Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-326

58 328. országos ülés 1894. április HJ-án, hétfőn. hogy t. i. az anyakönyvvezetési íünkczió mindig összekapcsoltassék a maire intézmény nyel, azt vitathatjuk egy más helyen, ott, a hova az tartozik. Én előre megmondhatom, hogy Francziaországban sem bizonyált ez az intézmény helyesnek, mert Francziaországban a maire alatt a legkülönbözőbb valami értetik, épen a mairieknek, azaz azon területek viszonyai és rendezése szempontjából. Ezt megjegyezve, a t. ház bölcseségére bízom, méltóztassék ezt a szakaszt úgy megtartani, a mint van, abban a tudatban, hogy a demokráezia elvei abszolúte semmi csorbulást nem szenvednek, ha ez úgy, a mint vam elfogadtatik. (Helyeslés jőbbfelől.) Elnök: T. ház! A tanácskozás he van fejezve. Következik a szavazás. A házszabályok szoros szemmeltartásával úgy kellene a kérdést feltennem: elfogadja-e t. ház a 29. szakaszt eredeti szövegében: igen, vagy nem? Beismerem azonban, t. ház, hogy bizonyos nehézséggel jár egyes képviselő uraknak a szavazás, a mennyiben különböző részletekre adtak be módosítást. Azonban a házszabályoknak megfelelően, a mennyiben méltóztatnának belenyugodni, így tenném fel a kérdést. (Felkiáltások: Pontonként!) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Kérem, nagyon egyszerű, méltóztassék pontonként feltenni, akkor egyszerre könnyűvé válik a szavazás mindenkire nézve. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Magam is jeleztem épen, hogy bizonyos nehézség van a szavazásnál, mert a házszabályoknak megfelelően a szövegre kell feltenni a kérdést. E szerint méltóztatik elfogadni a szakasz első mondatát és második mondatát teljesen, ágyszintén az a) pontot, a melyek meg sem támadtatok. (Helyeslés.) Tehát így fogom feltenni a kérdést: minthogy szemben van a Horánszky képviselő úr indítványával, méltóztatik-e a b) pontot is, a c) pontot is, a d) pontot is eredeti szövegében elfogadni, vagy mint Horánszky képviselő úr kívánja, kihagyni? (Felkiáltások bal felöl: Kihagyni!) Kérem azokat, a kik a b), c), d) pontokat az eredeti szöveg szerint megtartani kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége ezen pontokat a szakaszban meg kivánja hagyni. És most t. ház, az e) pontot illetőleg felteszem a kérdést : méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni: igen, vagy nem? A mennyiben ez nem fogadtatnék el, elfogadottul jelentem ki a Mülek képviselő úr szövegét. Kérem azon képviselő urakat, akik az eredeti szövegben kívánják a e) pontot elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja, és így Mülek képviselő úr módosítását mellőzi. Folytatjuk a tanácskozást. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a 30. szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a, 31. szakaszt). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Teleszky István előadó: T. ház! Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a szakasz utolsó bekezdésében egy értelemzavaró sajtóhiba van, a mennyiben a szöveg azt mondja, hogy »a 29. §. c) pontjában említett polgári tisztviselő a házasságkötésnél csak akkor működhetik közre, ha« stb.; pedig itt nem a c) pont, hanem az e) pont értendő, tudniillik a diplomácziai képviselők és konzulok, a kik házasságkötéssel meg vannak bízva. Kérem, méltóztassék ezt a sajtóhibát kiigazítani. Elnök: Gondolom, a felett kétség nem forog fenn, hogy ez csak sajtóhiba, és ezen sajtóhiba kiigazításával méltóztatik a 31. szakaszt elfogadni, a mennyiben senki szólani nem kíván. Senki sem kíván szólani? A 31. §. a sajtóhiba kiigazításával fogadtatik el. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olmtsa a 32—35. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 36. szakaszt). Papp Elek jegyző: Gr. Szápáry László. Gr. Szápáry László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bátorkodom felszólalni, mert nem vagyok abban a nézetben, hogy ha valaki elvi szempontból egyáltalában nem fogad el jegy javaslatot, azért annak részletes megvitatásakor ne igyekezzék, a mennyire lehet, saját elveit érvényesíteni, és ne törekedhessék arra, hogy valamely javaslatot kevésbbé sujtóvá tegyen a saját szempontjából. Ezen okból bátorkodom a következő módosítást benyújtani: (Olvassa.) Módosítás a 36. szakaszhoz. Harmadik bekezdéskép tétessék: »A jelen esetben a beteg fél lelkésze helyettesítheti a polgári tisztviselőt, kihez azonban a lelkész a megkötött házasságról szóló jegyzőkönyvet 24 óra alatt áttenni köteles.« Ezen szakasz intencziója, nézetem szerint, széj) és nemes, mert egy rendezetlen családi viszonyok közt álló egyénnek könnyebbséget szerez azon esetben, hogy ha halálát közeledni érzi, a rendes családi viszonyokra térjen vissza. De e szakasz czélját, szerény nézetem szerint, csak úgy éri el, ha módosításom elfogadtatnék, mert ha valaki haldoklik, ég családja a lelkészt hivatja s igy rábeszéli, hogy kösse meg a házasságot, s akkor még szaladni kell a polgári tisztviselő után, a kit csak a rendes hivatalos órákban találhatni, különben pedig Isten tudja, hol van : a helyzetet nagyon megnehezíti, esetleg pedig a házasságot lehetetlenné teszi. Ha pedig a lelkész összeadhatja és összeadja a házasulókat, s ez egyszersmind polgári hatálylyal és törvényelőtti érvényességgel bír,