Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-326

326. országos ülés 189 Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! Én mégis igen röviden nyilatkozni akarok Horánszky Nándor t. képviselőtársam indítványára, de Mülek Lajos t, képviselőtársam indítványára is, A mi az utóbbit illeti, »az osztrák-magyar monarchia diplomácziai képviselője« közjogunkban elfogadott kifejezés. (Egy hang a baloldalon: De hibás!) í868-ban, midőn legelőször rendezték a monarchia dualisztikus szerkezetének megfelelőleg a közös közegek elnevezését és határozottan szervezték és rendezték ezt az elnevezést annak kitüntetése végett, hogy Magyarország egyenrangú faktor, és hogy be legyen vezetve a külföldi diplomácziai szólásmődba és a diplomácziai stílusba is, akkor lett megállapítva, a mint bölcsen méltóztatik tudni, az osztrákmagyar monarchia, osztrák-magyar monarchia nagykövete, diplomácziai képviselője stb. kifejezés és következetesen ezt a terminológiát tartottuk fenn. Ennélfogva az, a mit t. képviselőtársam indítványoz, vagy ezt jelenti és semmi egyebet, s akkor felesleges, mert az ugyanabból a szempontból, ugyanezen határozottan körülírt értelemmel lett megállapítva, vagy pedig valami egyebet jelent, nemcsak ezt, vagy nem ezt, és akkor részünkről elfogadhatatlan. Ezért kérném a t. házat, méltóztassék ezt a kifejezést úgy, a mint az megállapítva volt, és a mint következetesen használtatik, a jeleu javaslatban is megtartani. (Helyeslés jobb felől.) A mi Horánszky Nándor t. képviselő úr indítványát illeti, röviden megjegyzem, hogy ezen törvényjavaslat szerint őt kivéve, senki sem fogja úgy fel a házasságkötést, hogy az csibuk mellett, vagy nem tudom, mi mellett történik; ezen véleményéhez ragaszkodhatik, ha gyönyörűsége van benne, én nem háborgatom. A mi azt illeti, hogy itt meg van jelölve még a főszolgabíró, a törvényhatóság első tisztviselője és rendezett tanácsú városokban a polgármester, mint szintén olyan orgánum, ki a törvény értelmében polgári tisztviselő lehet, ez nem arisztokratikus érzésnek a kifolyása, nem annak a kifolyása, hogy a kinek nem elég jó az anyakönyvvezető, az ide fordul, hanem a jelenlegi, hogy úgy mondjam, általánosan elterjedt szokásnak bizonyos tekintetben való figyelembevétele. Hát azt hiszik, hogy valaki kanonokkal azért esketteti magát, mert a plébánost megveti, vagy azért kéri a prépostot vagy püspököt, hogy őt megeskesse? (Mozgásbólfelöl.) Horváth Géza: A dekórumnak megfelel! (Zaj hal felöl.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: A pompa között, meg a dekórum között különbség van. Tisztességes házasságkötésnek tekinti, gonKÉPVH. NAPLÓ, 1892—97. XVIII KÖTET. április 16-án, hétfőn. 57 dolom, mindenki a coram parocho suo való kötést. Ha már most valaki azzal a gyengeséggel bir, hogy ő egyik vagy másik magasabb állású papot akar házasságának megkötésénél, ebben nem az van, hogy a másikat ne tartaná elég tisztességesnek, elég jóravalónak, hanem egyszerűen praeferálja ezt, magára nézve kellemesebbnek és jobbnak tartja. Én semminemű elvi súlyt erre nem helyezek, abszolúte a legkevesebbet sem, olyan szempontból, hogy a demokráczia kívánná meg, hogy az meg ne engedtessék. Horánszky lándor: A liberális epidémiának megfelel! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Nem epidémia az, kérem. A t. képviselő úr talán epidémiának tekinti azt, a mi a múlt napokban történt ? De akkor méltóztassék megengedni, hogy ha ahhoz az volna szükséges, hogy semminemű ilyen intézkedés ne ttíressék meg, én egy pillanatig sem ellenezném ennek mellőzését. Kijelentem, hogy részemről semminemű elvi súlyt arra nem helyezek, hogy ez megtartassák úgy, a mint van, de én azt hiszem, mégis ezélszerü volt ezt javaslatba hozni, mert ezen bizonyos tekintetben általános felfogásoknak, általános szokásoknak, melyek elvvel nem állanak ellentétben, s a melyek mégis széles körökben ekkor, vagy akkor nyilvánuló óhajtásoknak megfelelnek, érvényesülését nem akarnám tökéletesen lehetetlenné tenni. De nagy hiba azt képzelni, hogy mi itt az elvek magas paripájára ülve akarjuk a házasságkötésnek ezt a módozatát megbírálni, és nem mint olyat, a mely tulajdonképen semminemű elvi jelentőséggel nem bir, de mely legiszlativ szempontból nem elkárhoztatandó és mégis elterjedt szokás kielégítésére alkalmas, és melylyel szemben a törvényhozónak nem volt komoly és erős oka arra, hogy ennek kielégítését itt határozottan kizárja, de mindjárt okának kellett volna lennie rá, mihelyt annak elvi jelentőséget tulajdonítana. Mondom, ily viszonyok közt azt tartom, t. ház, hogy meglehet, ezt az intézkedést tartani úgy, a hogy javas latba van hozva. (Helyeslés jobb felől.) Arra, a mit gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam mondott,— eltekintve már most attól, hogy ez demokratikus, mert remélem, hogy ő maga sem veszi ezt oly nagyon tragicze .... Gr. Apponyi Albert: Egészen komolyan v eszem! Szilágyi Dezső igazságügy miniszter: Talán olyan nagyon tragicze még sem veszi. Gr. Apponyi Albert: Semmit sem veszek tragicze! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Az, hogy vájjon ezen közegek kijelölése vagy pedig franczia rendszer volna-e helyes, 8