Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-340
340. országos ülés 1894. május 16-án, szerdán. 337 által arra, hogy valamitől elállják, rábírni nem fognak. (Élénk helyeslés bal felöl.) Méltóztassanak elhinni, meg fognak róla győződni a következő napokban, hogy a házban, és a házon kivííl megkísérelt terrorisztikus eljárás egészen másra fog vezetni. (Zajos taps és éljenzés bal felöl és a középen.) Az első helyen említett kérdésről, t. i. a »Magyarország« közleményének szerkesztői részében foglalt vádról, nem kívánok saólani, mert annak egyedül korrekt elintézése csakugyan az, melyre a t. kormány — és én erről tudomást veszek — az ülés előtt elhatározta magát, t. i. e kérdésnek az illetékes bíróság elé vitele. De midőn elismerem, hogy a kérdésnek az első része korrekt, sőt egyedül korrekt elintézését nyerte a kormány elhatározása által; nem engedhetem meg, a mennyire tőlem függ ezt megakadályozni, hogy sikert arasson az a taktikai fogás, mely a kérdés ezen, a kormányra nézve kedvező oldalának előtérbe tolása által a figyelmet eltereli a másik, a főkérdéstől: hogy minő tartalommal bírnak azok a híríapvásárlási vállalatok, melyekre a »Magyarország« által közölt okmányban hivatkozás történt. Itt két kérdés van. Az egyik az, foglaltatik-e azokban a hírlapvásárlási ügyletekben és azok összeségében, az objektív tényálíadékot tekintve, korruptiv tendenezia ? A másik az, a mennyiben foglaltatik, kit illet ezért a felelősség ? Mind a két irányban az ellenzék és az ellenzék minden tagja igen is vétett hivatása és a ház hivatása ellen, ha kellő gyanűokok nélkül hozta ez ügyet a ház elé. Akkor alkalmazható rá az igazságügyminiszternek az a feltevése, hogy botrány-hajhászatbói történt. (Úgy is van! jobb felől, Zaj balról.) Viszont ha a felmerült jelenségekben, ha ama közleményben van elég plauzibilitás arra, hogy az abban említett tények a valószínűségnek bizonyos mértékével birnak, és ha, a mennyiben valók, igazán korruptiv tendeneziával birnak, akkor az ellenzék és különösen az ellenzéknek azon tagjai, kik e tények tudomására jutottak, vétettek volna kötelességük ellen, ha e. tényeket az illetékes fórum, a képviselőház elé nem hozzák. (Helyeslés balról.) Mert abban igenis igaza van a miniszterelnök úrnak, — és gondolom, az igazságügyminiszter úr ismételte —- hogy a korrupczió, hogy úgy mondjam, politikai jelentőségének kiderítésére, sőt annak megtorlására a rendes bíróságok nem képeznek alkalmas fórumot; a parlament előtt, a palamenti tanácskozás által vezetett közvéleményben kell az ítéletnek megalkottatnia. (Élénk helyeslés bal felől.) Én pedig állítom — nem azt, hogy itt bebizonyított tényekkel állunk szemben, azt senki sem állíKÉPVH, NAPLÓ. 1892—97. XVIII. KÖTET. totta; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hiszen, midőn valamely vád keletkezik, midőn valamely vád az illetékes fórum elé hozatik, legyen az a fórum akár a bíróság, akár a parlament, akár a közvélemény, akkor sohasem állunk bebizonyított tényekkel szemben. Ha már a kiindulási pontnak is bebizonyított tényt kellene képeznie, akkor a világon semmiféle visszaélés nem volna kideríthető, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) soha bűnös nem volna bírája elé állítható, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) mert hiszen minden bírói eljárás épen azon kérdésnek elintézésére van irányítva, vájjon igazak-e azok a tények, melyek állíttatnak. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! bal felöl.) A mi szükséges és a mi komoly tényezők fellépésének alapjául megkívántatik, az az, hogy a felmerült jelek elég súlylyal, elég plauzibilitással bírjanak, hogy a ténynek felemlítése, hogy az igazság földerítésének kívánsága, sőt követelése indokolt legyen. Már pedig — ismétlem — állítom, hogy a jelenlegi esetben a plauzibilitásnak, a valószínűségnek, a jeleknek összefüggésében megvan ez az alapja. (Igaz! Úgy van! a balodalon.) Hogy az ellenzék nemcsak botrányhajhászattal nem vádolható, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) de annak a bűnös elnézésnek és palástolásnak folytatásával volna vádolható, melynek köszönhetjük ebben az országban sok olyan gyászos eseménynek előfordulását, a melyek nem végződtek volna oly országra szóló botránynyal, ha azoknak kezdetén az arra illetékes tényezők jobban nyitották volna fel szemüket. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ezt a palástolási rendszert engednők folytatni, hogy ha súlyos jelenségek alapján az illetékes Ítéletet nem provokálnók. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Melyek ezek a jelenségek ? Itt van egy írat, a melyről kétségtelen, az íratok összehasonlítása folytán, vagy legalább is nagyon valószínű, — a mi ebben az esetben elegendő, — az összes körülmények folytán a bizonyossággal határos erkölcsi valószínűséget nyújt, hogy ez az írat egy nyilvános számadásra kötelezett társulat jogtanácsosától, tehát komoly forrásból ered, és hogy fogalmazványa egy beadványnak, a melyet valószínűleg az eseményekben közvetlenül részt vett tényezőknek előadása, folytán ez a jogtanácsos készített. Ebben a jogtanácsosi fogalmazványban lehet egyes ténykörülményekre nézve, mint például arra nézve, hogy az illető urakat egyenkint vagy együtt fogadta-e, tévedés, mert hiszen ez a fogalmazvány az illetékes igazgatóságnak bírálata alá volt bocsátandó; hanem nem tehető fel, hogy teljesen légből kapott, teljesen alaptalan, minden tényleges bázist nélkülöző dolgok foglaltassanak egy jogtanácsosi 43