Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-355

355. országos ülés 1894. június 18-&n, hétfőn, f j f múlva megkétszereződik az emberiség, a föld kerekségének lakossága, és akkor nem lesz túl­termelés, hanem lesz talán hiány. (Derültség.) Ilyen vigasztalás lehet ebben, de mi máról élünk holnapra, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bal oldalon.) mi földeinket mívelni, aztán minden tartozást becsületesen teljesítői akarunk, és mi ezért nem is kívánunk többet, mint jogosult érdekeink jogosult ngye!embevételét.f25fó«M%e5­lés a bal- és szélső baloldalon.) Van egy másik nagy vigasztalás: csináljunk ipart, és menjünk Oroszországba; de maga a jelentés azt mondja: »Itthon a már is miudeu tért elfoglalt s fejlett osztrák iparral szemben mi saját iparunkat csak mesterséges támogatással s eszközök se gélyével vihetjük előbbre.« Ezen itthon csak mesterségesen támogatott ipar pedig állja ki a versenyt .íz osztrák fejlett iparral szemben, a francza és angol fejlett iparral szemben. Hacsak ez a mesterséges támogatás oly mérvű nem lesz, a minő meg nem engedhető, akkor én azt a vigasztalást el nem fogadom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja a jelentés, hogy lehetséges, hogy csak ausztriai ipar fog ott tért foglalhatni. En is azt hiszem, hogy lehetséges, hogy csak az ausztriai ipar fog tért foglal­hatni, valószínűleg a mi iparunk kis mérvben, az osztrák ipar igen nagy mérvben. De ebben is megvan a jelentés szerint a vigasztalás: örvendjünk, ha az osztrák ipar megerősödik, ha Ausztriában a vagyonosodás emelkedik. Én örvendek azon, ha Ausztriában az ipar gyara­podik, és a vagyonosodás emelkedik, de nem azon az áron, hogy a mi mezőgazdaságunk szegényedjék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Ezért én mindezek után a szerződést el nem fogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést meg­nyitom. Folytatjuk a tanácskozást, A kereskedelmi miniszter úr kíván szólani, (Halljuk! Halljuk!) Lukács Béla kereskedelemügyi mi­niszter: (Halljuk! Halljuk!) Ha összegezem azokat az érveket, melyeket Endrey és Buja­novics t. képviselő urak az előterjesztett egyez­mény ellen felhoztak, akkor azokat két cso­portba foglalhatom. Az egyik közjogi termé­szetű ; ezekre Endrey képviselő úr hivatkozott, és ennek alapján a törvényjavaslatot már a függetlenségi és 48-as párt közjogi álláspontja szempontjából is visszautasítja azért, mert a bemutatott szerződés a közös vámterűlet alap­ján köttetett, és mert, nézete szerint, ez pre­judikál Magyarország Önelhatározási jogának az Ausztriával kötendő vámszerződés tekinte­tében. Erre vonatkozólag, t. ház, én ma is csak azt jegyezhetem meg, a mit más hasonló szer­ződések és egyezmények tárgyalása alkalmával a közjogi momentumról megjegyeztem, hogy t. i, kereskedelmi viszonyainkat rendeznünk kell, és e rendezésnél nem indulhatunk ki ide­álokból, nem vehetjük kiindulási alapúi a jö­vőnek bizonytalan alakulásait, hanem számol­nunk kell a meglevő viszonyokkal, a fennálló törvényekkel és a gyakorlati politika követel­ményeivel, és ha ezekkel számolunk, akkor ma is a helyzetnek azon kényszere előtt állunk, ho'íy Oroszországgal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat egy, vagy más mó<lon rendeznünk és szabályoznunk kell. De a t. képviselő úr különö­sen azzal is argumentált az előterjesztett egyez­mény ellen, hogy ez kilencz és fél évre kötte­tett, holott Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetség Í897. deczember 31-ig terjedő katály­lyal van megállapítva. Ezt az érvet az egyezmény ellen nem fo­gadhatom el, mert az Oroszországgal kötött egyezmény határideje Magyarország abbeli el­határozási jogának, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokkal a maga kereskedelmi viszonyait miként akarja rendezni, egyáltalán nem prejudikál. Azt rendezni fog­juk annak idején, úgy, a mint azt saját érde­keink megkövetelik. De az Oroszországgal kö­tött ezen egyezmény, a mely nem is tarifaszer­ződés, hanem egyszerűen a legkedvezőbb el­bánást biztosító szerződés, az ország elhatáro­zási jogának nem prejudikál. (Helyeslés jobb felől.) Az érveknek egy másik csoportja, a mely­lyel az egyezmény visszautasítását a felszólalt képviselő urak indokolták, — és e tekintetben Bujanovics t. képviselőtársam teljesen találko­zik Endrey Gyula t. képviselőtársammal, — különösen a mezőgazdasági érdekekre van fek­tetve, és azon többé nem szokatlan, nem is elő­ször hangoztatott, de nézetem szerint mind­annyiszor alaptalanul hangoztatott váddal talál­kozunk- hogy a kormány feláldozza az ország mezőgazdasági érdekeit. A t. képviselő urak, a kik a maguk pártja nevében szólaltak fel. ez alkalommal épúgy, mint a romániai szerződés tárgyalása alkalmával, a mezőgazdasági érde­kek kizárólagos apostolaiul tekintik és hirdetik magukat. Bujanovics Sándor: Nem áll! Soha! Lukács Béla kereskedelemügyi mi­niszter: És különösen a mezőgazdasági érde­kek szempontjából szólnak a szerződések ellen. Én, t. ház, sohasem helyezkedtem egy­27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom