Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-340

H. május 16-án, szerdán. 32 g 340. országos ülés_18í hogy: (Olvassa.) »Ebben az időben volt a királyi várpalota építése vállalkozónak kiadandó. Természetes, hogy az csak egyszerű véletlen volt, hogy ezt a millióra menő munkálatot ugyanaz a szövetkezet kapta meg, a melyik az ellenzéki lapok vásárlásában eljárt és a kormánynyal tárgyalásokat folytatott.« (Zaj.) T. ház! Mivel a királyi palotának építési ügye, habár az a dolog természeténél fogva kizárólagos intézkedésem alá nem is tartozik, hanem mégis egy oly középítkezés, a melyre befolyást kell gyakorolnom: én itt egy oly súlyos váddal vagyok terhelve, melyet ebből a székből nem hagyhatok egy napig sem megczáfolás nélkül, (Helyeslés.) és ezért, csakis ezért örülök, hogy ez a kérdés itt szóba hozatott, hogy igy a czáfolatnál nem kell egyszerű hírlapi közleményre szorítkoznom. Erre nézve megjegyzem azt, hogy először is a királyi palota építése nem azoknak a vállalkozóknak adatott, a kik itt a hírlapok megvásárlásánál szerepelnek. (Felkiáltások bal felől: Strohmann! Hát kinek adadoítf) Méltóztassék csak egy kis türelemmel lenni. (Halljuk! Halljuk!) A királyi várpalota építésének első részlete emlékezeten! szerint, •— mert hiszen az íratok nincsenek nálam, és így csak emlékezet után tudtíun némely feljegyzéseket tenni, — ezelőtt öt esztendővel, vagy négygyei versenytárgyalás útján Holtzspach A. és fiai ezégnek adatott ki olyképen, t. ház, hogy nem általános és nyilvános versenytárgyalás tartatott, hanem több megbízható czég felszóllíttatott, hogy egymás között tegyenek ajánlatot, és ezek közül adatott ki az ennek a ezégnek, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek. Azóta a királyi várpalota építésénél még egy kisebb munkálat merült fel : a nagy teremnek a kibővítése, ezelőtt két, vagy három esztendővel, tehát megint oly időben, midőn én arra semminemű befolyást nem gyakoroltam, és talán még a »Pesti Napló? és »Szabad Szó«nak megvétele sem került szóba. (Derültség a jobboldalon.) Ekkor, t. képviselőház, mivel az olyan kisebb munkálatnak tekintetett, a melyre nézve nem czélszeríí egy külön vállalkozót megint odahozni, alku útján adatott oda ez az építkezés az államra, az építkezésre nézve előnyös feltételek mellett ugyanazon vállalkozónak, miután előzőleg az iránt is meggyőződés szereztetett, hogy más vállalkozó ezt olcsóbban nem teheti. Most, a folyó év elején, a királyi palota felső része, t. i. az alapfalazatokra emelendő tulajdonképeni palota munkáinak a kiadásáról volt szó, a mely még Ybl által terveztetett, és a melynek költségvetése is általa készíttetett, a kőmíves és földmunkák kereken 1,400.000 forinttal vétetvén számításba. Erre, t. képviselőház, az eddigi szokástól eltérőleg már nem egy szű kebbkörű, hanem egy nyilvános, általános, mindenkinek hozzáférhető tárgyalás tartatott, a mely folyó évi február 23-án meghirdettetett. Az ajánlati tárgyalás márezius 22-én volt, és márczius 31-én történt az adjudikáczió. Ezen ajánlati tárgyalás eredménye az volt, hogy a korábbi építési vállalkozó, ugyancsak a Holtzspach A. és fiai czég 996.000 írtéit vállalta el a munkát, míg Pucher József 1,064.000 frtos, Haber Lipót pedig 1,047.000 frtos ajánlatot tettek. Tehát ismétlem, nem áll az, mintha egy oly czéggel történt volna a szerződéskötés, a mely az állami vállatoktól el volt tiltva. Ugyanazzá] a czéggel történt a szerződés újabb kötése, illetőleg az építési munkálatok ugyanannak adattak ki, a ki azokat megkezdette, folytatta, szóval az eddigi építkezési vállalkozónak, nem is magánalku, nem is szűkebb tárgyalás útján, hanem oly nyilvános versenytárgyalás útján, a mely mindenkinek hozzáférhetővé tétetett, és kiadattak azért, mert — mint a felhozott számadatokból kitűnik — ezen czég ajánlata lényegesen olcsóbb volt a többinél. Szász Károly: Hazugság volt tehát a »Magyarország« közleménye! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Még egyet vagyok bátor megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) A várpalotai építkezési kiadások felett tulajdonképen nem is a kormány határoz, hanem e czélra egy bizottság van alakítva a kormány egy küldöttségéből, a közmunkatanács egy küldöttjéből, az udvar egy küldöttjéből és a művezető építészből, valamint a művezetésre kirendelt ellenőrből. Ezekből van alakítva az építési bizottság, mely nemcsak ellenőrzi a munkálatokat, hanem egyúttal a versenytárgyalásokat is megtartja. E bizottság ebben az ügyben egyhangúlag hozta meg azt a határozatát, hogy a munkálatok annak a ezégnek adassanak ki, mely azokkal eddig is foglalkozott, és a mely a legolcsóbb ajánlatot tette a nyilvános versenytárgyalás alkalmával. T. ház! Semmi más hatáskörömbe, vagy a kormány bármely tagjának hatáskörébe tartozó oly vállalat, versenytárgyalás vagy munkálat az újabb időkben nem fordult elő, a hová még csak az a jogosulatlan gyanú is férhetne, hogy mi akár ezen, akár más ezégnek ilyen módon nyújtanánk előnyt. És ezért ezen, nézetem szerint, rágalmazásért, (Zajos helyeslés a jobboldalon.) — nem az itt felmerült jó tanácsoknak megfelelőleg, hanem már az ülés előtt saját inicziativámbói — kérdést tettem az igazságügyminiszter úrhoz, vájjon ennek megtorlása végett miként kellene a lépéseket foganatba tenni. S méltóztassanak elkészülve lenni arra, hogy