Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-326

|52C. országos ülés 1894. április W-án, hétfőn. 55 ságot rendesen kötő anyakönyvvezetőtől eltekintve, a főispán, a fővárosban a főpolgármester által kiküldhető polgármester, főszolgabíró stb. is megkötheti. Ezt nem helyeslem, és az egyenlő elbánás Síempontjából óhajtom, hogy ez egyszerűen bagyassék ki, hogy mindenki, társadalmi különbség nélkül elégedjék meg az anyakönywezetőveí, s ha az akadályozva, van, annak törvényszerinti helyettesével. De, hogy a főispán rendelkezése arra is kiterjesztessék, hogy bizonyos egyének számára kiváltságolt alakban más közegeket küldjön ki, és díszdakomákat rendezhessen be, azt helyesnek nem tartom, és azt a módosítást vagyok bátor a t. háznak ajánlani, hogy a 29. §. b), c) és d) pontjai hagyassanak ki és az é) pont tétessék b) ponttá. Ha ez a módosítás elfogadtatnék, önként értetik, hogy a javaslat többi szakaszai is ehhez volnának idomítandók és módosítandók. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy a módosítás felolvastassák? (Igen! Halljuk!) Papp Elek jegyző: Mülek Lajos! Mülek Lajos: T. ház! Elnök: Kérem, tessék a módosítást meghallgatni. Miilek Lajos: Fel voltam híva. Elnök: A módosítás következőkép szól: »A 29. §. b), c) és d) pontjai hagyassanak ki.« Mülek Lajos képviselő urat illeti a szó. Mülek Lajos: T. ház! Felmentve érzem magamat módosításom hosszasabb indokolásától, mert a párt, a melyhez tartozom, e kérdésben már többször nyilatkozott és többször hangoztatta, hogy közjogunkat menyire sérti ez a kifejezés: »osztrák-magyar monarchia«. Ennélfogva minden hosszabb indokolás nélkül indítványozom, hogy a szakasz e) pontjában ez a kitétel »osztrák-magyar monarchia« cseréltessék ki e kifejezéssel : ^Ausztria és Magyarország«. A többi maradna. Kérem, méltóztassék módosításomat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólani? Helfy Ignácz képviselő úr kíván szólni. Helfy Ignácz: T. ház! Mülek Lajos t. képviselőtársam módosításához feltétlenül hozzájárulok, mert az felel meg mindnyájunknak, még a t. túloldalnak a múltban tett beismerése szerint is, a közjogi állapotnak. De nem járulhatok Horánszky t. barátom módosítványához, mert szerintem ez oly szíík térre szorítása volna a házasságkötés hivatalos módozatának; mely tudtommal Európa egyetlenegy országában sincs behozva, a hol a kötelező polgári házasság fennáll. Mindenütt a városokban a polgármester szerepel, mint az a tisztviselő, a ki a házasságot megköti. Horánszky Nándor:. A törvényjavaslatban az anyakönyvvezető. Helfy Ignácz: Az anyakönyvvezető épen a polgármester, illetőleg a tanács által neveztetik Id. Mondhatok konkrét példát. Például Taráiban az összes état civil vezetésére a polgármester által kinevezett 24 úgynevezett offíciale civile, magyarul : anyakönyvvezető van kinevezve, a ki akkor fungál, mikor a polgármester, vagy annak helyettese akadályozva van. Mikor a polgármester nincs elfoglalva, akkor rendesen ő vagy az alpolgármester, vagy annak helyettese, vagy egyik első tanácsos végzi . . . Horánszky Nándor: A főispán kijelölésére. Helfy Ignácz: ... minden osztály- és rangkülönbség nélkül a házasságkötéseket. Abba én sem tudnék belenyugodni, hogy a főispán jelölje ki, hanem vagy egyenesen a törvényben, vagy — a mit még helyesebbnek tartanék — az utasításban kell erről intézkedni, a mint az másutt is történik; mert a törvény minden ilyen apró részletekre ki nem terjeszkedhetik. Én tehát a szakaszt azou egy kivétellel, a mit Mülek t. képviselőtársam érintett, helyesnek és az egész Nyugot-Európában általánosan bevett szokásnak megfelelőnek tartom. Még- egy megjegyzést tisztán stiláris tekintetben. Itt, a mint elő vannak sorolva az a), b), c), d) pontok alatt az illető tisztviselők, csak az e) pont végéhez van téve »és ezek helyettese*. Minthogy az e) pontban kétféle hivatal van felemlítve, a diplomácziai képviselő és a konzul, tehát többes számban van, ennélfogva ez a hozzátétel: »és ezek helyettese* úgy is magyarázható, hogy az »ezek helyettese* szavak csakis az e) pont alatt felsoroltakra vonatkozik. Pedig azt hiszem, hogy a törvényhozó nem ezt érti, hanem érti az összes öt pontra nézve, tudniillik, hogy a rendes anyakönyvvezető vagy annak helyettese, az alispán, vagy annak helyettese, a főszolgabíró, vagy annak helyettese, és végre a polgármester, vagy annak helyettese. Hogy tehát félreértés ne legyen, ha úgy érteímeztetík, a mint én hiszem, hogy szükséges értelmezni, akkor már a ä) pont végéhez hozzá kell tenni: »vagy azok helyettesei* és az e) pont után ismét, a mint van, hogy: »és ezek helyettesek. Hogy az ily helyettesítésre szükség van, azt hosszú tapasztalásból tudom, a mit a külföldön szereztem, mert ott mindig úgy fogják fel, hogy különösen a városokban hivatott tisztviselő a polgármester, a többiek mind csak mint az ő helyettesei szerepelnek. A megyékben pedig ott a prefetto, nálunk az alispán, — mert ez felel meg tulaj douk épen annak a hivatal-