebben, abba osztjuk be. Molnár Antal jegyző: Fenyvessy Ferencz, a pénzügyi bizottság előadója! Fenyvessy Ferencz előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 661.) egy képzőművészeti kiállítási épületnek létesítéséről és az erre szükséges költségek fedezéséről szóló 645. számú törvényjavaslat tárgyában, azzal az alázatos kéréssel, hogy méltóztassék ezt a jelentést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és annak idején, lehetőleg mentől hamarább az osztályok mellőzésével tárgyalás végett kegyesen napirendre tűzni. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni, és az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzése iránt annak idején leszek bátor javaslatot tenni. Molnár Antal jegyző: Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 662.) a sörtermelés megadóztatására vonatkozó törvényes határozmányok részbeni módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 638.) tárgyában; továbbá ugyanennek a bizottságnak jelentését (írom. 663.) az 1891. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről szóló 579. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai között szótosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, és annak idején az osztályok mellőzésével leendő tárgyalásuk iránt lesz szerencsém a t. háznak javaslatot tenni. Fel fog olvastatni az indítvány- és interpellácziós könyv. Molnár Antal jegyző: Tiszteletteljelentem a háznak, hogy az indítványok könyvében újabb bejegyzés nincs. Elnök: Méltóztatnak tudomásul venni. Molnár Antal jegyző: Az interpellácziók könyvében a következő újabb bejegyzések vannak: 1894. június 20-iki kelettel Madarász József interpellácziója az 1893. évi október hó 14-iki kérdése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez;. Továbbá ugyancsak 1894. június 20-iki kelettel Polónyi Géza interpellácziója az esztergomi érseki javak bérbeadása tárgyában a vallás- és közoktatásügyig miniszterhez. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És végűi 1894. június hó 20-iki kelettel gróf Zichy Jenő interpellácziója a ház által 1893-ban tavaszkor a múzeumi könyvtári és vegyes múzeumi bizottság kiküldése tárgyában szintén a vallásés közoktatásügyi miniszterhez. Elnök: Az interpellálni kívánó képviselő urak az ülés végén teszik meg interpelláeziójukat. T. ház! Mielőtt áttérnénk a napirendre, illetőleg a mai napra kitűzött választások megejtésére, méltóztassék napirend előtt meghallgatni Herman Ottó képviselő urat, a ki szólni kíván. (Halljuk!) Herman Ottó: T. ház! Ha a gazdaközönség szempontjából valamikor a sors csapásairól lehetett beszélni, az idei tavasz és a most folyó nyár úgy, a mint a mai napig fejlődött, ezt mindenesetre jogosulttá teszi. Rendellenes időjárás, melynek szeszélyességét ma is érezzük mindnyájan, árvizek, s a rovarkárok egész sorozata bizonyos izgatottságot keltett az ország némely vidékén, kiváltkép az utóbbiak tekintetéből. Egész terűletek vannak, a hol a gazdaközönséget az u. n. hesszeni légy, Cecidomya destructor, garázdálkodása nagy nyugtalanságba ejtette. A földmívelési kormány állandó ostrom alatt van, és minthogy bizonyos fokig magam is szakszerűen foglalkozom ilyen dolgokkal, tőlem is számos felvilágosítást kértek. E kérdésekből világosan látom, hogy a gazdaközönségnek ezt illető nézetei sok olyat is tartalmaznak, a minek reális alapja tulajdonképen nincs. így azt hiszik, hogy a hesszeni légy ellen való védekezés a kormány hatalmában van akként, hogy bizonyos szerek alkalmazásával a baj fejlődésének útját állhatja. Ez talán indokolttá teszi, hogy itt némileg helyreigazítólag, útbaigazítólag és talán megnyugtalólag is egyet-mást elmondjak a tárgyról. Azt hiszem, sohasem árt, ha egy képviselőház
