Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-340

340. országos ülés 1894 Polónyi Géza: A függetlenségi párton soha! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Engedelmet kérek, voltak olyanok, a melyek nem húztak. De ha valamely lap (Zaj bal felöl. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) egy politikai párt elveit követi és azt képviselnie kell, s politikai barátaitól anyagi segélyt elfogad, ezt tökéletes tisztességnek tartom. (Helyeslés.) De a korrupcziónak igenis van egy neme, (Halljuk! Halljuk!) és ez az, a melyet a miniszterelnök úr nyilatkozatával egész igazságtalanul és tévesen összeköttetésbe hoztak. A miniszter elnök úr azt mondta, hogy minden politikai pártnak, sőt minden politikai egyénnek — a kormány tagjainak is — tökéletes joga van a saját elveit és politikáját védő és képviselő sajtót megteremteni és segélyezni. Bartha Miklős: Az ország pénzén?! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Majd erre is rájön a sor. (Felkiáltások a bal- és szélsőbalon: A rendelkezési alapból!) És ha az a sajtó czélszerííen úgy teremthető meg, meglévő lapokat is megszerezni. De értsük meg, mit jelent ez a megszerzés ? (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Tudjuk!) Minden eml;er tudja, hogy egy lap egyszersmind üzleti vállalat, a melylyel nyereség, vagy veszteség van összekötve. A lap szellemi tartalma, a lap iránya az üzleti vállalattól valami külön dolog. Korrupczió az tudniillik, ha valaki mást politikai elvei árúba bocsátására (Felkiáltások a szélsőbalon: Es az! Ez az!) akar rábírni; ez igenis korrumpálás, és ezt ne méltóztassék a kormányok természetes bűnének, vagy hajlamának tulajdonítani, mert a sajtó története mutatja, hogy ilyen visszaélések kormánypárton, ellenzéken minden országban, minden időben előfordultak és mindig erkölcsi megbébyegzést érdemeltek. (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon: A papok is fizetnek! Azok is tartanak fizetett lapokat!) A miniszterelnök azt mondta, hogy ő politikai barátait, vagy saját magáneszközeit, nem pedig az ország pénzeszközeit, melyek rendeltetésemás, felhasználhatja arra, hogy lapokat szerezzen azon értelemben, a mint mondottam, vagy alapíttasson, és ebben abszolúte semmi sincs más, mint politikailag és erkölcsileg teljesen megengedett és korrekt viselkedés. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Mi jogon tulajdonítják neki tehát azon állítást, hogy legitim eszköznek tartotta pénzzel, közvetve, vagy közvetlenül az embereket megvesztegetni akarni, és tőlük meggyőződésük eladását várni, vagy előmozdítani ? Ivánka Oszkár: Ezt nem mondta senki! Én nem mondtam ! (Nagy zaj.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Ha ezt senkisem mondta, akkor a í. miniszter335 elnök úr állítása tökéletesen korrekt és kifogástalan volt. (Nagy zaj. Egy hang a baloldalon: Nem is mondtam!) Mások állították ezt. A mi pedig a második állítási illeti, a miniszterelnök nem vádolta az ellenzéket korrupczióval. (Zaj bal felöl.) Ónody Géza: De igen, azt mondta! Ide mutatott! Ivánka Oszkár: Persze, a vita hevében. (Zaj.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: A vita hevében igenis mondunk ki egyet-mást, de méltóztassék ezen nyilatkozatot elolvasni, én úgy fogtam fel, és annak nem is lehetett összefüggésben más értelmet tulajdonítani, mint azt, (Egy hang a szélsőbalon: Elszaladt a nyelve!) hogy ha hasonló vádaskodásokat előhozni szabad, mint a milyen könnyelmű, semmitmondó alapon ez a párt és ez a kormány a korrupczió jelszavával illettetik, olyan semmitmondó alap és ürügy naponkint található, hogy hasonló megbízhatósággal az ellenzéket is lehet vádolni. (Nagy zaj a bal- és szélsőbalon.) Ónody Géza: Ide mutatott! Szórói-szóra azt mondta, hogy itt a korrupczió. Ez elmagyaráz ás ! Szilágyi Dezső igazságögyminiszter: És jelentette felfogásom szerint azt, hogy itt, bár erről az oldalról nem szoktuk hangoztatni, abszolúte meg nem engedhetjük még hallgatag feltételezését sem, hogy bármely politikai pozieziónak természete, rendes karaktere volna az egyiknek a tiszta eljárás, a másiknak a nem tiszta eljárás. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem erről van szó!) Nagyon könnyű a kormánynak és a kormánypártnak a korrupczió vádját fejéhez verai és nagyon könnyű annak következményeit azután, midőn annak alaptalansága bebizonyíttatott, legfölebb arra méltatni, hogy azt mondják: »teljes bizonyítékkal nem rendelkezünk« ; mert a t. urak ott a túloldalon nem tagadhatják, hogy a mi vitánkban az ilyen vádoló jelszavak túlságosan gyakran és könnyelműen kerülnek elő. (Zaj a szélső baloldalon.) És jöjjenek a korrupczió iránti könnyelmű szemrehányások akár az egyik, akár a másik oldalról, ha aztán nincsenek kellő módon bizonyítékokkal kisérve, a melyek minden elfogulatlan embert meggyőznek arról, hogy tisztességes és elegendő alap volt azok felhozására, igenis én állítom,^ hogy az ily eljárás korrumpáló hatással bir. És miért, kit korrumpálnak és mely irányban? Ha minduntalan felhánytorgatása a korrupcziónak, különösen mivel ez nagy előszeretettel történik a kormánynyal szemben, ez a közérzést, a közfelfogást korrumpálja, mert ha éveken át folyton ezt hallják, bár bizonyítékok nélkül, egy önkény. május 16-án, szerdán.