Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-355

355. országos ülés 1894. június 18-&n, hétfőn, f j f múlva megkétszereződik az emberiség, a föld kerekségének lakossága, és akkor nem lesz túltermelés, hanem lesz talán hiány. (Derültség.) Ilyen vigasztalás lehet ebben, de mi máról élünk holnapra, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bal oldalon.) mi földeinket mívelni, aztán minden tartozást becsületesen teljesítői akarunk, és mi ezért nem is kívánunk többet, mint jogosult érdekeink jogosult ngye!embevételét.f25fó«M%e5lés a bal- és szélső baloldalon.) Van egy másik nagy vigasztalás: csináljunk ipart, és menjünk Oroszországba; de maga a jelentés azt mondja: »Itthon a már is miudeu tért elfoglalt s fejlett osztrák iparral szemben mi saját iparunkat csak mesterséges támogatással s eszközök se gélyével vihetjük előbbre.« Ezen itthon csak mesterségesen támogatott ipar pedig állja ki a versenyt .íz osztrák fejlett iparral szemben, a francza és angol fejlett iparral szemben. Hacsak ez a mesterséges támogatás oly mérvű nem lesz, a minő meg nem engedhető, akkor én azt a vigasztalást el nem fogadom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja a jelentés, hogy lehetséges, hogy csak ausztriai ipar fog ott tért foglalhatni. En is azt hiszem, hogy lehetséges, hogy csak az ausztriai ipar fog tért foglalhatni, valószínűleg a mi iparunk kis mérvben, az osztrák ipar igen nagy mérvben. De ebben is megvan a jelentés szerint a vigasztalás: örvendjünk, ha az osztrák ipar megerősödik, ha Ausztriában a vagyonosodás emelkedik. Én örvendek azon, ha Ausztriában az ipar gyarapodik, és a vagyonosodás emelkedik, de nem azon az áron, hogy a mi mezőgazdaságunk szegényedjék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért én mindezek után a szerződést el nem fogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást, A kereskedelmi miniszter úr kíván szólani, (Halljuk! Halljuk!) Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: (Halljuk! Halljuk!) Ha összegezem azokat az érveket, melyeket Endrey és Bujanovics t. képviselő urak az előterjesztett egyezmény ellen felhoztak, akkor azokat két csoportba foglalhatom. Az egyik közjogi természetű ; ezekre Endrey képviselő úr hivatkozott, és ennek alapján a törvényjavaslatot már a függetlenségi és 48-as párt közjogi álláspontja szempontjából is visszautasítja azért, mert a bemutatott szerződés a közös vámterűlet alapján köttetett, és mert, nézete szerint, ez prejudikál Magyarország Önelhatározási jogának az Ausztriával kötendő vámszerződés tekintetében. Erre vonatkozólag, t. ház, én ma is csak azt jegyezhetem meg, a mit más hasonló szerződések és egyezmények tárgyalása alkalmával a közjogi momentumról megjegyeztem, hogy t. i, kereskedelmi viszonyainkat rendeznünk kell, és e rendezésnél nem indulhatunk ki ideálokból, nem vehetjük kiindulási alapúi a jövőnek bizonytalan alakulásait, hanem számolnunk kell a meglevő viszonyokkal, a fennálló törvényekkel és a gyakorlati politika követelményeivel, és ha ezekkel számolunk, akkor ma is a helyzetnek azon kényszere előtt állunk, ho'íy Oroszországgal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat egy, vagy más mó<lon rendeznünk és szabályoznunk kell. De a t. képviselő úr különösen azzal is argumentált az előterjesztett egyezmény ellen, hogy ez kilencz és fél évre köttetett, holott Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetség Í897. deczember 31-ig terjedő katálylyal van megállapítva. Ezt az érvet az egyezmény ellen nem fogadhatom el, mert az Oroszországgal kötött egyezmény határideje Magyarország abbeli elhatározási jogának, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokkal a maga kereskedelmi viszonyait miként akarja rendezni, egyáltalán nem prejudikál. Azt rendezni fogjuk annak idején, úgy, a mint azt saját érdekeink megkövetelik. De az Oroszországgal kötött ezen egyezmény, a mely nem is tarifaszerződés, hanem egyszerűen a legkedvezőbb elbánást biztosító szerződés, az ország elhatározási jogának nem prejudikál. (Helyeslés jobb felől.) Az érveknek egy másik csoportja, a melylyel az egyezmény visszautasítását a felszólalt képviselő urak indokolták, — és e tekintetben Bujanovics t. képviselőtársam teljesen találkozik Endrey Gyula t. képviselőtársammal, — különösen a mezőgazdasági érdekekre van fektetve, és azon többé nem szokatlan, nem is először hangoztatott, de nézetem szerint mindannyiszor alaptalanul hangoztatott váddal találkozunk- hogy a kormány feláldozza az ország mezőgazdasági érdekeit. A t. képviselő urak, a kik a maguk pártja nevében szólaltak fel. ez alkalommal épúgy, mint a romániai szerződés tárgyalása alkalmával, a mezőgazdasági érdekek kizárólagos apostolaiul tekintik és hirdetik magukat. Bujanovics Sándor: Nem áll! Soha! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: És különösen a mezőgazdasági érdekek szempontjából szólnak a szerződések ellen. Én, t. ház, sohasem helyezkedtem egy27*