Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-357

357. országos ülés 18M. oly bajokkal foglalkozik felvilágosítólag s ezért megnyugtatólag is, a melyek a nemzetnek egy nagy, főfontosságú hivatáskörót, a minő az or­szág gazdaközönsége, nyugtalanságba, aggoda­lomba ejtik. Mindenekelőtt legyen szabad kijelentenem, hogy a hesszeni légy Magyarországon nem új baj, nem új csapás. A hesszeni légy mindig megvan, épen úgy, mint a sáska, vagy csere­bogár, vagy bármi más rovar. A hesszeni légy bizonyos terűleteken és vidékeken rendesen az időjárás menetéhez képest lép fel kártékonyán, minthogy ezen állatoknál a kedvező időjárás is a szaporulati viszonyokra fejlesztő hatással bir. Természetes, hogy azok, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen állatoknak sza­porodását és fejlődését figyelemmel kisérhessék, sokszor azon benyomást nyerik, hogy új bajjal állanak szemközt. Az első, hogy konstatáljuk azt, hogy a hesszeni légy nem új dolog, hanem megvolt az egyáltalában Magyarországon, mióta hasonló bajokat a gazdaság szempontjából is figyelem­mel kísérünk. A második dolog az, hogy a meg­támadott gazda azt hiszi, hogy ezen bajnak vannak ellenszerei, gázok, porok, vagy mérgek, a melyek a baj ellen alkalmazhatók, a mi ezen állalnak végtelen picziségénél és óriási mennyi­ségénél fogva természetesen előre és teljesen ki van zárva. De azok, a kik a mezőgazdaság ilyformán megtámadott érdekeivel intézményileg foglalkoznak, azok az ilyen károk tanulmányo­zásánál a tapasztalás Útját követik, és az ebből folyó tanúiságok alapján a gazdasági eljárások módosítása útján küzdenek a hesszeni légy ellen. Megvan az a tapasztalati anyag, különö­sen Amerikában, a mely állam pedig a mező­gazdaság terén nem tűr semmi ideális irányt, hanem gyakorlati szempontból szokott kiindulni. Már rég megállapíttatott, hogy a hesszeni légy ellen, a mely óriási károkat okoz, csupán egy eljárás van, a mely valósággal eredniényre ve­zet, s ez áljárás nem szerekben, hanem mező­gazdasági eljárási módok alkalmazásában rejlik. így pl. általánosan szólva, mert a helyi viszo­nyokra különös tekintettel kell lenni, egyik eljárási mód a tarlóknak aratás után való felszántása, minthogy a légy jövő nemzedéke eb­ben rejlik, és a késői vetés is oly rendsza­bály, a mely legsikeresebben korlátozza a hesszeni légynek kifejlődését. Abszolút kipusztí fásáról nem beszélhetünk soha semmi körülmé­nyek között. Van még egy mód, a mely alkal­mazható, t. i. a vetésforgás, úgy, hogy a kalászos növények után kapás növények következzenek; de tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg a mező­gazdaság súlypontja a búzatermelésre van fek­tetve, s így a vetésforgásnak egész általános­juntus 20-án, szerdán. CJ23 > ságban való alkalmazása egyes vidékeken oly mértékben és módozatok között, a melyek sikerre vezessenek, alig gondolható. A védekezés mikéntje azonban tisztán tapasztalati feladat, mert mindenki be fogja látni, hogy azon módozatok, melyek a hesszeni légy ellen a Bácskában alkalmazhatók lesznek, nem alkalmazhatók a felvidéken már csak a talaj és klimatikus viszonyok különböző voltánál fogva sem. Itt tehát a dolog kísérleti tanulmányozásá­ról is lehet, sőt kell, hogy szó legyen, a mire nagy súlyt fektetek. Nekem nincs semmi kétségem az iránt, hogy interpelláczió esetén a földmívelésügyi miniszter, vagy mostani helyettesítője mindenesetre módot fog találni arra, hogy a hesszeni légy elterjesz­kedésének és fellépésének egész történeti vázla­tát a t. ház elé terjeszsze, és ez által meggyőzze a gazdaközönséget is arról, hogy itt nem új bajról, hanem az időjárás következtében meg­szaporodott bajról vau szó. A mi a második körülményt illeti, t. i. azokat a gazdasági fogá­sokat, a melyeket a hesszeni légy elhatalmaso­dásával szemben alkalmazhatunk, ez már magában véve egyet involvál: a tapasztalati módszer alkalmázasát, itt folyamodhatunk jó példához, mely fejlesztőleg hatott s melynek sikere a tanúlmányo • zásban és a tapasztalati tények gyakorlati alkal­mazásában gyökerezik, mely igazán klasszikus t. i. az amerikai példához. Kormányzatunk e példát követve, szervezte kebelében a rovartani állomást. Hogy ez a rovartani állomás már mostanáig is nemcsak a theória, hanem a gyakor­lat terén is tud sikereket felmutatni, erre nézve felhívom a t. ház emlékezetét, hogy a marokkói sáska ellen nagy hadjárat folyt, és a rovar­tani állomás vezetése mellett sikerűit ezt a bajt megfékezni. EÍ tagadhatatlan tény. De szük­séges, hogy ez a rovartani állomás a szükség­hez képest elhivassék a dolgozó asztal mellől, és odamenjen, a hol a bajok észlelhetők és az eszközök alkalmazhatók. Én igen nagy hibát látok abban, hogy ezen rovartani állomás büro­kratikus eljáráshoz van kötve, és inkább csak a dolgozó asztalnál adja a felvilágosítást és feleletet. Ott pedig, hol első sorban Magyar­ország specziális viszonyainak figyelembevéte­lével a helyszínén kellene tanulmányait foly­tatnia, hol ezeknek a tanulmányoknak csak úgy adhatja meg a szankcziót, ha kísérletileg meg­állapítja a baj természetét és annak orvoslási módját, ebben az irányban az állomás mindeddig nincs kellőleg felszerelve. Ép azért, mert itt fel­merültek azok a bajok, s mindenki látja, hogy csakugyan alkalmasak a gazdaközönség nyugal­mát megháborítani, sot valósággal óriási kár­tételt is okozni a raczionális eljárás tekinteté­ben, felhívom a t. kormány és a t ház figyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom